Az Ojibwa Indiánok Teája - Méregtelenítő Tea | Fehérkő Vára Kereki
Hatóanyagok A szuharfélékben eddig 733 kémiai összetevőt azonosítottak (1). Ebből: 397 terpént (101 monoterpén, 178 szeszkviterpén és 118 diterpén), 162 a phenypropanoid (128 flavonoidok, 17 fenolok, és 12 tanninok), 24 szénhidrogént, 35 zsírsavat, 36 karbonil- vegyületet, 18 fitohormont és vitamint. Cistus creticus fajról erős antibakteriális (2), antivirális (3) és antioxidáns (4) hatást mutattak ki. A marokkói Egyetem kutatói a bodorrózsa hatását 5 baktérium- és 5 gomba törzsre vonatkozóan vizsgálták meg. Bodorrózsa vírusölő hatásai: érdemes elolvasni.. A kutatás során a bodorrózsa jelentős mértékű antibakteriális aktivitását figyelték meg. A vizsgálatban részt vett mikroorganizmusok szaporodását, terjedését teljes mértékben megállította (2). Friedrich-Loeffler immunológiai intézet kutatói vizsgálati eredményeik összefoglalásaként arra a következtetésre jutottak, hogy madárinfluenza influenza A-vírus (H7N7) ellen használt bodorrózsa kivonat antivirális hatást fejt ki (3). A bodorrózsa magas polifenol tartalommal rendelkezik, amelyek elpusztítják a szabadgyököket, gátolják a gyulladás kialakulását és tovább terjedését.
Bodorrózsa Vírusölő Hatásai: Érdemes Elolvasni.
A polifenol egyik jótékony tulajdonsága, hogy megszakítja a szervezet számára káros gombás és vírusok oxidációs folyamatát. Ezáltal természetes módon védi a szervezet immunrendszerét. Egy jól működő, egészséges immunrendszer, pedig az egyik legfontosabb szempont a betegségekkel szemben. Természetes védelem a vírusok, baktériumok és gombás fertőzések ellen! Ez a különleges növény 1999-ben kezdett a figyelem központjába kerülni, és ebben az évben meg is kapta az "európa gyógynövénye" címet. Rendszeres fogyasztása természetes hatékonysággal védi a szervezetet a vírusoktól, baktériumoktól és mindenféle gombás fertőzésektől. A Cictus Incanus gyógyászati, terápiás céllal, de megelőzés szempontjából is fogyasztható. Számos kutatás és tesztek bizonyították, hogy a bodorrózsa a gyakran használatos influenza gyógyszerekkel ellentétben, semmilyen ellenálló vírustörzset nem képez. Fogyasztásának jótékony hatásai a szervezet számára: – csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kockázatát – erősíti az immunrendszert – enyhíti a szénanátha tüneteit és más asztmás megbetegedések tüneteit – enyhíti az izom és ízületi gyulladást – enyhíti a menopauza tüneteit – 3-szor egészségesebb, mint a zöld tea – sokkal jobban védi a szívet, mint a vörösbor – 20-szor nagyobb az antioxidáns tartalma, mint a frissen préselt citromlének – 5-ször hatékonyabb, mint a C-Vitamin, egy csésze tea megközelítőleg annyi antioxidánst tartalmaz, mint 100 mg C-Vitamin.
Leírás, ismertető BODORRÓZSA tea (CISTUS INCANUS). Cistustea – a görög bodorrózsa gyógyereje - A mályvafélék családjából származó görög növény ősi hagyományt ápol gyógynövényként. Megelőzi a gyulladásokat, véd a fertőzésektől, segít aknénál és neurodermitisznél, méregtelenítő hatású a szervezetre, és semmilye... Értékelések 0 BODORRÓZSA semmilyen mellékhatása nincs. A cistus azonban ennél többre is képes. Tea-készítési javaslat: egy púpozott teáskanálnyi (4-5 g) fűszerkeverékhez öntsön 2, 5 dl 100 C°-os vizet, majd áztassa a leveleket 6-10 percig. Cistustea – a görög bodorrózsa gyógyereje A semmilyen mellékhatása nincs. A természet gyógyító- és szépítőszere Az örökzöld cistus egy aromás illatú cserje, amely túlnyomórészt Görögországban őshonos. A vadon termő növény a magnéziumban gazdag talajokon talál optimális feltételeket. Egészen a Krisztus előtti 4. századig visszakövethető a gyógynövény alkalmazása. Egy legenda szerint az olimposzi istenek bizonyos növényeknek gyógyerőt adtak. Ennek során a cistus növényt duplán áldották meg.
