Bocsánatot Kér Torzító Budavári Riportjáért A Deutsche Welle | Vadhajtások, Fiat 127 1977 Eladó Az Erclassics-Nál

Véleményük szerint súlyos hiba a királyi vár felújítását összemosni a világháborús történésekkel, és megbotránkoztató, hogy éppen egy olyan ország közszolgálati médiája tesz közzé a Vár rekonstrukciós munkálatait hamis színben feltüntető riportot, amely a II. világháború kirobbanásáért és a rombolásokért nagyrészt felelős – írja a Magyar Nemzet. Az I. kerületi lakosok érdekeit képviselő szervezet továbbá kijelentette: minden alapot nélkülöz az a megállapítás is, hogy zsidóüldözés van Magyarországon, emellett pedig azt a közlést is cáfolták, hogy a budai várkerület a felújítások miatt élhetetlenné vált. A Budavári Lakosok Szövetsége leszögezte: a budai Várban élő lakosok szeretik és örülnek a megújuló épületeknek, az építkezések miatt pedig semmi hátrányt és zavart nem szenvednek. A szervezet ezért elvárja a Deutsche Welle-től, hogy a korrigálja a kisfilmet, az egyoldalú megítélés helyett pedig az igazságnak megfelelően járjon el. Miként a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a magyar kormány budapesti építkezéseiről készített nemrég riportot a Deutsche Welle.

• A Deutsche Wellének nyilatkozó budavári lakos buktatja le a német tévét - Hír TV
• Bocsánatot kért a német Deutsche Welle Magyarországot lejárató riportfilmjükért – Szegedi hírek | Szeged365

A Deutsche Wellének Nyilatkozó Budavári Lakos Buktatja Le A Német Tévét - Hír Tv

A Várkapitányság Nonprofit Zrt, szerint feszültséget kelt és ostobaság ami a Deutsche Welle műsorában a budai Várban zajló beruházások kapcsán elhangzik. A Várkapitányság Zrt. szerint a feszültségkeltést szolgálja a Deutsche Welle német közszolgálati adón bemutatott tendenciózus és hamis riportfilm. A Budavári Palotanegyed megújítását szolgáló Nemzeti Hauszmann programot lebonyolító nonprofit szervezet folyamatosan, több fórumon is tájékoztat a Várban folyó beruházásokról, amelyeket az ott élők nagy többsége támogat – számol be a Magyar Nemzet. "Sajnáljuk, hogy újra meg újra halljuk ezt a tájékozatlanságból, vagy mesterséges feszültségkeltésből fakadó ostobaságot, miszerint a Budavári Palotanegyed megújítása a Horthy-korszakhoz köthető" – reagált a Magyar Nemzetnek a Várkapitányság azt követően, hogy a Deutsche Welle (DW) nevű német közszolgálati televízió a propagandavideójában a Várnegyedben zajló építkezések kapcsán szisztematikusan a jelen és a Horthy-korszak zsidóüldözéstől sem mentes végnapjai között igyekszik párhuzamot vonni.

Bocsánatot Kért A Német Deutsche Welle Magyarországot Lejárató Riportfilmjükért – Szegedi Hírek | Szeged365

A bemutató után aztán hamar ki is derült, hogy a Deutsche Welle manipulálta a filmben megszólaló civilek nyilatkozatait: Wágner Tamásnak, az MTI korábbi munkatársának a szájába olyan mondatokat adott, amelyek nem hangzottak el, továbbá egy holokausztszindrómában szenvedő lakos kijelentéseivel igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy Magyarországon napjainkban is zsidóüldözés zajlik. Ilyen előzmények után érkezett a német televíziócsatorna elnézéskérése az I. kerületi lakosok érdekeit képviselő Budavári Lakosok Szövetsége felszólító levelére, amelyben a civilek felháborítónak nevezték, hogy a riport olyan látszatot kelt, mintha a magyar kormány a budai Vár helyreállításával a náci Németország általi megszállás korát és az akkori viszonyokat akarná restaurálni Magyarországon. Christoph Jumpelt, a német közszolgálati televízió vállalati szóvivője közölte, hogy nem állt szándékukban a történelmi összefüggések félreérthető bemutatása, és megjegyezte, hogy időközben a riportfilmet egy szerkesztőségi megjegyzéssel látták el, amelyben igyekeznek világossá tenni, hogy a náci Németország felelős a zsidók százezreinek kényszerített elszállításáért és meggyilkolásáért, így elnézést kérnek, ha a jelentés más benyomást keltett és egyoldalúnak tűnt.

