A Duna Szépségei Már A Street View-N Is - Slovakia.Travel | 2021 Ponthatarok Kihirdetése
A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. – A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. – Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény – magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. A tanulmány szerint a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, az indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.
- A Duna szépségei már a Street View-n is - Slovakia.travel
- Veszélyes a Duna vízgyűjtő területének foszforszennyezettsége | Agrotrend.hu
- Erősen szennyezett foszforral a Duna vízgyűjtő területe
- Kevesebb albérlet, növekvő díjak az egyetemvárosokban! - ProfitLine.hu
- Indul az albérletszezon - 2021
- Felvételi ponthatárok kihirdetése
A Duna Szépségei Már A Street View-N Is - Slovakia.Travel
Veszélyesen magas szintű a világ édesvízi vízgyűjtő területein az ember által előállított foszfor szennyezése. A legsúlyosabban szennyezett térségek közé tartozik Európában a Duna vízgyűjtő területe. Az Amerikai Geofizikai Unió folyóiratában, a Water Resources Researchben közzétett tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből - műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából – származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire - olvasható a Nemzet Agrárgazdasági Kamara portálján. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe. fotó: Google A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből 1, 62 millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe.
Veszélyes A Duna Vízgyűjtő Területének Foszforszennyezettsége | Agrotrend.Hu
2022. április 1. 9:02 EUREKA Duna régió kutatás-fejlesztési pályázati kiírás nyílt meg márciusban Az összesen 45 országot tömörítő EUREKA együttműködés keretében a Duna régióra fókuszáló pályázati felhívás jelent meg Ausztria, Albánia, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegro, Németország és Szlovákia részvételével. 2022. március 23. 13:20 Hamarosan megnyílik az Interreg Europe 2021-2027 első pályázati felhívása Megjelent az Interreg Hírlevél márciusi száma, amely tájékoztatást nyújt a transznacionális és interregionális együttműködési programokról, többek között az Interreg Europe program hamarosan megnyíló pályázati felhívásáról is. 2022. március 4. 12:51 Információs napot tart a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a Horizont Európa Program pályázati lehetőségeiről A Horizont Európa Program keretében meghirdetett Missziók pályázat felhívásainak bemutatására rendezvényt szervez a NKFIH. 2022. február 4. 11:10 Két Duna vízgyűjtő világítótorony pályázati felhívás nyílt meg a Horizont Európa program keretében Az Európai Bizottság elfogadta a Horizont Európa 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó munkaprogramjának módosítását, amely során plusz 673, 24 millió eurót fordítanak a Horizont Európa öt missziójának elindítására.
Erősen Szennyezett Foszforral A Duna Vízgyűjtő Területe
A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. – A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. – Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény – magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. A tanulmány szerint a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, az indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.
A tevékenységek, ezekre az alábbi célterületekre összpontosulnak az elkövetkező finanszírozási időszakban: veszélyes anyagok, szennyvíz, ivóvíz, vándorló halak, éghajlatváltozás, mezőgazdaság és kommunikációs feladatok témaköreihez. A továbbiakban a fenti célterületekhez kapcsolódó, 2021-ben elkészült kiadványok kerülnek bemutatásra. 2021. december 10. 15:50 Az EUSDR magyar koordináció megjelenése a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére és fővédnökségével 2021. november 29. és december 5. között, a Hungexpón rendezték meg a visegrádi országok első közös fenntarthatósági expóját, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót. Az esemény kiemelt célja Magyarország, illetve a visegrádi országok fenntarthatósági teljesítményének bemutatása és láthatóvá tétele volt. 2021. 8:05 Mikroműanyagok szennyvizekben – új eredmények Duna menti szennyvíztisztítók hatékonysága kapcsán A PA4 vízminőségi terület korábbi tanulmánya a szennyvíziszap Duna régióban történő kezeléséről 2020-ban jelent meg jelentős nemzetközi érdeklődésnek örvendve és a tanulmány témájához kapcsolódóan egy sikeres szakmai műhelymunka is megszervezésre került a 2021. évi Európai Zöld Hét (EU Green Week) keretében.