Somogyi Értékek Díjazottak A Kerekitől délnyugatra magasodó meredek oldalú dombon állnak a középkori Fehérkő várának a romjai. A várat valószínűleg a XIII. században építették, de már 1490-ben kirabolták és felégették a magyar trónra törő Habsburg sereg katonái. A vár hányatott sorsa megpecsételődött, amikor a török támadások és foglalás ellen 1544-ben a magyar katonaság felrobbantotta. A XVII. század elejére pedig szinte teljesen elpusztult a vár, a téglából és kevés kőből épült vár romjait a XVIII-XIX. századtól lassan bontogatták a környékbeliek és építkezésekhez felhasználták a téglaanyagát. A romterület helyreállítása 1959-ben kezdődött a terület kitisztításával, 1961-62-ben régészeti feltárás történt. 1962. és 1983. Fehérkő vára – Kereki – PARTLAP. között a legszükségesebb helyreállítási és állagmegóvási munkákat végezték el. A vár eredetileg kétemeletes lehetett, magas támpillérekkel megerősített falai voltak és sajátos formájú belső tornya. A lakószárnyak valószínűleg díszesek, előkelő kialakításúak lehettek, erről árulkodnak az ásatások során előkerült míves, mázas kályha-csempe darabok.
Fehérkő Vára – Kereki – Partlap
Végül 1544-ben az akkor már korszerűtlen várat a magyar katonaság robbantotta fel, nehogy török kézre kerüljön. A vár maradványait a környéken ház és templomépítéshez hordták szét. A várrom megmentésére az utolsó pillanatban, az 1960-as évek elején került sor. Ekkor megerősítették a még álló falrészeket, és a régészeti feltárások során korabeli pénzérméket, fegyvereket, serlegeket, díszes kályhacsempéket is találtak. 2021-ben a "Somogy bejárható varázsa" címet viselő projekt keretében felújítási munkálatokat végeztek a várromnál. Ennek köszönhetően az építményt faszerkezetű gyalogosjárda öleli körbe, illetve az északi oldalán kialakított panoráma és pihenő teraszról az ide kirándulók megcsodálhatják a balatoni panorámát és a Kőröshegyi völgyhidat is. MEGKÖZELÍTÉS A Czikó pihenőtől kb. egy kilométeres sétával érhető el a vár. A turista út mentén 2021-ben a korlátokat is rendbe hozták. A Slow Life Country Home szálláshelyről gyalog is eljuthatunk a várromhoz. A túra első részében sétáljunk el Nezdepusztáig, majd a dombról leereszkedve egyenesen vágjunk át a Pelsonius ménes legelőjén (magánterület, csak saját felelősségre), így a vár melletti parkolóhoz (Czikó pihenő) fogunk érni.
A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt. Számos kisebb-nagyobb ostromot élt meg, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezében lévő épületet. 1544-ben az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott erődítményt a magyar katonaság felrobbantotta, hogy a törökök ne foglalhassák el. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templomhoz is felhasználták azokat. A rom megmentésére az 1960-as évek elején került sor: a várral foglalkozó régészek szerint az utolsó pillanatban. Ekkor történt meg a terület egy részének régészeti feltárásra és a még álló falak megerősítése. A legtöbb leletet (például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket) egy 15. századi szemétgödörben találták. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de előkerültek díszes kályhacsempék is, amiből arra következtettek, hogy valószínűleg előkelő kialakítású termek lehetettek az épületben valaha.