Weiss Manfréd Acél- És Fémművek | Kanizsa Infó
Fotó: Fortepan - Hanser Mária De most kanyarodjunk vissza pár évvel korábbra, abba az évbe, amikor a Graf Zeppelin Budapesten járt. március 28-án indult el a Graf Zeppelin Friedrichshafenből, ahol a Ferdinand von Zeppelin-léghajógyár működött. A fedélzeten a személyzeten kívül 12 utas is tartózkodott, köztük egy nő, Bethlen Pál Andorné, két politikus, Horthy Miklós fia, István és az "angol beteg", gróf Almásy László, valamint a Magyarország ot és az Est et tudósító Karinthy Frigyes. A Zeppelin a Fertő tónál lépett be a magyar légtérbe, majd Pápa, Tihany és Székesfehérvár fölött elrepülve érkezett meg Csepelre, reggel nyolc órakor. Az időjárás nem volt túl kedvező: erősen fújt a szél, és némi hó is esett. A Weiss Manfréd Művek repülőterén közel 30 ezres tömeg fogadta a Zeppelint. Úgy volt, hogy Horthy Miklós is részt vesz az ünnepélyes eseményen, és beszédet mond, ez azonban elmaradt, mert a rossz időjárás miatt hamarabb kellett nekivágni a belföldi léghajóútnak, aminek útitervéből így is törölni kellett a dunántúli állomásokat, így csak a keleti országrész csodálhatta meg az égen úszó, bálna vagy szivar formájú – kinek melyik tetszik jobban – repülő monstrumot.
Wm | Bkszc Weiss Manfréd Technikum, Szakképző Iskola És Kollégium
A Rákosi-korszakban az üzem neve már nem utalt Weiss Manfrédra. 1948-1950 között a gyár vezérigazgatójának a mérnök Bíró Ferencet (1904-2006), Rákosi Mátyás öccsét nevezték ki. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956 -tól Csepel Vas- és Fémművek. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban 1954 -ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott a KGST -együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az 1970-es évektől a termelés csaknem fele nyugati export volt. Vasúti kapcsolat [ szerkesztés] Iparvágány a Mag utca – Varrógépgyár utca találkozásánál Az üzem területe mindmáig nagy kiterjedésű – de napjainkban csak részben használt [3] – nagyvasúti iparvágányhálózattal rendelkezik, amely a Teller Ede út és a Corvin út találkozásánál, az úgynevezett csepeli elosztónál kapcsolódik össze az északabbi Szabadkikötő iparvágányaival.
Weiss Manfréd Acél- és Fémművek A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve Típus gyár Jogelőd Weiss Manfréd Lőszergyár Alapítva 1892 Megszűnt 1983 Jogutód több kisebb vállalat Székhely Budapest Irányítószám 1211 Cím Színesfém u. Iparág vasipar Termékek tölténytárak, lőszerek, szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek, kerékpárok, autók, repülőgépek, tűk, csövek, bergmanncsövek, kályhák, tűzhelyek, repülőgépmotorok, kerékpárok, varrógépek, traktorok Alkalmazottak száma 28. 000 fő (1918) 15. 000 fő (1930-as évek közepe) Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 25′ 27″, k. h. 19° 03′ 27″ Koordináták: é. 19° 03′ 27″ A Wikimédia Commons tartalmaz Weiss Manfréd Acél- és Fémművek témájú médiaállományokat. Névváltozatok Időszak Név 1886–1897 Weiss Manfréd Lőszergyár 1892-től Csepelen 1897–1948 Weiss Manfréd Acél- és Fémművek 1903–1913 közkereseti társaság 1913–1948 részvénytársaság 1948–1950 WM Acél- és Fémművek NV 1950–1956 Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1956–?