Praktiker Zalaegerszeg Konyhabútor Tervező - Okostankönyv
Praktiker Zalaegerszeg Konyhabútor Árak
shopping_cart Nagy választék Számos kollekciót és egyéni modelleket is kínálunk az egész lakásba vagy házba. Egyszerűség Vásároljon egyszerűen bútort online. thumb_up Nem kell sehová mennie Válasszon bútort gyorsan és egyszerűen. Ne veszítsen időt boltba járással.
Praktiker Zalaegerszeg Konyhabútor Debrecen
Termékkínálat Szolgáltatások Az én áruházam Budapest, Fogarasi út Fogarasi út 28-54. 1148 Budapest Áruház módosítása vissza Nem sikerült megállapítani az Ön tartózkodási helyét. OBI áruház keresése a térképen Create! by OBI Hozzon létre valami egyedit! Praktikus bútorok és kiegészítők modern dizájnban – készítse el saját kezűleg! Mi biztosítjuk a hozzávalókat. Create! by OBI weboldalra Az Ön böngészőjének beállításai tiltják a cookie-kat. Konyha vásárlása az OBI -nál. Annak érdekében, hogy a honlap funkciói korlátozás nélkül használhatóak legyenek, kérjük, engedélyezze a cookie-kat, és frissítse az oldalt. Az Ön webböngészője elavult. Frissítse böngészőjét a nagyobb biztonság, sebesség és élmény érdekében! Nyitóoldal Konyha Lap tetejére
account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
A véralvadásban szereplő fehérjék nagy része, köztük a fibrinogén a májban képződik. Ezzel magyarázható, hogy a májsejtek károsodása gyakran véralvadási zavarokkal jár.
A vér mint kötőszövet szintén sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. A keringő vérben található sejtek nem mindegyike teljes értékű sejt, ezért összefoglaló néven ezeket alakos elemeknek hívjuk. A vér alakos elemei a vörösvérsejtek vagy erythrocyták, a fehérvérsejtek vagy leukocyták, és a vérlemezkék vagy thrombocyták. A vérnek mint kötőszövetnek különlegessége az, hogy a sejtközötti állománya a folyékony, proteinekben gazdag plazma. Az alakos elemek 99%-a vörösvérsejt. Emlősökben kizárólag a légzőgázok szállítására specializálódott, ezért a mitokondriumok kivételével az összes sejtorganellumait elveszítette, sejtmaggal sem rendelkezik. Emiatt a vörösvérsejtek a keringő vérben jellegzetes bikonkáv formát vesznek fel. A vörösvérsejtek piros színüket a bennük található vastartalmú hemoglobintól kapják. A vérlemezkék a vörösvérsejteknél kisebb, ovális vagy korong alakú képletek. Emlősökben sejtmagjuk nincs, de elektronmikroszkóposan különböző sejtorganellumok, mitokondriumok, specifikus szemcsék, multivezikuláris testek láthatók bennük.
Szöveti makrofágok - idegen anyagokat fagoc itálnak. Az alakos elemek közé tar toznak még a vérlemezkék, amik a vörös csontvelőben képződnek, nincs sejtmagjuk, méretük kb 2-5μm. Véralvadásnál, érpályák védelménél és helyreállításánál van szerepük. A vérplazma a vér folyékony ál lománya. Kb. 92%-a víz. Benne oldott sók, ionok (Na+, K+, Cl-, Mg2+, Ca2+), fehérjék (a lbuminok, globulinok, fibrinogén), hormonok, szerves anyagok (glükóz, AMS-ak, zsírsavak), bomláster mékek (karbamid, bilirubin) vannak. Funkciója a sze rvetlen ionok, gázok szállítása, a tápanyagok szá llítása, a véralvadás kialakítá sa, az ozmotikus nyomás és a puf ferkapacitás szabályozása.
A kérdés látszólag egyszerű, mindenki tudja rá a választ. Felnőttkorban a vörös csontvelő a vérképzés helye. Az egyedfejlődés során azonban nem ez a helyzet, a vérképzés helye változik az ébrényi élet és a gyermekkor folyamán. Vérsejtek képzése már az igen korai magzati életkorban megindul: primitív vérsejtek már néhány hetes magzatban kimutathatók. Mivel azonban az ilyen fiatal embrióban természetesen csontszövet még nem található, csontvelő sincs, ami vérsejteket képezhetne. Az első vérképző szigetek a magzat táplálását a korai életszakaszban biztosító speciális szervben, a szikzacskóban alakulnak ki. A szikzacskói vérképzés szakasza a terhesség első néhány hetére terjed ki. A 6. terhességi héttől kezdve a magzati élet 6-7. hónapjáig a vérsejtek fő keletkezési helye a máj és a lép. Az itt folyó vérképzés még a születés után is kb. két hétig folytatódik. | hematológia, vérsejt, vérképzés 2002-07-29 11:37:32
Okostankönyv
12. A vér általános jellemzése, funkciói, sejtes e lemei A vér egy sajátos kötőszövet, folyékony sej tközötti állománnyal. Fő feladatai az O 2 és CO2, tápanyagok, salakanyagok, víz szál lítása. T ovábbi fontos szerepe van az immunreakc ióknál, a hormonok szállításánál, és a ter moregulációnál. Összetétele, alkotóinak szá ma, mennyisége, pH értéke szűk határok között változik. Alakos elemei közé tartoznak a vörösv értestek, amik a vörös csontvelőben képződnek, fejlődésük 4-5 napig tart. Érett vörösvértestn ek nincs sejtmagja. Átmérőjük kb. 7-8μm. Száraz súlyuk 90%-a hemoglobin - 4 polipeptid, mindegyik egy H em csoporthoz kapcsolódik, ami vasat tartalmaz. O2 és CO2 szállításában is rész t vesznek. Élettartamuk átlagosan 120 nap, lépben és má jban bomlanak le. Alakos elemek továbbá a fehé rvérsejtek, amik sejtmaggal rendelkezn ek, védekezési mechanizmusokban vesznek részt. Három típusuk van a granulociták, a limfoci ták és a monociták. A granulociták patkó alakú sejtmagga l rendelkeznek, ami lebenyezetté vál ik.
Kromatinban gazdag sejtmagjuk szinte teljesen kitölti a citoplazmát. Igen aktív sejtek, gyorsabban mozognak, mint a granulociták. Folyamatos körforgásban vannak a vér és a nyirokszervek között. Elektronmikroszkópos szerkezetük szegényes, a citoplazmában szabad riboszómák, kevés mitokondrium, és fejletlen Golgi található. A limfociták a szervezet immunológiai védekezésében meghatározó szerepet játszanak. Két alcsoportjuk közül a B limfociták antigén stimulus hatására osztódni kezdenek, és plazmasejtekké differenciálódnak. A plazmasejtek ultrastruktúrája megváltozik, fejlett DER-t és Golgi-t tartalmaznak, bazofil festékekkel erőteljesen festődnek, vagyis aktív fehérjeszintézist folytatnak. A plazmasejtek globulinokat, vagyis a vérben keringő antitesteket szintetizálnak, amelyek a vér útján eljutnak azokra a helyekre, ahol a szervezet intaktságát idegen anyagok veszélyeztetik, s így biztosítják a humorális immunválasz kialakulását. A T limfociták egyik alcsoportja, az úgynevezett ölősejtek (killer) az idegen vagy vírussal fertőzött saját sejtek eliminálását végzik.