2021. 08. 26. 2021 ponthatarok kihirdetése . 03:00 A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után mindig nagy az izgalom szülőkben és diákokban egyaránt, hogy jut-e, marad-e kollégiumi férőhely, és ha nem, akkor mennyiért sikerül kiadó lakást találni. Megvizsgáltuk az Ingatlantájolón az elmúlt fél évben, a nagy egyetemi városokban hirdetett kiadó lakásokat, és azt tapasztaltuk, hogy egyre kevesebb a kiadó lakás, ugyanakkor a bérleti díjak növekedésnek indultak. Látványosan csökken a kiadó lakások vidéki kínálata Vizsgálódásunk ezúttal a három legnagyobb egyetemi városra, Debrecenre, Szegedre és Pécsre terjedt ki, a hirdetéseket 2021 februártól júliusig vizsgáltuk. "A hirdetett kiadó lakások száma ezen időszak alatt folyamatosan csökkent mindhárom városban. Ezt persze nem csupán az egyetemisták, főiskolások bérlései alakították, de azt mutatja, hogy folyamatos a kereslet a bérlemények iránt, így ha jó ajánlatot találunk, nem érdemes sokáig gondolkodni rajta - érdemes mielőbb lecsapni rá! " - figyelmeztet Ballagó Antal, az Ingatlantájoló.
Kevesebb Albérlet, Növekvő Díjak Az Egyetemvárosokban! - Profitline.Hu
Az elemzéséből az is látszik, hogy a nagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 110 ezer, Győrben 108, Miskolcon 85 ezer, Pécsen 99 ezer, Szegeden pedig 100 ezer forintos bérleti díjakkal indul az albérletpiaci főszezon. Címlapkép: Getty Images JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT? Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 156 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 7, 85%), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 39 988 forintos törlesztőt (THM 7, 86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb. Felvételi ponthatárok kihirdetése. ) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
huoldalt is üzemeltető Otthontérkép Csoport értékesítési vezetője. Debrecen, te drága! A lakások bérleti díja a legnagyobb vidéki városunkban, Debrecenben volt a legmagasabb, itt júliusban már átlagosan közel 154 ezer forintot kellett fizetni egy kiadó lakásért, a lakások átlagos bérleti díja négyzetméterre vetítve pedig 2. 479 forint volt. Összevetésképp: a fővárosban az átlagos díjak nem sokkal magasabbak, de a diákoknak ideális kisebb, jó lokációjú (felsőoktatáshoz közeli, belsőbb elhelyezkedésű) lakások inkább 4 ezer forint körüli áron érhetők el. Vidéken tehát még mindig jelentősen, havonta akár 30-50 ezer forinttal olcsóbban is elcsíphető egy egy-két személynek alkalmas kis lakás. Visszatérve a vidéki trendekre: Pécsett is drágultak a kiadó lakásokért kért díjak év eleje óta. Kevesebb albérlet, növekvő díjak az egyetemvárosokban! - ProfitLine.hu. Itt a lakások átlagos bérleti díja a nyárra 134 ezer forintig, a négyzetméterre vetített ár pedig 2. 295 forintig nőtt. Szegeden ennél olcsóbban lehetett lakást bérelni. Júliusban átlagosan 131 ezer forintot kértek egy lakásért, míg a bérleti díj egy négyzetméterre vetítve 2.
Indul Az Albérletszezon - 2021
A keresletet nézve jelentős eltérés van a Budapesti és a fővároson kívüli piacon. Országosan a kiadásra kínált lakóingatlanok iránti érdeklődés az idén 3 százalékkal nőtt, de ebből a fővároson kívüli albérletek iránti kereslet 13 százalékkal erősödött. Budapesten a tulajdonosok által kiadásra kínált lakóingatlanok átlagos bérleti díja éves összevetésben csökkent, így 140 ezer forintot tesz ki. Indul az albérletszezon - 2021. Az elérhető fővárosi lakóingatlanok átlagos alapterülete szintén csökkent, 55-ről 53 négyzetméterre. A nagy egyetemvárosok közül Debrecen 110 ezer, Miskolc 85 ezer, Szeged 100 ezer, Pécs 99 ezer, Győr pedig 108 ezer forintos átlagos bérleti díjakkal várja az albérletet kereső diákokat. Budapesten szolidan, a fővárosi kívüli albérletpiacon jelentősen erősödő kereslettel, de tavalyhoz képest megfizethetőbb bérleti díjakkal kanyarodik rá a felsőoktatási ponthatárok csütörtöki kihirdetésével induló főszezonra az országos albérletpiac - derül ki az legfrissebb, részletes elemzéséből, amely az idei albérletpiaci trendek mellett a több mint 17 ezer hirdetésből származó adatok alapján bemutatja a fővárosi, valamint a nagy egyetemvárosokban jellemző átlagos bérleti díjakat.
