Ferenc Pápa Festmény: A Hortobágy Legendája
A kegykép leghíresebb másolata a czestochowai Fekete Madonna.
- Miért aggályos a Mi Atyánk ima módosított (?) szövegének Ferenc pápa általi elfogadása? – A Fény Gyermekei
- Egy igazi „születésnapi festmény” – Nemes Nagy Ágnesnek | Magyar Kurír - katolikus hírportál
- A Hortobágy legendája - awilime magazin
Miért Aggályos A Mi Atyánk Ima Módosított (?) Szövegének Ferenc Pápa Általi Elfogadása? – A Fény Gyermekei
A Kolibri Színház előadása, Molnár Piroskával a címszerepben és Novák János muzsikájával, mindmáig fergeteges siker. Az interneten is nagyon sok Nemes Nagy Ágnes-gyerekvers látható-olvasható, gyakran illusztrációkkal, a Bors néni-epizódoktól a Nyári rajz ig, vagy éppen az olyan tél-idézőkig, mint a Hóesésben, a Téli angyal vagy a Tanulni kell, amelynek sorrendben első főszereplői a téli fák. Végül aztán rábukkantam a lehető legünnepibb, a költőnő gyermektelenül is anyaszívű világát elénk hozó, s így hozzá legméltóbb látványra. Ez pedig éppen annak a Faltisz Alexandra festőművész-illusztrátornak a remeke, aki 1994-ben Lázár Ervin A manógyár és Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című könyveinek páratlan "vizuális díszkíséretéért" kapta meg a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa IBBY-díját. 2008-ban, a Holnap Kiadó Mesenaptár ának modellértékűen igényes s ugyanakkor játékos Faltisz-képei között megjelent egy viszonylag kevésbé ismert Nemes Nagy Ágnes-vers, a Hét hold mesevilága is. Egy igazi „születésnapi festmény” – Nemes Nagy Ágnesnek | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A mindössze hétsoros kis remekművet érdemes kiemelten idéznünk, bár a művésznő szép, kalligrafikus, hófehér betűkkel felrajzolta a kalendáriumban megjelent kép bal oldalára: HÉT HOLD Mennyi, mennyi toronyóra!
Egy Igazi „Születésnapi Festmény” – Nemes Nagy Ágnesnek | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál
Kassák mottója: a fényképezés korunk igazi gyermeke, nem a festmény. Ez egy életen át tartó inspiráció volt Ferenc számára. A Munka Kör aktív és vezető tagja lett, többek közt Gönci Sándor, Szélpál Árpád és Lengyel Lajos mellett, aki később híres grafikus és könyvtervező lett. 1932-ben rendezték meg Magyarországon az első társadalmi fotókiállítást, amely Ferenc számára az első sikert hozta. Első fotóstúdióját (Haár Stúdió) 1935-ben nyitották meg Budapesten. Néhány fényképét 1937-ben a párizsi kiállításon állították ki, így úgy döntött, hogy Párizsba költözik, ahol portréfotósként telepedett le. 1939-ben azonban Hiroshi Kawazoe meghívta Japánba, és a Japán Nemzetközi Kulturális Társaság hivatalosan is megszervezte utazását. Japán barátok segítségével 1940–1942 között Tokióban nyitotta meg és működtette fotóstúdióját. A családot 1943-ban evakuálták Karuizawába; 3 évet töltöttek ott. Miért aggályos a Mi Atyánk ima módosított (?) szövegének Ferenc pápa általi elfogadása? – A Fény Gyermekei. Fotográfusa lett a Yank, the Army Weekly magazinnak, majd az amerikai közegészségügyi és jóléti részleg filmrendezője 1946–1948 között.
Ilyet mondani?! Ott! Szinte egy dakota-köpésnyire Magyarországtól! Amelyről a vak is láthatja, hogy vért és verítéket nem kímélve védi a zsidó-keresztény-mór-római-germán-főniciai-görög-stb. alapú monokulturális földrészt a bevándorlóktól. Ha máshonnan nem láthatja, hát itt vannak a táblák. Magyarul, amit ugyebár mindenki ért, aki Orbánra szavazott. Tehát az emberek értik. A torinói bevándorlók pedig legfeljebb akkor, ha Magyarországról vándoroltak oda. Az orbániai társadalom szociális abortuszának következtében. De ők lehetnek a kisebbség. S akkor a pápa csak úgy odamegy, és beszél velük, eszik velük. Holott már a nagy Semjén is megmondta, hogy szükséges a migránsokat diszkriminálni. Márpedig ő, mint Isten magyar politikai helytartópártjának elnöke ezt nyilván első kézből tudhatja. Odafentről. A vezértől. Akitől egy ilyen renitens pápai programsorozat kapcsán igazán elvárható lenne az érdemi reakció. Legfőbb ideje lenne, hogy Orbán Viktor a helyére tegye a dolgokat, és megmondja Ferenc pápának, hogy hol a helye.
185 esztendeje már, hogy Hortobágyon áll a robusztus építmény, amelyet gyakran a legendák hídjaként emlegetnek. De miért is van éppen kilenc ív a híd alatt? Ki máshoz is kötnénk az egyik erről szóló mondát, mint az egyik leghíresebb betyárhoz, Rózsa Sándorhoz. A legenda szerint Rózsa Sándor a csárdában mulatott, amikor a hír jött, hogy a zsandárok közelítenek. Valahogyan át kellett kelni a Hortobágy folyón, híd híján pedig a kilenc szeretője borult egymás nyakába, rajtuk keresztül tudott a Hortobágy egyik oldaláról, a másikra menekülni. Egy másik monda szerint ez a Hortobágy kilenc betűjéhez köthető. A híd a maga 167 méterével Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. A hortobagy legendája . A két ellenfal között 92 méter ível át, ide számlálták ki annak idején, a 9 méterként kialakított boltíveket. Az 1833-ban átadott híd tervezője a pusztai állattartásra is gondolt. - Egy egri építőmester, Povolny Ferenc nyerte meg a pályázatot, mégpedig azzal az ötlettel, hogy nem csak a kilenc boltív van, ami a 92 méter folyószakaszt átíveli, hanem az óriási felhajtótölcsérekkel az állatok áthaladását is segítik – mondta a település alpolgármestere.
A Hortobágy Legendája - Awilime Magazin
A film a végtelenbe kiáltott örök kérdés: meddig képes a lélek megbocsátani? Ugyanakkor együtt érző emlékezés is, hogy az idő múlásával ne vesszen minden a múlt homályába. A film jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legjelesebb színészeink egész sora első szóra vállalta és játssza el tündöklően még akár az epizódszerepeket is. Hang: magyar Hossza: 76 perc Szállítási és fizetési feltételek Kérdezzen az eladótól!