Esemény Menedzser - Kiállítás Orosz István Kossuth-Díjas Grafikusművész Műveiből Az Urániában - 2020. Szeptember 30-Ig – Ember A Magasban

Az első blokkban Kölcsönhatásban címmel láthatunk válogatást azokból a munkákból, amelyeket társalkotóval, Keresztes Dórával, Haris Lászlóval és Horkay Istvánnal készített. Orosz István | grafikus,filmrendező. Köztük szerepelnek Pilinszky János, Weöres Sándor versei alapján (Apokrif, Aranymadár, illetve Holdasfilm), népi mondókák nyomán (Garabonciák) készült animációk. Továbbá a 2017-ben készített Albrecht Dürer rinocérosza című félórás filmet is ebben a válogatásban láthatjuk. Utóbbi ihletője a híres Dürer-metszet orrszarvúja, amelynek történetét Orosz István évek óta kutatja, és számtalan módon visszatükröződik munkásságában. A második filmes blokkban 19 órától szerzői rövidfilmeket láthatunk, amelyek révén nosztalgikus vagy épp kalandos utazásokat tehetünk az alkotó gyerekkorának világába (A kert), a szocializmus időszakának városi és vidéki mindennapjaiba (Vigyázat, lépcső!, illetve Álomfejtő) az élet, a környező világ, az idő és a tér útvesztőibe (Sírj!, Fehér lyuk, fekete lyuk, Az idő látképei, Útvesztők, A rajzoló).

• Rejtett képek – Interjú Orosz István grafikusművésszel
• Orosz István - Tarján Tamás diadalíve - Koller Galéria
• Orosz István | grafikus,filmrendező
• Emléknap 9/11 – Ember a magasban | Fuga

Rejtett Képek – Interjú Orosz István Grafikusművésszel

Az első blokkban Kölcsönhatásban címmel láthatunk válogatást azokból a munkákból, amelyeket társalkotóval, Keresztes Dórával, Haris Lászlóval és Horkay Istvánnal készített. Orosz istván grafikus blog. Köztük szerepelnek Pilinszky János, Weöres Sándor versei alapján ( Apokrif, Aranymadár, illetve Holdasfilm), népi mondókák nyomán ( Garabonciák) készült animációk. Továbbá a 2017-ben készített Albrecht Dürer rinocérosza című félórás filmet is ebben a válogatásban láthatjuk. Utóbbi ihletője a híres Dürer-metszet orrszarvúja, amelynek történetét Orosz István évek óta kutatja, és számtalan módon visszatükröződik munkásságában. A második filmes blokkban 19 órától szerzői rövidfilmeket láthatunk, amelyek révén nosztalgikus vagy épp kalandos utazásokat tehetünk az alkotó gyerekkorának világába ( A kert), a szocializmus időszakának városi és vidéki mindennapjaiba ( Vigyázat, lépcső!, illetve Álomfejtő) az élet, a környező világ, az idő és a tér útvesztőibe ( Sírj!, Fehér lyuk, fekete lyuk, Az idő látképei, Útvesztők, A rajzoló).

A diadalív felső részét elfordította, ez alatt az ív alatt nem lehet átmenni. Tükörképén viszont az eredeti építmény látszik. A perspektíva és a méretek illuzórikusak, a látvány akár a képzelet játéka is lehet, a diadalív olyan kapuként magasodik, amelyen át a távolban semmi sincs. Orosz István a grafikai technikák virtuózaként szinte mindent tud a rézkarcról, Tarján Tamás írónak "dedikált"diadalíve is ezt bizonyítja. Részletek Művész Orosz István (1951 -) Cím Tarján Tamás diadalíve Technika rézkarc, papír Elkészítés éve Jelezve j. Rejtett képek – Interjú Orosz István grafikusművésszel. l. Állapota kiváló Limitáció 1/35 Szélesség 23 cm Magasság 33 cm Mélység cm Súly (szobornál) kg Eredetiségi igazolással Limitált, sorszámozott alkotás Keretezve Galériánk több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik a műtárgyak szakszerü csomagolása és világszerte szállítása terén. Igy ügyfeleinknek biztonságos és megbízható módon tudjuk szállítani szeretett műtárgyaikat. A szállítás és csomagolás díjmentes, de csak abban az esetben, ha a kiválasztott műtárgy a holnapunkon feltüntetett listaáron kerül megvásárlásra.

