Hol Sírjaink Domborulnak Unokáink Leborulnak - Nagy Imre Utolsó Beszéde 2021

July 29, 2024

A Hol sírjaink domborulnak címmel frissen megjelent, átdolgozott, bővített kiadású kötetnek kedd este (április 8-án) a Pozsonyi Casinóban volt az első bemutatója. A Görföl Jenő – Kovács László szerzőpáros a Szlovákiában még fellelhető 1848-as honvédsírokat és emlékhelyeket dokumentálta és szedte csokorba. A Pro Patria Honismereti Szövetség, melynek Görföl Jenő a titkára, felvidéki virtuális temetőt létrehozását is tervezi. Felvidéki barangolásai során ébredt rá, mennyi 48-as honvéd emlékhely, síremlék található az országban, s mennyi van elhanyagolt állapotban, sőt lassan már feledésbe is merül, de ugyanúgy az első világháborús és egyéb kulturális, történelmi emlékeink is. Ábrahám Vera: "Hol sírjaink domborulnak..." (BÉT OLÁM Alapítvány, 2006) - antikvarium.hu. A kilencvenes években formálódó Pro Patria Honimsereti Szövetség egyik fő feladatának épp ezért az emlékhelyek felkutatását és ápolását, a helyreállítás megszervezését, a sírok rendbe tételét határozta meg. A Szövetség szerette volna elérni, hogy nagy számban iskolák, önkormányzatok vállaljanak védnökséget egy-egy emlékhely fölött, mint ahogyan az meg is történt például Mednyánszky László pozsonyi vértanú beckói sírja esetében, melyet jelenleg is az alsóbodoki és szombathelyi középiskolások közösen tartanak rendben, legutóbb pedig Szelezsényben (Slažany, község Nyitra és Aranyosmarót között) Bodó Lipót nemzetőr bozóttal benőtt sírját takarították le.

Sírjaik Hol Domborulnak...

Volt néhány kudarca a felvidéki magyarságnak lent is, fönt is. Hacsak az utolsó tíz év önkormányzati, parlamenti, EU-választásait vesszük figyelembe. A számok ugyan olykor mást mutatnak, de lassan már nem is hiszünk nekik. Jogosan. Hiszen fogyunk, nemcsak demográfiai okokból, de az önfeladás mindennapi eszközeivel, módszereivel is. S persze ekkor jönnek a szidalmazások minden társadalmi rétegben, minden korosztályban. A "legbátrabb szégyenpad" a névtelen, arctalan, ismerős és ismeretlen facebookosoknál (most éppen ez a legegyszerűbb módszer), aztán a bulikon, összejöveteleken, gyűléseken, és még ki tudja hol, elsírjuk, hogy mindenki csalódott mindenkiben. Sírjaik hol domborulnak.... Leginkább persze a pártokban, és vezéreikben. Bugárt is elküldtük már a legmélyebb gödörbe, onnan is kimászik, vagy inkább túléli, de Menyhártot, Csákyt, meg a többit is. Csak azért nem sorolom, mert nem szeretnék kihagyni valakit, na meg, van, akit én le sem írnék, neve nyomtatásra sem érdemes. Tehát mindenki bűnös, a szlovák, a magyar politikus is, és az egyszerű nép odalent már nagyon csalódott a politikában, a kultúrából is elege van, legföljebb a falunapon megeszi a gulyást, meghallgatja a Lagzi Lajcsit, a templomba sem megy, mert az meg nem az "ő asztala", talán meg sem érti mi zajlik ott, mit mond a pap, na meg neki dolga van vasárnap, bevásárlás, főzés, kocsimosás.