A hazánkat lejárató riportfilm azt sugallta, hogy a felújítás alatt álló budai Vár és a Kossuth tér a szélsőséges nacionalizmus bizonyítéka. Elnézést kért a budai Vár felújításával kapcsolatos lejárató propagandafilmjéért a Deutsche Welle – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Budavári Lakosok Szövetsége. A Magyar Nemzet megírta, hogy az I. kerületi lakosok érdekeit képviselő egyesület felszólító levelére – amelyben a szervezet a budai Vár felújításával kapcsolatos kisfilm korrigálását kéri – válaszul Christoph Jumpelt, a német közszolgálati televízió vállalati szóvivője közölte: nem állt szándékukban a történelmi összefüggések félreérthető bemutatása. A szóvivő emellett megjegyezte, hogy időközben a riportfilmet egy szerkesztőségi megjegyzéssel látták el, amelyben igyekeznek világossá tenni, hogy a náci Németország felelős a zsidók százezreinek kényszerített elszállításáért és meggyilkolásáért, így elnézést kérnek, ha a jelentés más benyomást keltett és egyoldalúnak tűnt. A Deutsche Welle válaszát értékelve a Budavári Lakosok Szövetsége kijelentette: az egyetlen elfogadható megoldás a videó törlése lehet, ugyanis a történelem meghamisítására és hazugságok közlésére nincs mentség.

Gyorsítócsíkok máshogyan Egy narancssárga felkiáltójel lakik a szomszéd utcában. Kábé olyan a többi autó között, mint amikor egy-egy posztunk kulturált kommentfolyamában feltűnik valami csupa nagybetűvel ordibáló barom. Nem lehet nem észrevenni. Még amikor először megláttam az utca torkolatában, és megálltam a gyerekekkel jó alaposan megbámulni, akkor feltűnt, hogy minden arra járó – kisgyerek, nagymama, kutyáját sétáltató kamaszlány, hajléktalan, tanár úr, vödröt cipelő melós (talán csak a bankárok és menedzserek nem, belőlük már kihalt az élet) – rápillant. Egy ideig nézegettem. Aztán valamelyik cikkemben megemlékeztem a Fiat 127-es zseniális, ősrégi eredetű, 903 köbcentis motorjáról, ami három helyen csapágyazott főtengelyével, nyomórudas vezérlésével, egytorkú karburátorával elvben alkalmatlan az élvezetes autózásra, aztán a maga szerény dimenziójában mégis egy őrületes, pörgős Ferrari-gép. Nos, erre a cikkre kaptam egy levelet Szabó Balázstól, amely valahogy így hangzott: "…szeretném megmenteni a brazil motor becsületét, nem olyan rossz az, gyere, vidd el az autómat egy napra, toljátok ki a szemét. "

Szerencsére, miután eladtam az első autómat, még mindig rendszeresen vezettem egy 127-est, beleértve a fent említett Sport változatokat a második és harmadik szériából. Öt év telt el azóta, hogy Fiat 127-et vezettem. Ez egy jelentésre készült Auto Motor Klassiek. Az első széria Fiat 127-ét vezettem, 1972-ben szállítottak újonnan Hollandiában. Ki akartam lovagolni a világból a kicsi, frappáns és nagyon okosan megtervezett olaszral, aki mindenben felidézte az emlékeket. Az élénk motor, a menetdinamika, a műszerfalon található két központi kerek rács, a szinte sportos futómű, a mozgás szabadsága, a nagy kormánykerék, az ülések: visszatértem életem első éveihez. Évek, amelyek során megismertem a 127 különleges légkörét. És amelyben betonba öntötték az autószeretetemet. Kedves klasszikus szeretőm Élvezze a veterán autókról szóló napi ingyenes történeteket az e-mailben, és regisztráljon ingyenesen.

