Karácsonyi Gregorián Dalok
Karácsonyi Gregorián Dalok Kotta
Összefűzi őket a hangkészlet (VII-b3–5 b6, amikor a balázsolásban a tonika do -ra fut, ennek megfelelően V–VII-3–4), sőt még a kadenciák logikája is. A dallamok a nagy ívű kantilénát nem ismerik, kis motívumokból építkeznek. Ritmusok giusto, tempójuk, bár különböző, semmiképp sem lassú, cifrázatot nem alkalmaznak. Ütempáros szerkezetű anyag előfordul, bár nem tipikus az újévi, vízkereszti kántálásban (regöléssel, betlehemessel rokon motívumok), gyakori a pünkösdölőben: vagy a játék utolsó szakaszában jelenik meg, táncdallamokkal rokon motívumokat is hozva, vagy amikor az ének is elmarad, az egészet uralja (Vas vm. Letölthető karácsonyi zene. -i típus, "Elhozta az Isten" kezdettel). Főszerepet visz farsangi alkalmakkor. Míg a pünkösdölőben a s-l-s-m dallammag és rokonai vannak túlsúlyban, a farsanghoz tartozó anyag elsősorban a m-r-d-r dallammagot tartalmazza (ilyen funkcióban az északi terület sajátsága), vagy a kvintkeretben mozgó, hármashangzatra épülő, néha regöléssel rokon motívumokat, melyeket azonban alkalmi szórakoztató dalok gyakran kiszorítanak.
Karácsonyi Gregorián Dalok Magyarul
A Zobor vidékén Talalaj- és Sárdó-vasárnapkor szokásos kántálásban a m-r-d-r ütempárok elütő dallamú, szabályos refrénsorral váltakoznak (m-f-s, m-f-s, m-d-r-d -Agyigó, agyigó, fassang, fassang: Talalaj, s ennek variánsa: m-s, m-s, m-r-d-d- Csik, csik, mácsik, mákos mácsik: Sárdó). A recitatív fajták közül kettő szerepel kántáláskor, az egyik verses, a másik prózai szövegekre. (Verses: adventi ostyahordás, pünkösdölő egyes részei, → betlehemes; prózai: lucázásban sorozatosan, egyébként általában a jókívánságok elkiáltásakor, különösen a farsangi vasárnapokon. ) Az első fajta több hangot tartalmaz ugyan, dallama azonban csak egy hangnak formulaszerű körülírása, a másodikban a dallam egy hangon fut le (tuba), s csak a szakaszok végén mozdul ki emelkedő vagy lehajló fordulattal, ill. vált át beszédhangra. Karácsonyi gregorián dalok kotta. Míg a verses recitatív, szövegének rendezettsége miatt könnyen ütempárossá alakul, a prózai – különösen funkción kívül – gyakran beszédhangra süllyed vissza. A kántálás verses recitatívjai szövegben-dallamban egyaránt iskolai hatást mutatnak, a prózaiak azonban primitív kiáltástípust képviselnek.