Ábrahám Vera: "Hol Sírjaink Domborulnak..." (Bét Olám Alapítvány, 2006) - Antikvarium.Hu

Érdemes a cserjékkel óvatosan báni, jól megtervezve növekedésüket. Okos dolog lehet, hogyha nincs merev kerete a sírnak, akár növényekből készíteni egyet. Körberakhatjuk a hantot terméskövekkel, és közéjük sziklakerti növényeket, vagy a partfal megfogására alkalmas kis cserjéket rakhatunk. Gyönyörű keretet adhat, ha valódi cserepeket rakunk körbe, (körülbelül a 35 cm magasságú, vagy magasabb cserepek jók! ) és azokba ültetünk különböző növényeket. (Hogy a lopást elkerüljük, akár fél-cserepekkel is bánhatunk. ) A rusztikus hangulathoz, na meg persze a sír oldalának megtartására használhatunk vesszőből fonott kosarakat is. Ez jóval olcsóbbá – és valljuk meg, sokkal hangulatosabbá, szebbé teszi a sírt, jobban látszik rajta –és persze jobban igényli is – a törődés. Milyen növényt válasszunk? Ha elhunyt szerettünknek volt kedvenc növénye, vagy kedvenc színe, ezt figyelembe lehet – és illik – venni a növények megválogatásánál. Vannak olyan növények – mint például a japán vérborbolya, melynek levelei egész lombhullásig pirosak, és a piros termések még télen is öltöztetik a növényt.

- Bíborlevelű tűzeső – mely az árnyasabb helyeket is kedveli, és igen szép, tényleg bíbor leveleivel dekoratívan emelkedik ki a sárgás-zöldes háttérből. Jól lehet játszani a színével. Hogy válasszunk koszorút? Nincsenek merev szabályok, talán annyi, hogy a művirág akármennyire tartósnak is tűnik, szinte mindig ronda. A hideg, a napfény ugyanúgy megviseli, mint a tartós, de természetes növényi részekből készült koszorúkat. Ezért kerülni érdemes őket. Sokkal szebbek, mutatósabbak az élő virágból, vagy növényi termésekből kötött, igen gazdag forma és színvilágban kapható koszorúk. Halottak napján nem szokás szalagot köttetni rájuk, ez főleg temetéseken illendő. Halottunkra emlékezve akár mi magunk is készíthetünk a sírra koszorút, vagy mécsestartót. Mécsestartó – házilag Segíti az emlékezést, ha nem csak a boltban megvett holmikat rakjuk ki - akár kötelesség szerűen – a sírra, hanem egy kicsit emlékezünk is azokra, akik már nincsenek velünk. Ez az idő az emlékezésé, szenteljük hát neki. A mécsesek tartóját, az üveget szépen megfesthetjük üvegfestékkel, vagy készíthetünk gyermekeinkkel együtt kisebb töklámpást is a sírra, mécsesnek.

Kádár átverekedte magát a biztonsági őrökön, bejutott a terembe és a zavarban lévő levezető elnök szót is adott neki. Kádár a pulpitusra lépett és elkezdte utolsó beszédét. Azzal azonban nem számolt, amire néhány órával ezelőtt orvosa is figyelmeztette: hiába minden igyekezete, már nem ura bomló elméjének. A terem függönye meghasadt, a gyakorlott politikusa szava elakadt, és a döbbent hallgatóság előtt egy szürreális shekaspeare-i királydráma monológja bontakozott ki. A színdarabban az eredeti Kádár beszédre támaszkodva megidézzük Kádár sötét múltjának kulcsfontosságú jeleneteit, többek között Rajk 1949-es kihallgatását, megjelenik a színen Nagy Imre, és archív film- és hangfelvételek segítségével elevenedik meg a magyar történelem közelmúltja, ahol gyilkosok és áldozatok csapnak össze újra, hogy elváljon, kiből lesz hős, és kiből áruló.

