Majt Kidolgozott - A Fejedelemség A Törzsszervezet Időszakában.(26-31) A Nomád Birodalom A Fegyveres - Studocu

July 2, 2024

Okostankönyv

A Nemesek Jobbágyaik Feletti Bíráskodási Joga

Kristó Gyula szerint, a magyarok leképezték a kazárok kettős királyság rendszerét. Két király: 1. kende (szakrális uralkodó, nagyfejedelem) - jelentés: "napot bíró" (nap, vagy nap fia) 2. gyula (tényleges hatalom, hadak vezetése, nagyfejedelem helyettese) - jelentés: "fáklya" A honfoglalás idejére ezek a tisztségek törzseken belül már öröklődtek. A magyar fejedelem körül több törzs tagjaiból álló kísérlet szerveződött, mely al kalmas volt arra, hogy bármikor bárki ellen bevessék. A magyar törzs etnikai alapon szerveződött. A nemesek jobbágyaik feletti bíráskodási joganville. A törzsfő neve hadnagy vagy vajda volt. A törzsfő hatalma korlátozott hatalom, nem szuverén, nem uralkodó. Hatalmát a törzsgyűléstől nyeri, és a hatalma a törzs haderejének vezetésében nyilvánul meg. Konsztantinosz szerint a gyula, éppúgy mint a karcha, horka bírói funkciót jelzett. tarján: főparancsnok, jenő: bizalmas tanácsadó. A vezetők szállásterületén kisebb-nagyobb tiszt viselők éltek. A törzsszövetség élén a törzsfők, a hadnagyok tanácsa állt. Kezdetben egy-egy hadi vállalkozásra választ magának vezért.

Csak kivételes esetben kaphatták meg a legnagyobb birtokosok az ún. pallosjogot, amely felhatalmazta őket akár halálbüntetés kiszabására és végrehajtására is - e jogukat a földbirtok határán álló akasztófa jelezte. Így a paraszt személyében is függött urától, hiszen ő ítélkezett fölötte. A földesuraknak egyéb kiváltságaik is voltak saját uradalmaikon, amelyek újabb jövedelmet hoztak számukra. A birtokon csak a földesúr építtethetett malmokat, mészárszékeket, sör- és szeszfőzdéket, a parasztok csak külön fizetség ellenében használhatták ezeket. Az erdőhasználat joga szintén a földesurat illette meg. A nemesek jobbágyaik feletti bíráskodási jogo em linha. A parasztok csak a falvak közelében lévő kisebb erdőket használhatták, a nagyobb erdőségek használatáért az urak újabb termény- vagy munkaszolgáltatást kértek. Az erdő használata pedig nélkülözhetetlen volt ekkor, hiszen innen származott az építkezések, a mindennapi élethez szükséges tárgyak faanyaga és az alapvető fűtőanyag, a tűzifa is. Az erdőket legelőként is használták a sertések makkoltatására, a csersav előállításához pedig a tölgyfa gubacsa kellett, a tímárok ezzel cserzették, erősítették meg a bőröket.
Európai Betegségmegelőzési És Járványvédelmi Központ