Mű Szerző Nélkül - Drinápoly Mai Neve
A kiállítást 60 darabos válogatás zárja Benjamin Katz fényképei ből, amelyeken Gerhard Richtert kölni műtermében láthatjuk alkotás közben. A kiállításon vetített Gerhard Richter, a festő című filmből megismerhetjük Richter alkotómódszereit és a művészetről vallott nézeteit. A többszörösen díjnyertes dokumentumfilm bemutatja a festő ritkán látott műtermét, ahol Richter beszél a festészet lényegéről és a műtermen kívüli világgal való ellentmondásos kapcsolatáról. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri hazai és nemzetközi szerzők tanulmányaival. A kiállítást kiegészítő fotóválogatáshoz külön kötet készült, a fotográfus Benjamin Katzcal a múzeum felkérésére készített interjúval. A kötetek megvásárolhatók a MúzeumShopban és online a MúzeumShop oldalán. A tárlat a drezdai Gerhard Richter Archivval, a művésszel és a művész kölni műtermével való szoros együttműködésben jött létre. Cinego • Gerhard Richter, a festő • Online film. A sorozat szakmai együttműködő partnere a budapesti Goethe Intéze t. A kiállítás kurátora: Bódi Kinga művészettörténész.
Gerhard Richter Élete A Word
Fotó: Cirko Film A Mű szerző nélkül több mint háromórás, hömpölygő, epikus dráma: történelmi tabló és a művészi útkeresés története egyszerre. Gerhard Richter – Valós látszat | Országút. A film nyelve maximálisan konzervatív és Hollywood-konform, Donnersmarck stílusa éppen annyira akadémikus és míves, mint Szabó István é a nyolcvanas évektől kezdve, és szerintem a magyar nézők közül másnak is A napfény ízé hez hasonló filmek fognak eszébe jutni a Mű szerző nélkül láttán. Egyedül a történet befejezetlensége, az elmaradó szembenézés és felelősségre vonás miatt törik meg a klasszicizáló forma, emiatt érezhető grandiózussága ellenére is valami formátlanság a filmen – egyébként ez az, ami miatt nem dögletesen unalmas a stílusa. A történet viszont hátborzongató, mert a látszat ellenére nem egy ember, a fiatal festő sikerének konvencionális meséje, hanem dupla sikertörténet: az elkötelezetten náci orvos higgadt helyezkedése és karrierje a kommunista rendszerben legalább annyira figyelemreméltó, mint a Kurt Barnertnek nevezett művész kiemelkedése.
Az Ön böngészője elavult Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST × Ez a weboldal cookie-kat használ, a további böngészéssel hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További tájékoztatást a weboldalunkon megtalálható Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. RENDBEN
Az antikvitás kultúrája (és terminológiája) iránt fogékony Busbecq vélhetőleg ezért az ókori források iránti tiszteletből használja az illír megjelölést a szláv helyett e nyelvek esetében. De mi a különbség szerbek és rácok között? Busbecq első török levelének az általunk használt 1595-ös frankfurti kiadása 86. oldalán, a visszaút leírásakor ismét szentel pár sort a rácok és a szerbek kérdésének. A betűkön túl. Itt a következőket írja: Áthaladtunk [... ] a szerbek [földjein], melyek Nistől Szendrőig [Simandria] terjednek, ahol a rácok földjei kezdődnek [... ] (86. oldal) Rascia-Raska (a Dunától északra) és Servia-Szerbia (a Dunától délre) egy 1661-es térképen (Forrás: Wikimedia Commons) A folytatásban kiderül, hogy a visszaúton Busbecq és kísérete Belgrádon át észak felé veszi az irányt, ezért úgy tűnik, a lovag a Dunát jelöli meg a szerbek és rácok otthona közti határként. Ebben nagyban követi a magyar rác szó eredeti jelentését: 'magyarországi szerb'. Raška ( Рашка) ma egy történelmi régió neve Délnyugat-Szerbiában – a hasonló nevű középkori szerb állam latin neve Rascia (magyar Raska, Rácország) volt.