Nagy Imre Utolsó Beszéde V

A Nagy Imre-per hanganyagának nyilvánosságra hozatalát eddig az adatvédelmi törvény egyes passzusaira hivatkozva tagadta meg a Magyar Országos Levéltár. Ezért a közeledő 50. évforduló miatt, a Nyílt Társadalom Archívum vezetője, Rév István és az 1956-os Intézet főigazgatója, Rainer M. János felhívást tett közzé, hogy a történész kollégák aláírásukkal segítsenek az esemény létrejöttében. A felhívást a történésztársadalom 45 képviselője írta alá. Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa

Nagy Imre Utolsó Beszéde Mai

(Tömegesen kiáltják: Gerőnek! ) Bízzunk, barátaim! Töltsön el benneteket az a hit és bizalom a jövőben, amely engem is eltölt. Erre kérlek benneteket és a hidegvér, a józanság, a nyugalom megőrzésére, amelyre ma mindennél nagyobb szükségünk van. Búcsúzom ezzel tőletek! (Nagy taps. ) Menjünk szépen haza! (A tömeg elénekli a Himnuszt. ) Éljen a magyar ifjúság! Viszontlátásra! " A teljes szöveg a Népszabadság oldalán. A Népszabadságnak Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója azt mondta: a jegyzetek eredetiek. A történész közölte: az előkerült tisztázati példány annyiban újdonság, hogy maguktól az újságíróktól származik. A beszéd szövege szakemberek számára eddig is ismert volt – mondta a lapnak. Kádár János véleménye, Nagy Imre rehabilitálásáról 1988 Összeállította: Frances Horror

Nagy Imre Utolsó Beszéde E

"A halálos ítéletet elfogadni nem tudom... Kegyelmet nem kérek" A magyar történelem egyik legdrámaibb beszéde 50 éven át ismeretlen volt a nyilvánosság számára. Nagy Imre miniszterelnök 1958-as perében kétszer szólhatott az utolsó szó jogán. A per anyagát tartalmazó filmfelvételt 1961-ben megsemmisítették, de a hangfelvétel fennmaradt, amit azonban csak 2008-ban hallhatott először a nagyközönség. A korabeli perrendtartás szerint a vádlottat a bizonyítási eljárás végeztével, az ügyész vádbeszéde után, de még az ügyvédi védőbeszédek és az ítélethirdetés előtt illette meg az utolsó szó joga. Vida Ferenc bíró kioktatása után ("Itt ideológiai előadásokra nincs szükség") Nagy Imre egy kis füzetből a következőket olvasta fel, megadva a vérbíráknak azt a tiszteltet és emberi hangot, amit tőle szégyenteljes módon megtagadtak: "Igen tisztelt Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa! Elnök Úr! Bűnperemben sajnálatosan elmaradt a bizonyításkiegészítés és csak a vád tanúit hallgatták meg és a vád bizonyítékait vizsgálták.

A Nagy Imre-per ötven év múltán címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést az Országos Széchényi Könyvtárban, a téma neves történész és jogász szakértőinek bevonásával. A gyilkosságokat előkészítő színjátéknak néhány újabb részletére hívták fel a figyelmet. A Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, az életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Donáth Ferencnek fia, ifj. Donáth Ferenc moderálta a vitát. Felhívta a figyelmet Szilágyi József perére: Szilágyi kérdőre vonta a bírót és nem ismerte el a bíróság legitimitását, így az ő perét leválasztották a többiekétől, külön ítélték halálra és végezték ki. Kádár János 1989. április 12-én elmondott utolsó politikai beszéde a kulcs a Nagy Imre-per megértéséhez – vélte Varga László történész, az 1945 után keletkezett állambiztonsági iratok szakértője. Hozzátette: Kádár 1989-es beszédéből arra lehet következtetni, hogy Nagy Imrét nem végezték volna ki, ha a jugoszláv nagykövetségen lemond. Úgy vélte: 1956 után a helyreállították a sztalinizmust Magyarországon, így a Nagy Imre-per elemzésekor érdemes a Rajk-perrel is foglalkozni.

Chocoland Kft Nagyatád