Erzsébet Királyné Szobra
1953-ban az új hatalom első körben csak a szobrot távolította el, egyszerűen lecserélte azt egy másikra, Stróbl Alajos Halászlány-kút alkotására. Ám végül a kupolacsarnok sem állt ott sokáig. Amikor az 1960-as évek elején elkezdték építeni az új Erzsébet hidat, útban volt, és elbontásra került. Fotó: Fortepan / Aradi Péter Sissit az új hatalom 1953-ban száműzte a nép szeme elől, előbb a sülysápi, majd a kiscelli raktárba került. Aztán 1986-ban, amikor a rendszer már nagyon-nagyon rogyadozott, ismét kihozták a fényre Erzsébet szobrát, és ugyan nem az eredeti helyén és a kupolacsarnok nélkül, de ismét felállították. Idén 35. éve a Döbrentei tér parkos részén üldögél Erzsébet királyné, a mi Sissink, és barátságosan néz le az előtte elhaladó, általa oly szeretett magyarokra. Erzsébet királyné szobra a János-hegyen – Képeslapmúzeum. Fotó: Fortepan / UVATERV Fotó: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György
Erzsébet Királyné Szobra A János-Hegyen – Képeslapmúzeum
Ezért tehát a Metróért Egyesülethez fordultam, akik évek óta sokat foglalkoznak a témával. Metróért Egyesület Bíró Endre: – Ma a világon sehol nincsen olyan vállalat, ahol a raktárkészletek korlátlanul rendelkezésre állnak. Sőt, a világtendencia az, hogy minél kevesebb alkatrészt raktározzanak helyben, és az alkatrészellátás folyamatos megszervezésével biztosítsák az ellátást. Ha ezt figyelembe vesszük, szerintem három hónapnál nem hosszabb az az idő, ameddig alkatrészutánpótlás nélkül a metró zavartalan működése biztosítható. Azt a BKV sem tagadja, hogy korlátlanul nem áll rendelkezésére alkatrész raktáron. – Van olyan információ az orosz fél felől, hogy nem folytatja az együttműködést a BKV-val, vagy akár arról, hogy a szerződéses kötelezettségének nem tud vagy nem kíván eleget tenni? – Ilyen információnk nincsen. Sőt, tudomásom szerint a gyártó azt próbálta megerősíteni, hogy nem áll fenn ilyen veszély, de azt gondolom, hogy háborús időszakban fel kell készülni arra, hogy előállhat egy vis maior helyzet.
Furcsa dolog a történelem (no meg a városépítészet), hiszen néhány évtized leforgása alatt óriási változásokat képes produkálni: így lesz kiemelt nemzeti ügyekből mellékes téma, egykor országos hírű műalkotásokból félreeső zugokba száműzött, elfeledett érdekesség, amit csak a legelszántabbak ismernek. Bár Ferenc József feleségének, a legendás Sisinek a Döbrentei tér mellett álló szobrát az arra járók gyakran felismerik, mai helye jóindulattal sem nevezhető ideálisnak. Az Erzsébet híd budai hídfőjének forgalmas lehajtói által körbezárt, zajos kis terecske ugyanis minden, csak nem idilli: a burkolat sok helyen koszos és töredezett (bár nem tűnik nagyon réginek), gyakori a szemét, az embereknek ezért legtöbbször eszébe sem jut megállni vagy leülni itt, inkább továbbmennek a Tabán vagy a Gellért-hegy irányába. (Az egyetlen pozitívum, hogy a téren viszonylag sok, gondozott növény és frissen ültetett virág található, ez azonban nem képes ellensúlyozni a hátrányokat. ) A terület kiváló példa a különböző érdekek összeütközésére: itt éppen a közlekedés szempontja győzedelmeskedett a pihenőfunkció fölött, sőt mi több, egyenesen leigázta azt.