Edirne (Település) – Wikipédia
(Geyang Egy öreg apáca története c. novellája az Ablak Tibetre c. kötetből) A campa tibeti étel, a Tibetben legnagyobb mennyiségben termesztett tibeti árpa (nej) szárazon vagy jakvajon megpirított őrleménye. Fogyasztásakor egy csészébe kis vajat és forró vizet tesznek, ebbe beleöntik a megpirított árpát, kézzel összedolgozzák, és kis golyókat gyúrnak belőle. Teával is fogyasztják. Képet sajnos nem találtam róla, de hogy ne legyen olyan üres és rövid ez a bejegyzés, hozzátűzök egy teáskannát, amit mellesleg én is elfogadnék... Dramnyen Szeretett énekelni és dramnyenen játszani, s az akkoriban népszerű összes dalt tudta. A dramnyen a Himalájában elterjedt héthúros hangszer, ez a könyv jegyzeteiből is kiderül, a könyvben viszont nem látszik-hallatszik, milyen is pontosan. Edirne (település) – Wikipédia. Összegyűjtöttem pár videót, egyik-másik nem tökéletes minőségű, de a lényeg azért mindegyikben látszik-hallatszik:)
A Betűkön Túl
A Jelenlétet (Human Be-In) 1967. január 14-én, az előző bejegyzésben már emlegetett Golden Gate Parkban rendezték, mintegy 30000 hippi részvételével. A rendezvény a '60-as évek ellenkultúrájának vonásait egyesítette. Itt mondta el Leary híressé vált - és a Boszorkányok órájában idézett - mondását: "hangolj rá, pörögj fel, hullj ki" (eredetileg turn on, tune in, drop out, a sorrend tehát nem stimmel). Körút San Franciscóban, Michael Curryvel Ha a Golden Gate Parkban járt, nem győzött álmélkodni az itteni sokaság természetén; nem betolakódónak látszottak a sötétzöld tájban, hanem mintha még emelték is volna a szépségét. Drinápoly mai neve teljes film. Klassz külföldi bicikliken tekertek az ösvényeken, kis csoportokban piknikeztek a bársony füvön, vagy a zenekioszk előtt üldögélve hallgatták a vasárnapi hangversenyt. Kinyilatkoztatással értek fel a város múzeumai is, amelyekben igazi régi mesterek munkái voltak; vasárnaponként zsúfolásig megteltek hétköznapi emberekkel, családokkal, akiknek láthatólag teljesen természetesnek tűnt a múzeumba járás.
Magyarország 1554-1555-ben 20. Ogier Ghiselin de Busbecq, I. Ferdinánd király követe 1554-1555-ös, Konstantinápolyba tett követjárásáról első török levelében számol be. Az alábbiakban a lovagot a Balkán-hegységben látjuk viszont, ahol rövid történelem- és nyelvórát tart levele címzettjének, korábbi diáktársának és későbbi kollégájának, Nicholas Michault-nak. | 2014. november 4. Azt már sorozatunk legutóbbi részeiben is láthattuk, hogy miközben Bécsből Konstantinápoly felé halad, a mai Bulgária területére érve Busbecq lovag ír a bolgár gasztronómiáról és folklórról is. Az alábbiakban pedig azt is szemügyre vesszük, hogy mit ír a bolgárok történelméről és nyelvéről. Bolgárok, bizánciak, latinok Szófiába érve Busbecq igen röviden megemlékezik a bolgár (és bizánci) történelemről – bár információi nem tökéletesek. Szófiából tovább folytatva útját az alábbiakban részletesebben értekezik a bolgárokról és történelmükről. A bolgárok népéről úgy tartják, akkor vándoroltak ide a szkíták Volga nevű folyójától, amikor több más nép is önként vagy kényszer hatására szállást változtatott, és őket [a bolgárokat], ahogy mondtam, ezen folyóról nevezik bolgároknak avagy volgároknak [Bulgaros tanquam Volgaros].