Faludy György: József Attila Emlékmű Szárszón 1-2 – Lábon Kihordott Infarktus Tünetei

1964-től a Magyar Írók Szövetségének javaslatára április 11. – József Attila születésnapja a költő iránti tiszteletből – lett a Magyar Költészet Napja. Habár a Kádár-rendszer alatt született meg az emléknap, mégis a rendszerváltást követően is fennmaradt, és azóta minden évben Magyarországon, valamint a szomszédos országok magyarlakta területein emlékeznek meg róla méltó módon. Az egyik legkiemelkedőbb költőnk rövid, de igen tartalmas, viszontagságoktól korántsem mentes életének részletes leírásától eltekintünk, csak legfontosabb részleteit próbáljuk kiemelni írásunkban. József Attila hatodik gyermekként látta meg a napvilágot 1905. április 11-én, Budapesten, a Ferencvárosban, de három testvére már az ő születése előtt meghalt. Édesapja szappanfőző munkás volt, édesanyja parasztlányból lett mosónő. A kis József Attila még csak hároméves volt, mikor apjuk véglegesen elhagyta a családját és külföldre vándorolt. Édesanyjuk nagy nehézségek árán próbálta eltartani magát és három gyermekét, de a napszámos munka, valamint az úri házaknál vállalt mosás, vasalás és takarítás nem hozott annyit, hogy gyermekei legalapvetőbb szükségleteit biztosítsa.

• JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJÁN
• Faludy György: József Attila emlékmű Szárszón 1-2
• A vércukorszint időbeni szabályozása csökkenti a halálozás kockázatát - Szívroham a cukorbetegség kezelésének

József Attila Születésnapján

József Attila születésnapja a magyar költészet napja József Attila 1905-ben született hatodik gyerekként, apja hároméves kora előtt elhagyta a családot. Talán ha ezt nem teszi, akkor is nyomorban nevelődik, de így hogy az édesanyja, a Mama lett az egyetlen kereső, ez a nyomort végletekig erősítette. Még nevelőszülőkhöz is kerül, akik a nevét is kérdőre vonták, nemes egyszerűséggel Pistának hívják, ott a Öcsödön. Talán pont ez a név, az Attilaság mentette meg a fiút, tette gondolkodóvá, indította el az irodalom felé. Nem tudta elfogadni, hogy nevét, tulajdonképpen önmagát is kétségbe vonták. "Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése azt hiszem döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. "

Faludy György: József Attila Emlékmű Szárszón 1-2

Nyitókép: Laky Erzsébet Április 11-e a költészet napja, s egyúttal József Attila születésnapja fontos nap magyarságunk életében. A koronajárvány miatti korlátozások nem teszik lehetővé, hogy Felvidéken együtt ünnepeljük ezt a napot. Enne ellenére egymástól távol, de lélekben mégis együtt tölthetjük. Az elmaradt ünneplések miatt a Körké úgy döntött, hogy ünnepi gondolatokkal járul hozzá a mai nap hangulatának emeléséhez. Ezért felkértük Lázok Attilát, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának járási titkárát, hogy ossza meg olvasóinkkal ünnepi gondolatait. Tisztelt Körkép Olvasók! Kedves Ünneplők! Szép ünnep van. Lelkünk ünnepi hangulatban táncol, szívünk újra hevesebben dobog. Újfent a magyarság jeles napja köszöntött reánk. Ma úgymond szavakat, kifejezéseket ünneplünk amellett, hogy a nemzedékeket oktató József Attilára emlékezünk születésének napján. Idén sem ünnepelhetjük együtt ezt a napot, nem hallgathatjuk a fiatalok szívmelengető szavalatait. De ünnepelhetünk együtt! Méghozzá lélekben… A költőóriás Magyarok c. költeményében úgy fogalmaz "… Jaj, mi igazán tiszták vagyunk, Nyisson ajtót nekünk a reménység!

