Zeffirelli Rómeó És Júlia (Magyar Változat) - Youtube

Seregi László / Szergej Prokofjev: Rómeó és Júlia "Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot. " A balett koreográfusa, Seregi László fogalmazott így a bemutató idején, ám az egyik leghíresebb magyar balett-klasszikus alaposan rácáfolt erre az önironikus mondatra. Seregi vállaltan Zeffirelli-ihletettségű, látványos, színpompás balettje alapjaiban reformálta meg a hagyományos történetmesélő táncjátékot, vérbő reneszánsz történetet álmodott színpadra, amely a remekbe formált szituációk, a festői kulisszák mellett eleven emberi tartalmával, az apró rezdülések iránti figyelemmel nyerte meg a hazai és külföldi nézőket egyaránt. Csillogása azóta sem fakult meg, népszerűsége, sikere évtizedek óta töretlen. Karmester: Kesselyák Gergely Rómeó................ Timofeev Dmitry / Leblanc Gergely / Balázsi Gergő Ármin Júlia.................... Tanykpayeva Aliya / Melnik Tatiana / Felméry Lili Mercutio.............. Majoros Balázs / Rónai András / Guerra Yago Tybalt.................. Kekalo Iurii / Taran Dumitru / Lagunov Ievgen Mab..................... Starostina Kristina / Ivanova-Skoblikova Sofia / Kosyreva Diana Cselekmény I. felvonás Shakespeare korában vagyunk.

rendező, forgatókönyvíró, színész Meghalt: 2019. június 15. (Olaszország, Róma) Firenzében született 1923-ben, édesanyját hat éves korában vesztette el. Egyetemi évei alatt építészetet tanult és ekkor ismerkedett meg a színészettel. Kezdetben színházakban dolgozott, egyebek mellett a milánói Scala, a párizsi Opera és a londoni Covent Garden foglalkoztatta őt. Az ötvenes években kezdett filmezni, első nagyobb sikere 1967-es A makrancos hölgy volt, melyben a két főszerepet Richard Burton és Elizabeth Taylor játszotta. Később szintén nagy sikerrel mutatta be a Rómeó és Júlia, a Napfivér, Holdnővér és A názáreti Jézus című munkáit. A nyolcvanas években készült munkáinak inkább negatív visszhangja volt, 1990-ben filmre vitte a Hamlet et, szokatlan módon Mel Gibsonra osztotta a főszerepet. Két alkalommal, 1969-ben és 1982-ben jelölték Oscar-díjra. 2011 2010 2007 2002 Mindörökké Callas 8. 4 rendező rendező, forgatókönyvíró, ötlet (olasz-francia-spanyol-angol-román életrajzi dráma, 108 perc, 2002) forgatókönyvíró ötlet 1999 Tea Mussolinivel 7.

5 rendező, író (olasz-angol filmdráma, 118 perc, 1999) író 1996 Jane Eyre 9. 2 rendező, forgatókönyvíró (angol-francia-olasz romantikus dráma, 109 perc, 1996) 1993 Egy apáca szerelme 8. 8 (olasz történelmi dráma, 102 perc, 1993) 1990 Hamlet 8. 5 (amerikai-angol-francia-spanyol filmdráma, 130 perc, 1990) 1989 1986 Otello 7. 0 (holland-olasz-amerikai filmdráma, 118 perc, 1986) 1982 Traviata 8. 2 (olasz zenés film, 109 perc, 1982) 1981 Végtelen szerelem 8. 0 (amerikai romantikus dráma, 110 perc, 1981) 1979 A bajnok 7. 7 (amerikai filmdráma, 118 perc, 1979) 1977 A Názáreti Jézus 9. 3 (olasz-angol filmdráma, 371 perc, 1977) 1972 Napfivér, Holdnővér (olasz-angol életrajzi film, 120 perc, 1972) 1968 Rómeó és Júlia 10 (olasz-angol romantikus dráma, 138 perc, 1968) 1967 A makrancos hölgy rendező, forgatókönyvíró, producer (olasz-amerikai vígjáték, 122 perc, 1967) producer 1958 Kemping (olasz vígjáték, 94 perc, 1958) Verdi: Otello (olasz-amerikai operafilm, 118 perc) David di Donatello Díj (1991) - Legjobb idegennyelvű film: Hamlet

Zeffirelli és Shakespeare szerző: Kinga Manapság egyre kevesebben értik mi végett olyan híres a Franco Zeffirelli féle Rómeó és Júlia film. Miattuk is vessünk egy közelebbi pillantást e műre, hátha felfedezzük miért ez a legszebb és legsikeresebb Rómeó és Júlia a vásznon? A titok talán a részletekben rejlik. A helyszín maga Verona és környéke, a díszletek, a jelmezek híven árasztják a reneszánsz hangulatot. A ruhák mind a legjobb minőségű francia bársonyokból és brokátokból készültek, gondosan ügyelve arra, hogy autentikusak legyenek. Az épületekről árad a kor olasz szellemisége, mely nem is olyan nehéz, tudván azt, hogy a híven megmaradt, régi kastélyokban és a St. Pietro templomban zajlott a forgatás. Ám a belső tereken látszik a sok munka és, hogy nagy hangsúlyt fektettek a fények, díszletek beállítására. Ezen túl Federico Fellini állandó alkotótársa Nino Rota segít még a reneszánsz hangulat megteremtésében. Mint említette abból a shakespeare-i gondolatból indult ki, hogy a muzsika a szerelem tápláléka, így végül nem csak a dráma, hanem a zene középpontja is a szerelem körül forog.

I. felvonás Shakespeare korában vagyunk. A londoni Globe színház színészei a Rómeó és Júlia – talán első – előadására készülnek. A nézők lelkesen tódulnak be a színházba, majd az elsötétülő színen fokozatosan kirajzolódik a veronai piactér reggeli képe. A piac benépesül. A Capulet- és Montague-ház rokonsága és szolgálói között verekedés tör ki. Hamar előkerülnek a kardok, a fegyveres összecsapásban többen meghalnak, az öldöklésnek Verona hercege vet véget. A Capulet-ház konyhájában nagy a készülődés az esti bálra. Júlia dajkájával játszik. A méltóságteljes Capuletné ajándékkal kedveskedik lányának és közben rádöbbenti arra, hogy már nem kisgyermek. Mulatságra érkeznek a vendégek a Capulet-családhoz. Rómeó, Mercutio és Benvolio is be szeretnének surranni a bálba, azonban baljóslatú jelenés részesei lesznek: Mab, a boszorkánykirálynő hívja táncba őket. A bálban Rómeó és Júlia első pillantásra egymásba szeretnek. Júlia megismeri Parist, kijelölt vőlegényét, akinek közeledését elutasítóan fogadja.

III. felvonás Rómeó ideiglenes menedékre talál Lőrinc barát kápolnájában, ahová Júlia hívóüzenete is megérkezik. Nászéjszakájuk után Rómeónak menekülnie kell a törvény elől, így magára hagyja feleségét. Júlia ellenszegül szülei akaratának, nem akar Parishoz menni. Nem marad más választása, Lőrinc baráttól kér segítséget. A szerzetes azt ajánlja Júliának, hogy igya meg a tetszhalottá tévő szert, amitől a kellő pillanatban majd fel fog ébredni. Lőrinc barát szerint ez az egyetlen járható út. Szobájába visszatérve Júlia látszólag beleegyezik a Parisszal kötendő házasságba. Magára maradva megissza a mérget, így reggelre virradóra családja élettelenül találja ágyában. Temetési menet kíséri Júliát utolsó útjára, a Capulet-kriptába. A szülőket és a Dadát megtörte a bánat. A gyászolók távozása után érkezik Rómeó, aki halottnak gondolja szerelmét, így nem lát más kiutat, és öngyilkosságba menekül bánatában. Lőrinc barát akkor érkezik, amikor Júlia éppen ébredezik. A pap rájön, hogy elkésett, így legalább Júliát megpróbálja megmenteni, de ő – halott férjét meglátva – szintén a halálba menekül, leszúrja magát.

A kripta kozmikus térré tágul, a csillagfényben felemelkedik a ravatal, és Rómeók és Júliák sokasága táncolja körül a halott szerelmeseket. A Globe színházban teljes egyetértésben felvonulnak Shakespeare színészei Rómeóval és Júliával együtt, jelezvén, hogy előadásuknak vége van.