Orosz István - Tarján Tamás Diadalíve - Koller Galéria

Úgy gondoltuk néhányan, hogy emiatt elvárásokat támaszthatna az állam, és mi semmi megalkuvásra nem lennénk hajlandók. – Beszélne az akadémia struktúrájáról, azon belül a saját szerepéről? – Hivatalosan nincs rangsorolás, inkább műfajok vannak: irodalom, képzőművészet, építészet, zene. Persze van vezetősége az akadémiának, akikhez a tagok javaslatokkal fordulhatnak, akik meghozzák a végső döntéseket. Az alapító elnök Makovecz Imre építész, én ebben a struktúrában az ügyvezető elnöki posztot töltöm be. Orosz István - Tarján Tamás diadalíve - Koller Galéria. Nem azért kaptam, mert bárkinél is jobb vagy okosabb lennék, csak amikor az elnök úr úgy döntött, hogy szeretné, ha a részfeladatokat valaki átvállalná, akkor éppen én voltam a legfiatalabb, így engem bíztak meg ezzel. – Határon túli tagjai a kezdetektől vannak a művészeti akadémiának? – Már régebben is voltak, de sajnos csak elenyésző kisebbségben. 2004-ben, a szégyenletes december 5-ei választást követően döntöttünk úgy, hogy több határon túli művészt is tagjaink közé választunk. Ekkor vettük fel az első kárpátaljai művészeket is.

Ez a grafika 1990-ben vált közismertté, bár maga az ötlet már jóval korábban foglalkoztatott, csak voltak idők, amikor még nem lehetett ezzel a plakáttal előállni. Személyes motivációként hatott rám, hogy akkoriban velünk éltek a szovjet katonák és családjaik Kecskeméten, illetve az is, hogy az 1956-os forradalom után édesapámat börtönbe zárták. Én mindezek után nem számítottam a korábbi rendszer legkészségesebb hívének. ’89-ben lett kész a plakát, és akkor még nem is gondoltam, hogy rám nézve is veszélyes lehet politikai töltése miatt. Az ismerőseim állítólag akkor érezték először, hogy valamiféle változás kezdődött, amikor meglátták a plakátot az utcákon, s kiderült, hogy ott is maradhat. Bennem csak később tudatosult, hogy mekkora hatása volt ennek a rajznak. Persze mindez nem csak az én érdemem. Megmutattam a plakátot egy barátomnak, Lezsák Sándornak, az MDF akkori elnökének. Ő azt tanácsolta, hogy ne mutassam meg rajta kívül másnak, hanem az ismerősei segítségével (a pártvezetés tudta nélkül) több ezer példányban kinyomtatták, és egy éjszaka alatt országszerte kiragasztották.

Orosz István | Grafikus,Filmrendező

"…Dürer a vizuális és verbális nyelvnek egyaránt mestere volt, nagyon is foglalkoztatta a két médium összhangja. Szóba is hozza A festőinasok tápláléka című írásában: »Az, amit látsz, az mindig hihetőbb számodra, mint amit hallasz. De amit hallunk is meg látunk is, azt jobban megértjük, és tovább megtartjuk. Ezért egyesítem a szót a képpel, hogy jobban meg lehessen jegyezni. « […] A sosem látott, ám nyilvánvalóan létező állat lerajzolása során szembesülnie kellett a ténnyel, hogy a műalkotás és a valóság között éppúgy ellentét feszül, mint ahogy a valóság és a szavak között. Tudatosult benne, hogy a nyelvi megjelenítés és a képi ábrázolás ugyanannak a dolognak a vetületei, úgy is mondhatnánk: a valóság vetületei. " – olvashatjuk a főszereplő fejtegetését a kötet címadó novellájában, mely miközben látszólag – és terjedelmi szempontból elsősorban – Dürer rinocéroszáról szól, azonközben egy nagyon is mai történetet mesél el. És ez a fajta kettősség, sok más trükkel együtt a többi novellát is át- meg átjárja.

