Tiszantuli Reformatus Egyhazkeruelet, Két Csodálatos Tenger Találkozása! – Videó | Hír.Ma
Alapításának éve: 1769 3. Az intézmény fenntartója: Tiszántúli Református Egyházkerület (4026 Debrecen, Kálvin tér 17. ) 4. Az intézmény székhelye: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16. 5. Az intézmény jogállása: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. törvény 17. § (1) bekezdése, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. törvény, valamint a Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. törvény 4. § szerinti egyházi jogi személy. Nyilvános magánlevéltár. Tiszantuli reformatus egyhazkeruelet. Nyilvános magánlevéltárként történt nyilvántartásba vételének száma: V. C. 5. 6. Az intézmény tevékenységei: A Levéltár alaptevékenysége a maradandó értékű irattári anyag rendszeres átvétele, az egyéb levéltári gyűjtemények felkutatása, gyűjtése, megőrzése, nyilvántartása. A levéltári anyagok rendszerezése, kutatásra alkalmassá tétele, kutató- és ügyfélszolgálat működtetése. 7. 1.
- Református - Tiszántúli egyházkerület
- Reformatus.hu | A Tiszántúli Református Egyházkerület sajtóközleménye
- Lenyűgöző videó: két óceán találkozik és nem keverednek össze! | Ridikül
- Dániában van egy hely, ahol két tenger találkozása közt sétálhatunk | Sokszínű vidék
- Balti-tenger | Sokszínű vidék
Református - Tiszántúli Egyházkerület
Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára - YouTube
Reformatus.Hu | A Tiszántúli Református Egyházkerület Sajtóközleménye
Az egyházkerületi levéltár komolyabb megszervezése akkor kezdődött, amikor 1769-ben a közgyűlés megalkotta a "Superintendensi Archivum" szabályzatát, és 1773-ben levéltárnokot is választott ifj. Szilágyi Sámuel személyében. Ezt követően az egyházmegyékre és egyházközségekre vonatkozó jelentős iratanyag került a levéltárba (egyházlátogatási jegyzőkönyvek, statisztikák, vagyonösszeírások, díjlevelek, alapító levelek, stb. ). Az egyházkerületi és kollégiumi levéltár módszeres rendezése egyszerre indult meg az egyházkerületi közgyűlés 1822. évi rendeletére. Reformatus.hu | A Tiszántúli Református Egyházkerület sajtóközleménye. Külön egyházkerületi és külön kollégiumi levéltári bizottság létesült, amelyek elkészítették mindkét levéltár elenchusát, majd pedig 1823 és 1828 között az egyházkerületi levéltárat is a kollégiumban helyezték el. A kollégiumi levéltár rendezését 1823-tól Kerekes Ferenc professzor végezte el, az egyházkerületét viszont csak 1867-ben kezdte meg id. Révész Imre levéltáros, aki 1868-ban nyomtatásban is közrebocsátotta a "A levéltárak megóvásáról és rendezéséről, fő tekintettel a magyar protestáns levéltárakra" című tanulmányát.
Az együttlét nem volt előzmények nélküli és a folytatás sem marad el: 2004-ben szintén Emdenben, 2007-ben Debrecenben tartottak konferenciát a magyar és németnyelvű református teológusok, és tervek szerint 2014-ben folytatódik a fenti téma további elmélyítése. A konferencián elhangzott előadások – a 2007-i találkozóhoz hasonlóan – rövidesen publikálásra kerülnek. A konferencia résztvevői és előadói: Fazakas Sándor, Peres Imre, Ferencz Árpád, Kovács Krisztián (Debrecen, 1); Karasszon István (Budapest, 1); Győri István (Sárospatak, 1); Juhász Tamás (Kolozsvár, 1); Michael Beintker (Münster, 1); Eberehard Busch (Göttingen, 1); Andreas Lindemann (Bielefeld, 1); Ulrike Link-Wieczorek (Oldenburg, 1); Georg Plasger (Siegen, 1); Michael Weinrich (Bochum, 1); Michael Welker (Heidelberg, 1); Ulrich H. J. Körtner (Bécs). A konzultáció a Fritz Thyssen Stiftung für Wissenschaftsförderung alapítvány támogatásával került megrendezésre. Református - Tiszántúli egyházkerület. (K. K. )
Szerző: Vya itt: Színes hírek 2014. 05. 31 15:38 A Balti-tenger és az Északi-tenger találkozását láthatjuk a Skagen földnyelv és egy dán település északi részén. Ez a hely a Nørrejyske Ø legészakibb pontja. Szeles időben (ami itt igen gyakori) láthatjuk, hogy a két tenger hullámai találkoznak, majd összekeverednek. A csodaszép Grenen (faág) homokos földnyelvként nyúlik bele a tengerbe. Nevét a faágakról kapta, hiszen formájuk nagyon hasonlítanak névadójához. A földnyúlvány hosszúsága mindig változik, mert a tenger szintje állandóan változik. Balti-tenger A balti tenger területe 370 000 km², térfogata 21 000 km³ körül van. Dániában van egy hely, ahol két tenger találkozása közt sétálhatunk | Sokszínű vidék. A dániai szorosok keskenyek és sekélyek, így is 25-35 évbe telik, hogy a Balti-tenger vize kicserélődjék az Atlanti-óceán vizeivel. A Balti-tenger sótartalma meglehetősen alacsony, mert sok folyó vize folyik bele. A sós és az édes víz közötti átmenetet brakkvíznek nevezik. Ezen a tengeren igazából nincs árapály jelenség, ezért különleges élővilág alakult ki a térségben.