Természetesen ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk, mennyit költenénk albérletre, míg a gyerek egyetemre jár, illetve milyen áron kapnánk megfelelő lakást. A döntést természetesen nagyban befolyásolja az is, hogy ki tudjuk-e fizetni egy az egyben egy lakás árát, vagy kisebb-nagyobb összegű, igaz jelenleg kedvező kamatozású hitelt kell hozzá felvennünk. Visszajön-e az ára? Egy felsőoktatási intézménybe általában 3-5 évig jár a gyermekünk. Vajon ez alatt az idő alatt visszajön az ára egy lakásnak, ha nem kell albérletet fizetni? Bármilyen magasak is az albérletárak Budapesten, a jó elhelyezkedésű ingatlanok árai szintén annyira magasak, hogy nincs az a fiatal, aki annyi évig járna egyetemre, hogy az évek során kifizetett albérleti díjak kitegyék egy lakás árát, így a lakásvásárlásban ennél sokkal hosszabb távon kell gondolkodni. Egyszobás kiadó kis lakásokat például már 100-120 ezer forint + rezsiért lehet bérelni a legtöbb egyetemhez közel eső VIII., IX.
Felvételi Ponthatárok Kihirdetése
173 Ft/nm volt átlagosan. Ez a trend, mármint a Szegedi és a Pécsi árak egymáshoz viszonyított aránya egyébként májusban fordult meg, áprilisig ugyanis Pécsett volt a legalacsonyabb a kiadó lakások átlagára, ugyanakkor a négyzetméterre vetített átlagár végig Szegeden volt a legalacsonyabb a vizsgált időszakban. Érdekességként fűzzük hozzá, hogy míg a fenti árakon Debrecenben és Szegeden 57-62 nm közötti lakásméret volt a kínálat átlaga, addig Pécsett valamivel kisebbek a kiadásra kínált lakások, az átlagos méret 53-58 nm között változott év eleje óta. Nem egyenlőek: 10-17 százalék közt változott a drágulás mértéke Az Ingatlantájoló szakértője szerint az áremelkedés mértéke már városonként más-más képet mutat, hiszen míg - az amúgy sem olcsó - Debrecenben februártól júliusig 14%-kal, addig Pécsett ugyanebben az időszakban 17%-kal nőttek az árak. Érdekes, hogy a drágulás Szegeden volt a legkisebb. Itt mindössze 10%-kal nőttek a bérleti díjak a vizsgált időszakban, pedig nagyobb tere lett volna a növekedésnek, hiszen a déli nagyváros kiadó lakásai amúgy is a legolcsóbbak közé tartoznak a vidéki nagy egyetemvárosok közt.
Több változás is történt az országos albérletpiacon a járvány magyarországi megjelenése óta eltelt időszakban. Az egyik leglényegesebb tényező, hogy a budapesti albérletpiachoz képest a fővároson kívüli térségekben, különösen a nagy egyetemvárosokban nagyon komoly élénkülés tapasztalható. Az idén, januártól július közepéig országosan a kiadó lakások iránti kereslet 3 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ezen belül a Budapesten kívüli albérletek iránti érdeklődés 13 százalékkal erősödött - mondta Balogh László, az vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: többéves távlatban is látványos a fővároson kívüli piac felértékelődése, az öt évvel képest ugyanis triplájára nőtt az érdeklődések száma, miközben az országos kereslet csak duplázni tudott. Kisebbek és olcsóbbak lettek a kiadó fővárosi lakások Az elemzéséből kiderül, hogy július közepén Budapesten átlagosan 140 ezer forint volt a tulajdonosok által kiadó lakások átlagos bérleti díja, ez közel 7 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi 150 ezer forinthoz képest.