22 Ezer Éven Át Tartott A Legutóbbi Mágneses Pólusváltás | National Geographic
A Föld geográfiai és mágneses sarkpontja nem esnek egybe. Míg az előbbi csaknem fix, a mágneses pólus folyton vándorol. Az északi mágneses pólus Kanada északi részén található. A (földrajzi) Déli-sark az Antarktisz közepén fekszik, míg a déli mágneses pólus valamivel arrébb, a kontinens partjaihoz közel található. (Itt a mágneses iránytűk jóformán használhatatlanok. ) Nemcsak a mágneses pólusok, hanem a geográfiai sarkvidéki pontok is állandóan vándorolnak – igaz, kevésbé radikálisan. Ennek az az oka, hogy a Föld is folyamatosan imbolyog a tengelye körül; ezt Carlo Chanderl amerikai űrkutató állapította meg 1891-ben, az állócsillagok pozíciójának folyamatos nyomon követésével. Mágneses pólusváltás 2013 relatif. Arra több mint 100 évet kellett várni, hogy kiderüljön: a Chandler-ingadozást – ahogy a jelenséget nevezik – az atmoszféra, illetve az ebből fakadó óceáni áramlások okozzák. A földrajzi sarkvidéki pontok elmozdulása kevesebb problémát okoz, mint a sarkvidéki mágneses pólusok mozgása, mivel a Chandler-ingadozás mértéke nagyjából 3-6 méter 14 hónap alatt, és a GPS műholdak hálózatával halálpontosan nyomon lehet követni.
Mágneses Pólusváltás 2014 Edition
Nem véletlen, hogy még a nemzetközi űrállomás is a pajzs védelmén belül kering. Ezt a védőburkot nevezzük magnetoszférának, működését pedig úgy képzeljük el, hogy a mágneses erővonalak megállítják, majd az északi és a déli pólus felé vezetik el a Napból érkező részecskéket. Ezt látjuk sarki fényként. A magnetoszférát érő folyamatos bombázás kis mértékben, 5-10 százalékban képes befolyásolni a pólusok elhelyezkedését. A mágneses pólusváltás elől menekül a világelit: csak a föld mélyén és a Holdon lehetünk biztonságban | Titkok Szigete. Lejtene az iránytű Végezetül két érdekesség, amikre nem is gondolnánk, annyira alapvető tényként tekintünk rá, hogy az iránytű északnak mutat. A beépített mágnes ugye az északi pólus felé fordul, Magyarországon majdnem pontosan a földrajzi északi sark felé. Ám például az Atlanti-óceán közepén, az Egyenlítő térségében a földrajzi és a mágneses északi irány között már 25 fok az eltérés. Nem mindegy, ha valaki az újkorban hajóval indult a déli féltekéről Angliába. A másik, hogy az iránytű három dimenzióban mozogna, ha hagynánk. Hazánk területén például 60 fokot "lejtene", így mutatná hajszál pontosan a mágneses erővonalak irányát, a pólust.
Valószínűsíthető, hogy ez a szokatlan jelenség, amely a mágneses mező változásával jár, egy pólusváltás kezdetét jelzi. Úgy 1-10 millió évente történik meg a Földünk pólusainak átrendeződése, a legutóbbi 800 ezer éve történt. Általában, rendszertelen időközönként, 0, 5-1 millió év telik el a pólusváltások között, de megjósolni nem lehet a következő időpontot, mert számunkra nem érthető még teljesen, hogy mikor és mi hozza létre. A Föld szerkezete – Hogyan jön létre a mágneses tér? 2900 km-es mélységig a Föld szilárd halmazállapotú, szilikátos összetételű. A földmag ez alatt található, amely kb. 2900 kilométertől 6370 kilométerig tart, főleg vasat és nikkelt tartalmaz. Mágneses Mezők Zene. A földmag két részből tevődik össze, van egy külső folyékony halmazállapotú, és egy belső szilárd állapotú része. A mágneses teret a külső folyékony állapotú földmag hozza létre úgy, hogy áramlások alakulnak ki benne, a magas hőmérséklet állandó mozgást idéz elő. Dinamó effektus által elektromos töltések áramlanak körben, és ez gerjeszti a mágneses mezőt.