Walesi Bárdok Verselése | Holt Vidék József Attica.Fr
Ez a versforma nagyon alkalmas egy izgatott drámai mondanivaló vagy történet előadására. Verselése ütemhangsúlyos, a páratlan sorok kétütemű nyolcasok (4/4), a páros sorok kétütemű hatosok (3/3). De időmértékes ritmus is felfedezhető, melyben a jambikus sorokat anapesztusok gyorsítják. A sorokat félrímek (x a x a) kapcsolják össze (csak a páros sorok rímelnek). A rímek nagyban hozzájárulnak a mű hangulatához. Különösen azok élénk hatásúak, amelyek tartalmilag is összecsengenek, pl. Arany János: A walesi bárdok (elemzés) – Oldal 9 a 9-ből – Jegyzetek. amikor Arany a két legfőbb ellenfél neveit rímelteti össze: "Eduárd"-"velszi bárd", illetve "Eduárd"-"ifju bárd". Arany kitűnően értette a módját annak, hogy saját korának szóló politikai mondanivalót fejezzen ki történelmi témával. Az önkényuralom idején mindenki megértette A walesi bárdok üzenetét, és megértették a költők is, akiknek elsősorban szánta. A verset zsarnokellenes tartalma miatt már a maga korában is és később is gyakran használták aktuálpolitikai célokra, de a ballada örök emberi üzenetet is hordoz.
- Arany János: A walesi bárdok (elemzés) – Oldal 9 a 9-ből – Jegyzetek
- Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés) - Oldal 2 a 8-ből - verselemzes.hu
Arany János: A Walesi Bárdok (Elemzés) &Ndash; Oldal 9 A 9-Ből &Ndash; Jegyzetek
A walesi bárdok Echo of Dalriada Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! Petőfi Sándor: A XIX. század költői (elemzés) - Oldal 2 a 8-ből - verselemzes.hu. hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
Petőfi Sándor: A Xix. Század Költői (Elemzés) - Oldal 2 A 8-Ből - Verselemzes.Hu
Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sírva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. "Emléke sír a lanton még - Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. "
Bővebben… Tetemre hívás(1877) A Tetemre hívás az egyik legtudatosabban megalkotott ballada. Fő témája a bűn és a bűnhődés. A műben a bűn az élet játékként való felfogása. A történet nagyobb részét azonban az apa igazságkutatása teszi ki, s e bizonyosságkeresésben hasonlóságot mutat fel fiával is. A vers zeneiségét az egyik legdallamosabb versláb, a daktilus biztosítja. Ezeket hol megállítja, hol fölgyorsítja Arany. Bővebben… Más nagy művek a korszakból: Epilogus A lepke Vörös rébék
József Attila Füstöl a víz, lóg a káka kókkadón a pusztaságba. Dunnába bútt fönn a magas. Sűrű csönd ropog a havas mezőben. Kövér homály, zsíros, csendes; lapos lapály, kerek, rendes. Csak egy ladik, mely hallhatón kotyog még a kásás tavon magában. Jeges ágak között zörgő időt vajudik az erdő. Csattogó fagy itt lel mohát s ideköti csontos lovát pihenni. És a szőlő. Közbül szilva. A tőkéken nyirkos szalma. Sorakozó sovány karók, öreg parasztoknak valók járkálni. Tanya, - körülötte körbe fordul e táj. A tél körme oldaláról egy keveset repesztgeti még a meszet; eljátszik. Az ól ajtaja kitárva. Lóg, nyikorog, szél babrálja. Hátha betéved egy malac s kukoricatábla szalad csövestül! Kis szobában kis parasztok. Egy pipázik, de harasztot. Ezeken nem segít ima. Gondolkodva ülnek im a sötétben. Uraságnak fagy a szőlő. Neki durrog az az erdő. Holt vidék józsef attila. Övé a tó s a jég alatt neki bujnak a jó halak iszapba. 1932. jan. Írd meg a véleményed József Attila HOLT VIDÉK című verséről!
A négy ezüstvágást ("sávot") általában a négy bibliai folyóval magyarázták. A magyar heraldikában ebből a Duna, Tisza, Dráva és Száva lett, bár az eredete nem ismert. Valószínűleg egyszerűen csak a két fő folyóra rímelő más folyókat válogattak össze, akárcsak a magyar címer hármas halmai esetében. Kassa 1502-es címerbővítő oklevele a négy ezüstsávot már az említett négy folyóval értelmezi és Werbőczy is jól ismerte ezt az értelmezést, ezért a sávoknak a négy folyóval magyarázott jelentése széles körben elterjedt. Ennek egyik legkorábbi emléke lehet a székelyudvarhelyi vár északnyugati bástyafalának 1562 előtti, János Zsigmond király (1540-1551, 1556-1570) személyéhez kötött feliratos kőtáblája, amely Dávid Ferenc könyve [Dávid Ferencz Emléke, 1879. Második Rész. Dávid F. Irodalmi Emlékei. 45., 47. Holt vidék józsef attica.fr. ll. ] szerint így hangzik: Hic Jani memoranda patent Insignia Regis, Ime János király emlékezetre méltó családi czímere, Sospite quo dulcis Patria sospes erit. Kinek biztonléte a honnak is biztonságot ad.
(Ernyei 135. ) Lásd még [ szerkesztés] kettős kereszt, vágott, pólya