Japán Akác Virágzása - Kukorica Tápanyag Igénye
Bővebben
A Selyemakác (Albizia) Jellemzése És Gondozása - Ankert - Anna Kertje
A fán lévő levelek aprók, melyeken a rózsaszín fényes virágok júniustól szeptemberig több szakaszban nyílnak. Illatos, díszes virágait a méhek virágzáskor gyakran megkeresik. A selyemakác termése a bab hüvelyhez hasonlít, télen sokáig fenn marad a fán, és a magok érés után barna színre váltanak. A fa levelei éjszakára felfelé hajolva összecsukódnak, és ősszel megsárgulnak. A selyemakác fa gyorsan növekszik, alkalmazkodik a téli időjáráshoz, a hideggel szemben ellenálló. Igazi mediterrán hangulatot varázsol környezetébe. A selyemakác (Albizia) ültetése és gondozása Általában a védett napos helyet kedveli, mivel mediterrán területről származik, de megél bárhová telepítve. A selyemakác (Albizia) jellemzése és gondozása - Ankert - Anna kertje. Bármilyen talajba ültethető, csak száraz legyen a talaj számára. Az egy-két éves facsemeték lehetnek fagyérzékenyek, ezeket az első években takarni kell, a magról szaporított három éves növények már teljes biztonsággal áttelelnek. A selyemakác szaporítását magról végezhetjük, szabadba májusban, fólia alatt áprilisban kell a magokat elültetni.
A szárazon tartott magokat vetés előtt forrázzuk le, hogy a porcelán kemény maghéj megrepedjen. A szabadföldbe ültetett csemete egy év alatt két métert is növekedhet, ha véletlenül visszafagy, akkor a gyökérnyakból újra kihajt, és hosszú hajtásokat nevel. Ebben az esetben a fagyás elleni védekezés céljából a hajtás csúcsát szeptember közepén vágjuk le. Ültethető és nevelhető a selyemakác edényben is, de ebben az esetben ne számítsunk gyors fejlődésre és növekedésre, ilyenkor a fejlődéshez hosszabb időre van szükség. A selyemakác (Albizia) betegségei A selyemakácnak nincs különösebb gondozási igénye, és eddig különösebb károsítóját sem ismerték. Azonban két évvel ezelőtt bekerült hazánkba egy új kártevő, mely a selyemakác leveleit támadja és károsítja. Ezt a kártevőt selyemakác levélbolhának nevezik. Ezek a levélbolhák ragacsos mézharmatot termelnek, melyen fekete színű korompenész gomba is megtelepszik, mint másodlagos kártevő. Ez a fekete bevonat látható is a sárguló leveleken. A védekezést úgy végezhetjük, hogy csak egészséges csemetéket ültetünk, vagy ha már megtörtént a fertőzés tavaszi növény védőszeres kezelést alkalmazunk.
A Magellán 1, 25l/ha-os dózisa kiváló hatást biztosít az árvakelésű napraforgó (IMI és az SU ellen is), illetve a parlagfű, selyemmályva, szerbtövis fajok ellen, azok 2-4 leveles állapotában. Az évelő kétszikű fajok közül a mezei acat, aprószulák 10-15 cm fejlettségi állapotában a legérzékenyebb a készítményre, az évelő fajok esetében a 1, 5l/ha dózisban történő használata javasolt. A készítmény a kukorica 1 leveles fejlettségétől egészen 7 leveles fejlettségig használható, ezért elsősorban a gyomok fejlettségéhez kell a kezelés időpontját igazítani. Az utóvetemény kérdését illetően a főnövény kipusztulását követően kukorica vethető, a rendeltetésszerű használat tekintetében nincs vetésváltásra vonatkozó korlátozás. Bővebb információkért látogassa meg honlapunkat vagy keresse bizalommal agronómiai szaktanácsadóinkat a következő elérhetőségeken. Csemegekukorica - Genezis. Nagy László, fejlesztőmérnök, KITE Zrt. A növényvédő szereket biztonságosan használja. Felhasználás kizárólag a címke és az engedélyokirat alapján lehetséges!
Csemegekukorica - Genezis
Különösen igaz ez olyan foszfort fogyasztó növények után, mint például a repce. A nem megfelelő foszforellátás jeleit gyakran látjuk kora tavasszal gabonatáblákon, amikor az alacsony talajhőmérséklet miatt a foszforfelvétel gátolt. Ezt a növények idősebb leveleinek vöröses antociános elszíneződése jelzi. Foszforhiánnyal magyarázható antociános elszíneződés A nitrogénhez hasonló mennyiségben szükséges harmadik elem a kálium, mely a talajban nagyrészt kötött állapotban található. Az agyagtartalom növekedésével a káliumtartalom nő. Azonos káliumtartalom esetén a lazább talajokban mindig több a felvehető kálium, mint a kötöttebb talajokon, ezért az agyagos talajokon (réti talajok) fokozottan ügyelnünk kell a kálium visszapótlására. Lekötődése aszályos időjárás esetén, illetve a káliumtrágyázás több évig történő elhagyása következében problémát jelenthet. Az utóbbi évek aszályos tavaszai ráirányították a figyelmet a kalászosok káliumtrágyázásának a fontosságára. A kálium javítja a kalászosok télállóságát és segíti a növényeket az aszálystressz elviselésében.
(Stresszelt állományban 4-5 hatóanyagnál többet ne juttassunk ki egyszerre. ) Az utónövényeket illetően a kezelés évében a betakarítást követően dózistól függetlenül ősszel káposztarepce és kalászos gabona, míg a következő év tavaszán napraforgó, kukorica, cukorrépa, tavaszi kalászos, rizs, mustár, olajretek, kender, len, mák, hagymaféle, facélia vethető, káposztaféle palántázható. Extrém száraz időjárási viszonyok fokozzák az utóhatás kockázatát. A KITE Zrt. kukorica gyomirtó szer ajánlatából: A kukorica növényvédelmének a gerincét alkotja a gyomirtás, amelynek a hatékonysága nagyban meghatározza a termesztés eredményességét. A kukorica gyomflórájában számos veszélyes magról kelő és évelő kétszikű gyomnövény található. A kukoricában kétszikű fajok közül az ötödik gyomfelvételezés idején a legnagyobb borítottsággal rendelkező leggyakoribb tíz gyomfaj között meg kell említeni az élen szereplő parlagfüvet ( Ambrosia atremisiifolia), a fehér libatopot ( Chenopodium album), a szőrös disznóparéjt ( Amaranthus retroflexus), a csattanó maszlagot ( Datura stramonium) és a karcsú disznóparéjt ( Amaranthus chlorostachys), az évelő fajok közül pedig a mezei acatot ( Cirsium arvense) és az apró szulákot ( Convolvulus arvensis).