75. születésnapja alkalmából a Ferencváros népligeti komplexumában köszöntötték az egybegyűltek a klub legendás focistáját, Szőke Istvánt. Az ünneplés több okból is csúszott egy kicsit, de március 20-án korábbi csapattársak jelenlétében is köszöntötték a klub örökös bajnokát. Szőke István 1947. február 13-án született, 18 évesen már a nagyok között futballozott a Ferencvárosban. 1967-ben és 1968-ban bajnok lett a Ferencvárossal, nyert hat ezüst- és egy bajnoki bronzérmet is. 1968-ban Vásárvárosok Kupája-döntőt bukott a Leeds United ellenében a Fradival. A kiváló jobbszélső két, illetve inkább három Magyar Népköztársasági Kupa-döntőn játszott, ugyanis 1966-ban a küzdőtéren volt a Győri Vasas ETO elleni mindkét összecsapáson (1:1, 2:3), aztán az 1972-es befutón (2-1 született a Tatabánya ellen) is, ellenben az 1974-es végjátékban, az FTC–Komlón (3-2) nem kapott szerepet. Szélső létére 310 mérkőzésen 102 gólt rúgott az FTC mezében. Szőke Istvánnak adja át Orbán Viktor ajándékát Jakab János Fotó: Polyák Attila - Origo A válogatottban 1969. május 25. és 1973. november 21. között tizenháromszor vetették be.

Ugyanakkor egyéb tünetek is utalhatnak infarktusra, pl. fulladás, köhögés, ájulásérzés, hányás vagy a vércukorértékek magyarázat nélküli emelkedése, ezért ilyen esetben a cukorbetegeknek érdemes infarktusra gyanakodniuk. Mivel a neuropátiás betegeknél gyakran egyáltalán nincsenek panaszok, sokszor utólag, véletlenül derül ki az infarktus, így elmarad az újabb infarktus megelőzését célzó gyógyszeres kezelés. Az egyetemi tanár szerint a cukorbetegek mintegy háromnegyedének a vérnyomása is magas, autonóm idegbántalom esetén pedig még gyakoribb a hipertónia előfordulása. A cukorbetegeknél gyakori a lábon kihordott infarktus Fotó: A megelőzés fontossága Dr. Kempler Péter a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. A vércukorszint időbeni szabályozása csökkenti a halálozás kockázatát - Szívroham a cukorbetegség kezelésének. Mint mondja, cukorbetegség esetén gondolni kell az autonóm neuropátia kialakulásának kockázatára is. A diagnosztika sokszor azért nehézkes szerinte, mert az idegbántalom a diabétesz szövődményeként a belgyógyászathoz tartozik, ugyanakkor idegrendszeri károsodással jár, így jelentős neurológiai vonatkozásai is vannak.

A Vércukorszint Időbeni Szabályozása Csökkenti A Halálozás Kockázatát - Szívroham A Cukorbetegség Kezelésének

Ennek során a vérzsírok belülről az érfalhoz tapadnak, fokozatosan megkeményednek és felhal­mozódnak. Emiatt szűkülnek az erek, s ez testszerte csökkentheti a véráramlást, mely a következő tünetekhez és betegségekhez vezethet: Szívkoszorúér-betegség Szívkoszorúér-betegségről akkor beszélünk, amikor a szívet ellátó fő verőerekben artériákban érelmeszesedés alakul ki, ún. Ez elzárhatja a véráram útját, ezáltal szívrohamot idézhet elő. A szívkoszorúér-betegség megnyilvánulásai lehetnek: Angina: nyomó, markoló jellegű fájdalom a mellkasban, mely a bal karba, vállakba, nyakba vagy a háti tájékra sugározhat. Ez átmeneti jellegű, mely mozgás esetén fokozódhat, pihenéskor pedig elmúlhat. Az angina közelgő szívroham előjele lehet. Szívroham miokardiális infarktus akkor fordul elő, ha a szívizom vérellátása egy területen teljesen megszűnik, és emiatt a szívizomzat ezen a területen elhal. Ez gyakran a szívkoszorúér-betegség első jele lehet. Az infarktus egyik rizikófaktora a cukorbetegség A vércukorszint időbeni szabályozása csökkenti a halálozás kockázatát dr. A szívroham tünetei.