A későbbiekben olyan emlékezetes filmeket rendezett, mint a Krakkói Animációs Rövidfilmfesztivál különdíját elnyert Álomfejtők (1980), a film- és tévékritikusok díjával és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díjával jutalmazott Ah, Amerika! (1985). Jelentős rendezései közé tartozik a Vigyázat, lépcső! (1989), A kert (1993), a Sírj! (1995), Az idő látképei (2004) és a Horkay Istvánnal közösen rendezett, 2017-ben bemutatott Albrecht Dürer rinocérosza. Filmjeivel számos hazai és nemzetközi filmfesztiválon sikerrel szerepelt. A filmkészítés mellett pályája kezdetétől foglalkozik alkalmazott grafikával, ennek során az illuzionizmus, a kettős jelentésű ábrák és az anamorfózisok eredményeit használja. Sok munkáján jelennek meg a természettudományos, főleg geometrikus és optikus témák. Egyik legismertebb munkája az 1990-es, első szabad választásokra készített "Továrisi konyec" plakát. Ő az egyetlen magyarországi művész, akinek alkotása bekerült a londoni Tate Modern gyűjteményébe, munkáival rendszeresen szerepel grafikai biennálékon és nemzetközi képzőművészeti kiállításokon.

Emléknap 9/11 – Ember A Magasban | Fuga

Természetesen a projekt nem kis botrányt kavart, kemény ellenállást váltott ki, és számos politikai diskurzust generált arról, hogy mi a fontos az embereknek. Ahogy fogyott a kőtömb-halom a térről, úgy lett a város egyre zöldebb. A tölgyek ma is nőnek és zöldellenek Kasselben, hirdetve a múzeumi művészet halálát, és a közösségi együttműködések jelentőségét. Beuys születésének 100. évfordulója alkalmából az életműnek leginkább megfelelő, a múzeumszag- és retorikamentes megemlékezés nem kis kihívás. Ezért is izgalmas, hogy a most zajló, és József Attila Levegőt! című versének mottójával, annak szellemiségében indult OFF-Biennálé keretében látható az AU műhely által készített Egyedüllét méhekkel című alkotás, ami egyúttal mementó is. Beuys ugyanis a méheknek és a méhviasznak hangsúlyos szerepet tulajdonított életművében: az együttműködő társadalmat jelképező méhcsaládok és a fenntarthatóságot biztosító méhek szerepe nélkül elképzelhetetlen körforgások rendszerét számos alkalommal jelenítette meg híres táblarajzain, és a méhviaszt szobrászként is használta.

"A legerőteljesebb érzés bennem természetesen a pusztítástól szenvedők iránti együttérzés és egészséges segíteni akarás, aztán azt követi paradox módon a közöny. Közönnyel válaszolni a félelemre, amely elárasztja a saját sorsot, a félelemkeltésre, az erőszakkal belénk bábozott, a húsban fészket rakó rettegésre. Az ember mindenbe belefásul. Belefásul a várakozásba, a pusztulás, a halál várásába is, amely késlekedik, amely mindig valaki másért jön, bár ott dúl már a szomszédban. Ne aggódj. Érted is eljön. De addig is új s új formái kellenek az iszonyatnak, és úgy tűnik, sosem lesz vége. Az információ-morzsákból sosem lesz egész, a kirakós sosem áll össze, maradnak az irracionalitás dőlni készülő oszlopai. Hiszen a propaganda-monstrumok között felőrlődik az igazság. Mert a valóság mögött meglátni az igazságot igen nehéz, sok esetben szinte lehetetlen feladat. Smoke rises in the air after shelling in Odessa, Ukraine, Sunday, April 3, 2022. (AP Photo/Petros Giannakouris) A tekintet beférkőzne a dolgok közötti résekbe, ahonnan az egyetlen lehetséges üzenet menthetetlenül sugárzik.