Lenyűgöző Videó: Két Óceán Találkozik És Nem Keverednek Össze! | Ridikül
Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is! 5m-es RGB színes LED szalag szett távirányítóval - Perfectled Kft. Ahol két óceán találkozik, mégsem keveredik=hoax - gondolkodó tizenévesek magazinja Imregi étterem cegléd heti menü A kis hableány 2. –, akció, animáció, disney - Videa [VIDEA] A Robinson család titka 2007 teljes film magyarul - Teljes Filmek 2020 Magyarul Mit jelentenek az álmok lexikon a tól z ig A Thomas G. Thompson kutatóhajón 28 tudós vágott neki a "kalandnak", hogy még jobban megismerjék az óceán világát. A Thomas G. Lenyűgöző videó: két óceán találkozik és nem keverednek össze! | Ridikül. Thompson kutatóhajó az Alaszkai-öbölben Az út alatt azt is vizsgálták, hogy a víz magas vastartalma miként befolyásolja a tengeri termelékenységet, különös tekintettel a plankton növekedésére gyakorolt hatását, mely az óceáni tápláléklánc alapja, fontos része az ökoszisztémának. Fotó: Ken Bruland - A fotón a világosabb kék víz a gleccserekből érkező üledékes víz, amikor találkozik a sós óceánnal, mely sötétebb színben pompázik. Az internet előnye és hátránya is a gyors információáramlás.
Dániában Van Egy Hely, Ahol Két Tenger Találkozása Közt Sétálhatunk | Sokszínű Vidék
Ha tehát arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi igaz ezekből a felvételekből, illetve magából a feltételezésből, hogy az óceánok vizei nem keverednek egymással, akkor a kérdést több szempontból is körbe kell járnunk. Földrajz és etimológia Való igaz, hogy a két szóban forgó óceán elnevezése véletlenszerű. Az "Atlanti" szó az ógörögöktől ered, első ismert példája a Kr. e. 640 – Kr. 549 élt Sztészikhorosz, görög költőnél maradt fent, de később, Kr. 450 körül Hérodotosz is használta Atlanti-tengerként. Hérodotosz a nevet arra a vízre használta, amely Héraklész oszlopain túl nyúlik el, és minden földet körbevesz, és ilyen értelemben Atlaszra, a titánra utalt, aki az egeket, végső soron a Mindenséget tartotta. Balti-tenger | Sokszínű vidék. Egy folyó, tenger, vagy tó partja gyönyörű látvány. Fantasztikus látvány, amikor két víz találkozik, két folyó egyesül, vagy egy folyam eléri a tengert. Ha ez még a színek kavalkádjával is jár, akkor fokozottan ez a helyzet. Az orosz prikolis internetes magazin 13 fotót tett közzé, szerte a nagyvilágból, amikben most mi is gyönyörködhetünk.
Balti-Tenger | Sokszínű Vidék
De talán a legfontosabb: nem hittük el, hogy a nukleáris fegyverek korában, amikor egy "gombnyomásra" képes az emberiség eltörölni magát a bolygó felszínéről, egy atomhatalom képes lenne kockáztatni egy atomháborút bármilyen indokból is. A háború változása Furcsa belegondolni, hogy miközben a technológiai fejlettség korábban elképzelhetetlen előnyeit élvezzük, a háború nem sokat változott az elmúlt száz évben. A mai háborús konfliktusokat még mindig alapvetően a második világháborúban lefektetett elvek szerint vívják, miközben az eszközök is csak technológiai fejlettségükben és bonyolultságukban változtak az elmúlt szűk nyolcvan év alatt. Ez persze annyiban leegyszerűsítés, hogy ma már például rendelkezünk olyan precíziós fegyverekkel (bombákkal, tüzérségi gránátokkal), amik nagy távolságból meglehetősen pontosan képesek eltalálni a GPS-koordinátákkal megadott célt, a sugárhajtású repülőgépjeink és a helikoptereink is jóval fejlettebbek, mint az 1940-es, '50-es években. A mód viszont, ahogy bevetjük őket, nagyrészt változatlan.
ArkaChopa #3 2016. február 24. 18:56 4 @Slay1986: Szerintem is érdekes a felvetés, mert ha 1% os sótartalmú vizet elegyítünk 2%-ossal, akkor nem válnak külön, hanem kapunk egy 1. 5%-os víztartalmú elegyet. Eleve azt a kérdést is felveti, hogy az édes víz elválik a sós víztől? Mert annak alacsonyabb a só tartalma? Hát akkor a jégheggyel mi lesz? Nem úszik az sem örökké a vizen, hanem elolvad és feloldódik. Vagyis sósabb vízzé válik. 1 [ törölt felhasználó] #4 2016. 23:06 5 Fancokat ez nem kémia hanem fizika A videót az Idő buktatja le hát EDDIG SENKI SEM VETTE ÉSZRE EZT A JELENSÉGET gondolom ez általános iskolai anyag lett volna ha igaz lenne (kivéve ha a globális felmelegedés van a háttérben). 0