Parókia – Egy Új Kor Kezdete - 500 Éves A Reformáció
A Reformáció Kezdete Z
A reformáció előtérbe helyezte a Szentírást, mint egyedüli tiszta forrást, ezért az emlékérme hátlapján a központban a Biblia ábrázolása található. A párkányra helyezett nyitott könyv fölött a Szentlélek galambja jelenik meg kitárt szárnyakkal, hiszen a Biblia a Szentlélek segítségével értelmezhető. A két motívum tematikus egységét különleges, közös felfényezésük is érzékelteti. A könyvjelzőként kinyúló szalag alsó részén olvasható a "REFORMÁCIÓ 500 ÉVE" felirat, mely megvilágítja az érme kibocsátásának apropóját, ugyanakkor érzékelteti, hogy a folyamat még nem zárult le, folyamatosan szükség van a reformációra, a megújulásra. A szalag másik oldalán a tervező mesterjegye látható. Mindkét emlékérme átmérője 38, 61 mm, széle recézett. A 10 000 Ft névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből, míg a 2000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült. A 31, 46 gramm súlyú ezüst érme tükörfényes (proof), a 30, 8 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült.
A Reformáció Kezdete W
Zsoltár- és evangéliumi antifonák, új kompozíciók levélbeli szövegekre. 9. 20 – Vita 9. 30 – Flóra Ágnes (CEU, Budapest): "mert haborgastul felo az dolog" – Kolozsvár 16. századi városvezetése és a jezsuiták 9. 50 – Goda Károly (ELTE, Budapest): A soproni városvezetõ polgárok vallásossága a reformáció hajnalán (1480–1540) 10. 10 – Majorossy Judit (ELTE–CEU, Budapest): Egy városi közösség vallásossága a reformáció előestéjén: a pozsonyi polgárok végrendeleteinek tanulságai 10. 30 – Vita 11. 00 Kávészünet Elnök: Réthelyi Orsolya 11. 20 – Sebők Marcell (CEU, Budapest): Párhuzamos praxisok a XVI. századi szepessegi vallási gyakorlatban 11. 40 – Szegedi Edit (BBTE, Kolozsvár): Reformáció és ortodoxia Brassóban 12. 00 – Guitman Barnabás (PPKE, Piliscsaba): A konfesszionalizálódás kezdeti folyamata Bártfán 12. 20 – Vita és a konferencia lezárása Magyar Kurír
A parasztok felkelését a túlzott földesúri szolgáltatások váltották ki, de fő ideológiáját a Luther nézeteit továbbfejlesztő anabaptisták (újrakeresztelők) adták. Szerintük nem csak a pápaságot, de mindenféle egyházi és világi hatóságot el kell vetni. Elítéltek minden vagyoni és jogi megkülönböztetést, vissza kívántak térni az őskeresztények vagyonközösségéhez, szigorú erkölcsi elveihez. (Nevük onnan eredt, hogy a felnőttkori (újra)keresztelés, vagyis a hit tudatos vállalásának hívei voltak. ) A felkelést viszonylag könnyen verték le, mert az anabaptistákat nem csak a katolikusok, de a lutheránus hatalmasságok és maga Luther is elítélték. (A kegyetlen üldözések hatására az anabaptisták szétszóródtak Európában, számuk megfogyatkozott. ) A lutheránus fejedelmek és a katolikus német-római császár, illetve hívei között kirobbant vallásháborút (1546-1555) már kiegyenlítettebb erőviszonyok jellemezték, mint a parasztháborút. A katolikus (! ) francia király is bekapcsolódott a lutheránusok oldalán, így ez is a nagy francia - Habsburg háború egyik frontjává vált.