Thury Vár Várpalota
Gaztettei ellenére Mórét a kortársak gyáva alaknak írták le, amikor a törökök és Szapolyai János megostromolták a zsiványtanyát, értéktárgyaival együtt kereket oldott a közeli Bakonyerdőbe. Itt hamar megtalálták őt a török portyázó csapatok, és el is szállították az isztambuli Héttoronyba, ahol Török Bálinttal és Maylád Istvánnal ért véget az élete. Thury Vár - Várpalota gyögyszeme. A vár aztán a magyar végvárrendszer fontos része lett, aminek köszönhetően többször is ostrom alá került, de sokáig elfoghatatlannak tűnt. A vár leghíresebb kapitánya, Thury György, 1558-ban kapta meg a várkapitányi posztot, és első nagyobb megmérettetése 1566-ban történt, amikor a törökök ismét megpróbálták erővel elfoglalni a várat. Thury erejéről és vitézségéről ekkor már mesék és mondák keringtek, ráadásul messze földön elismert kardforgató volt. A törökök többszörös túlerőben voltak, de a magyar vitézek hősiesen helytálltak, de kénytelenek voltak segítséget kérni az osztrák császártól. A vár csak a szerencsének köszönhetően menekült meg, amikor a török csapatok egy karaván miatt felszálló por miatt arra következtettek, hogy egy sereg érkezik.
- Thury Vár - Várpalota gyögyszeme
- A várpalotai Thury-vár kívül-belül megújulva várja a turistákat
- Thury-vár Várpalota | CsodalatosMagyarorszag.hu
Thury Vár - Várpalota Gyögyszeme
Várpalota vára a Balaton és a Velencei tó között fél úton, a Bakony lábánál elterülő lápos, ingoványos területen épült fel a Székesfehérvárról Veszprémbe tartó fontos útvonal közelében. A középkorban csak Palota néven említett vár építésének előzményei a közelben fekvő Bátorkő várával kapcsolatosak, hisz az azt birtokló Újlaki család a 14. században kényelmesebb és tágasabb várat akart építeni magának. 1397-ben említi először oklevél. Az elkövetkező évszázadokban többször átépítésre és bővítésre került az épület, de jelen cikkben nem áll szándékomban ebbe részletesen belemenni, mivel elkészült rekonstrukcióm Giulio Turco itáliai hadmérnök 1572-es alaprajza alapján készült. Az Angellini és a Turco féle rajzok és a régészeti feltárások eredményeképp tudjuk, hogy a Hősök terén álló szabályos, négyszögletű, belsőtornyos vár körül a XVI. században palánkfal húzódott, amin belül 20 méter széles ellenlejtős vizesárok volt. Thury-vár Várpalota | CsodalatosMagyarorszag.hu. Ez a vár mögötti völgyből kapta a vizét. Valószínűleg a talaj lejtése miatt volt szükség a déli oldalon a félköríves támfal megépítésére.
A Várpalotai Thury-Vár Kívül-Belül Megújulva Várja A Turistákat
A várárkon belüli külső falak és az azt tagoló kerek tornyok és rondellák, illetve a kaputornyot védő barbakán ma már nem állnak. A gyaloghíd és a kocsi híd között ábrázolt fal minden bizonnyal a zsilipet foglalta magába. A kaputorony délkeleti sarkában ma is látható a felvonóhíd láncainak kőbe vésődött nyoma. A vár négy tornyából csak kettő maradt fenn, de a közelmúltban felújították az épületet és a hiányzó két torony is pótlásra került egy bizonyos magasságban. A várpalotai Thury-vár kívül-belül megújulva várja a turistákat. A tornyokat összekötő falak helyenként 5 méter vastagságúak. A kapuház feletti rész XVIII. századi eredetű, a palota többi része különböző rendeltetésű helyiségeket és épületeket rejt. Az eredeti palotaépület a mai déli szárny földszintjén, annak keleti részén helyezkedett el, ettől északkeletre pedig a várkápolna található. Várpalota 1569 - elméleti rekonstrukció 2014 A 60-as évek régészeti kutatásai a falazatok mögül és alól az eredeti palota együttes négy épületét szabadították ki, ezek egy méterrel mélyebb járószinttel rendelkeztek.
Thury-Vár Várpalota | Csodalatosmagyarorszag.Hu
Egyes források szerint Mátyás halála után, Ulászló koronázásának megakadályozása végett a budai várból Palota várába hozták át a magyar koronát, a koronázási jelvényekkel együtt. Megtartani nem tudták a koronaékszereket, mert Beatrix a Fekete Sereget küldte a korona visszaszerzésére. E források minden kétséget kizáró hitelességét sajnos a mai napig nem sikerült bizonyítani, a gondolattal azonban játszadozhatunk... A török időkben fontos királyi végvár volt – leghíresebb védőjéről, Thury Györgyről kapta a nevét. 1687-ig hol magyar, hol török kézen volt. E kort követően a várat átépítették, és kialakult mostani formája. Az ásatások során egyedülálló középkori falképek kerültek elő, amelyek különlegessége, hogy nem egyházi eseményt ábrázolnak. A mai látogató folyamatosan mintegy tíz különféle kiállítást tekinthet meg a Thury-várban. A nemzeti örökség részét képező épület ad otthont többek között a Bányásztörténeti Gyűjteménynek, de megtekinthetjük itt a magyar népviselet mintegy száz, teljes öltözetét magába foglaló, egyedülálló kollekciót, valamint különböző korok egyenruháit a honfoglalástól napjainkig.
A nyáron induló beruházás várhatóan októberben fejeződik be. A távlati tervekről szólva Talabér Márta elmondta, hogy egy harmadik ütemben felújítanák a belső homlokzatot és kialakítanának egy nívós vendéglátóhelyet is. A négy saroktornyos, szabályos alaprajzú várkastély legrégebbi szárnya a 13. században épült, a környék akkori urai, az Újlakiak építtették. Hunyadi János híveként Újlaky Miklós a kor egyik leghatalmasabb ura volt, eszes, büszke magyar főúr, akinek nagyratörő tervei voltak. ének vallotta magát, 1456-ban a nándorfehérvári diadalnak még ő is részese volt, de később elpártolt tőle és 1457-ben, amikor a királyi trón betöltéséről volt szó, mindent elkövetett annak érdekében, hogy elnyerje azt. 1458-ban Mátyás király átvette a várat Újlaky Miklóstól, amely rövid időre is, de királyi vár lett. Hogy ebben az időszakban Mátyás járt-e a palotai várban vagy sem, arról nincsenek hiteles adatok, de palotai kapcsolatairól számos író megemlékezik. Az bizonyos, hogy kedvenc vadászó helye volt a bakonyi erdő, különösen Várpalota és környéke, sőt a hiedelem szerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására.