Antsz - A VÉDőoltÁSok TÖRtÉNete 1. - Himlő (Fekete Himlő), A "Foltos SzÖRny", A "Fekete HalÁL" - Hamarabb Kész Lesz A Debrecen-Nagyvárad Bicikliút, Mint Az Autópályaszakasz - Autopro.Hu
A COVID-19 kapcsán napi szinten előkerül az oltás témaköre, ezért most összeszedtük, hogy milyen kötelező és választható oltások vannak jelenleg Magyarországon, hogyan működik az oltás, s miért van szükség arra, hogy különböző betegségek ellen beoltassuk magunkat. Az első védőoltást (a fekete himlő ellen) 1876-ban vezették be Magyarországon. Nem pusztít már a végzetes vírus | Weborvos.hu. A következő a torokgyík elleni oltás volt 1938-ban. – Bevezetésük oka az volt, hogy a mikrobák által okozott betegségek – fertőző betegségek – jelentették a leggyakoribb halálokot. Járványos terjedésük hatalmas pusztítást végzett.
- Nem pusztít már a végzetes vírus | Weborvos.hu
- Egy év múlva már áttekerhetünk Debrecenből Nagyváradra
Nem PusztÍT MÁR A VÉGzetes VÍRus | Weborvos.Hu
Az alkalmazottak több helyen később arról számoltak be, hogy az éjszakák más módon is izgalmasak voltak, és 9 hónappal a karantén után a szálloda sok női alkalmazottja ment szülési szabadságra. Más tevékenység is zajlott a szállóban. Edward Duff bostoni katolikus papot kelet-európai körútján érte a szállóban a vesztegzár. Az atya szeptember 6-án, pénteken az Új Ember szerkesztőségétől kért segítséget ahhoz, hogy a következő vasárnap misézhessen. Az egyházi lap munkatársai meg tudták szervezni, hogy a Szent Teréz plébániáról mindent megkapjon, ami a szentmiséhez kell. Ebben az érseki helytartóság, a plébánia, az egészségügyi hatóságok és a szálloda is együttműködött, így az amerikai pap vasárnap reggel a szálloda földszintjén, egy ez alkalomra kápolnává alakított helyen mondhatott misét. Kifelé viszont már szigorúbb volt az eljárás, még a hulladékot is fertőtlenítették. A szállót egyébként a rendőrség őrizte, de nemcsak azt akadályozták meg, hogy valaki kijöjjön, hanem az érdeklődőket is megpróbálták távol tartani, ugyanis a helyiek állandóan "szemmel tartották" a szállót, próbáltak belesni az ablakokon.
Dr. Ferenci Tamás biostatisztikus számos tanulmányt publikált ebben a témakörben, és munkája során összehasonlította néhány lazább oltási fegyelmű, de fejlett, nyugat-európai ország járványügyi helyzetét (pl. Egyesült Királyság, Svájc, Németország, Franciaország, Ausztria) Magyarországgal a kanyaró, mumpsz, szamárköhögés és rubeola betegségek kapcsán. Meglátása szerint Magyarország a járványügyi helyzetét tekintve ̶ az összehasonlításban szereplő országokkal a megjelölt vizsgált betegségek esetében – számottevően jobb mutatókkal rendelkezik a többi országhoz képest, mely a magyarországi, szigorúbb védőoltási rendszernek köszönhető. A szerző rávilágít arra, hogy a járványok ott törnek ki, ahol az oltatlanok valamilyen oknál fogva térben csoportosulnak – például egy iskola diákjainak körében rossz az oltási hajlandóság, ami hazánk oltási rendje alapján nem fordulhat elő. "A nem kötelező oltási rendszerekben tehát sokszor nem önmagában az okozza a problémát, hogy az országos átoltottság alacsony, hanem az, hogy az oltást visszautasító szülők térben koncentrálódnak. "
A Poroszló és Tiszafüred közötti szakasz kiépítésével – hazai forrás felhasználásával – a Tisza-tavi kerékpárút jelentős eleme épül meg, amely a gépjárműforgalomtól fizikailag elválasztva, biztonságosan oldja meg a Tisza, valamint az Eger és Szomorka patakok kerékpáros áthidalását. A szakaszt tervezetten június végétől megnyitják a kerékpárosok előtt. 2020 nyarára a már meglévő Debrecen–Tépe és Berettyóújfalu–Nagyvárad közötti kerékpáros útvonalak is kiegészülnek, így folyamatossá válik a kerékpáros összeköttetés Debrecen és Nagyvárad között. A 8, 3 km-es kerékpárútszakasz 2 méter hasznos szélességgel épül, a kerékpáros sávok között 0, 25 m biztonsági sávval, mindkét oldalon 0, 5-0, 5 m-es padkával, illetve süllyesztett szegéllyel. – Az európai, és azon belül is a hazai folyamatokat megnézve azt látjuk, hogy a kerékpározás térnyerése töretlen, és egyre gyorsuló ütemben zajlik. Egy év múlva már áttekerhetünk Debrecenből Nagyváradra. Ennek elsődleges oka az, hogy a turisztikai, sportolási szempontokon túl egy kerékpár funkcionális szerepet is betölt.
Egy Év Múlva Már Áttekerhetünk Debrecenből Nagyváradra
A második téma szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen Debrecen elővárosi vasúti közlekedésében páratlan lehetőségek rejlenek. Ezt mutatja be vendégelőadónk Ekés András, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. A cég annak a konzorciumnak a tagja, amely Debrecen város számára készít megvalósíthatósági tanulmányt a Nagyállomás mellett építendő intermodális csomópontról, valamit a Debrecent érintő (elővárosi) vasútvonalak fejlesztésének lehetőségéről. Szó lesz a már sokszor említett városi villamos és a vasút összekötéséről (tram-train). Valamint a máshol már sikeresen alkalmazott megoldások bemutatása mellett megismerhetik, hogy a Debrecent érintő vasútvonalak fejlesztésére milyen kiváló lehetőségek adódnak. Az előadásokat követően kötetlen beszélgetés formájában folytatjuk az estét, ahol teával és süteménnyel várjuk vendégeinket. Debrecen-Nagyvárad: Újratöltve Egyesületünk üdvözli Debrecen Megyei Jogú Város azon szándékát, hogy kerüljön kidolgozásra a Debrecen-Nagyvárad Átfogó Közlekedésfejlesztési Stratégia és Program.
Debrecentől Nagyvárad Berettyóújfalun keresztül közel 80 kilométerre van (hozzávetőlegesen: a Balaton körüli bicikliút 200 kilométer hosszú). Pántya József egy másik hajdú-bihari kerékpárút-fejlesztési tervről is beszámolt. Egy román-magyar program révén a Vámospércs és az országhatár közti szakaszon ahol már van kerékpárút, azt felújítanák, ahol nincs, ott építenének. A tervek már erre is elkészültek, szeptemberre várhatóan az engedélyek is meglesznek, s akkor nyújtják be a román partnerrel a pályázatukat a források elnyerésére. Révész Máriusz egyébként azt mondta, jövőre minden eddiginél több forrás lesz kerékpárutak építésére, az állam 11 milliárd forintot fordít erre a célra, s 4-5 milliárd forint uniós forrásra is lehet számítani. Kapcsolódó cikkek: Cím dátum Egészen Nagyváradig lehet majd kerékpárúton tekerni Debrecenből 2016. 03 900 millióból fejezik be a Debrecen és Nagyvárad közötti bicikliutat 2016. 11. 18 Hozzászólás írásához jelentkezzen be!