Ebben a modern felépítésen túl nagy szerepe volt a csinos, egyszerű vonalakkal megrajzolt, ferdehátú karosszériának. A formaterv Pio Manzù érdeme volt, aki nem érte meg a premiert, ugyanis 1969-ben halálos autóbalesetet szenvedett, miközben éppen Torinóba tartott, hogy prezentálja a 127-es makettjét a vezetőségnek, munkáját Rodolfo Bonetto fejezte be. Végül egy minden korábbinál jobb helykihasználású, 3595 mm hosszú autó született, alapterületét 80%-ban hasznos tér töltötte ki. Akár négy felnőtt is elfért benne kényelmesen, a 365 literes csomagtartó családi használatra is alkalmassá tette. 1977-től modernizált külsővel és belsővel, valamint egy új motorral folytatta sikersztoriját a kisautó. Szűk belvárosi utcákban praktikus megoldást jelentett a 127-es áruszállító változata, a Fiorino. A Brazíliából származó Panorama kivitel bővítés után 1178 literes csomagtartójával kategóriaelsőnek számított Padlólemezét a 128-aséból alakították ki, elöl-hátul független, elöl MacPherson, hátul keresztlaprugós futóművet kapott, a passzív biztonság jegyében gyűrődőzónákat terveztek, és összecsukló kormányoszloppal szerelték fel.

Harmonikus vonalak, nem? Mivel hamar kiderült, a Fityó nem futhat be az eredetileg tervezett B vágányra, ezért ívesen ment tovább rögtön a C-re. Élményautónak. Nehéz szerep ez, főként, ha a családban egy Alfa 145 2. 0 TS a másik olasz… Kilakatoltatta – ötvenezer forint nem sok, igaz? Szerencsére a drágán javítható elemeket, a négy doblemezt és a rugótornyokat már korábban kicserélték, így jellemzően csak a küszöböket és a csomagtérpadlót kellett hegeszteni. Még egy százötvenes volt ez az eredeti feketénél sokkal vagányabb, narancssárga fényezés. A motor egy Alfa Romeo-féle gyújtáselektronikát leszámítva maradt, ahogy volt. Csak olajat, vezérműszíjat, feszítőgörgőt, légszűrőt kapott, utóbbihoz pedig készült egy egyedi fedőlemez – "hogy hallható legyen a szívászaj" alapon. Már lakatolták "A Sziváknál készült hozzá négy lengéscsillapító, olyan kemények, mint amik a raliautókban vannak, előre lényegében a kukából túrtak két stimmelő rugót, hátul az eredeti keresztlaprugó egyik lapja gyári, a másik puhított, így ül eléggé a fara.

Mint a régi olasz kocsiknál általában, a kipufogó szét volt rohadva ezen is. Janóéknál gyártották utána az eredetivel megegyező középső dobot, a hátsó megmaradt a sajátja" – meséli Balázs. "Aztán lőttem a vaterán egy Ansa-rendszert, aminek csodálatos ugyan a hangja, de félóra autózás után vérzik tőle a dobhártyád. Visszatettem a sajátját, érdekes, ez a kitérő kellett, hogy rájöjjek, ennek is milyen szép hangja van. És ezzel bármennyit lehet autózni. Van matrica, de kevés, és stílusosan Egy-két gömbcsukló, fékalkatrész, gumi jött még, a szakadt műbőrök zsebérzékeny stílusban újrakárpitozódtak a belső térben, jött még egy gyári, eredeti, 1974-es Mille Miglia felnigarnitúra huszonötezerért (kellett azért azzal is foglalkozni bőven), és előállt a képeken látható autó. Vékonyan túl a hétszázezer forinton. Szervizelve, szezonra készen. Mind a négyen vigyorogtunk, de rettentő mód. Lapozzanak, vigyorogjanak velünk.