Te Deum Szöveg
A meglehetősen tömör megfogalmazású műben szinte minden szövegrész csak egyszer hangzik el – kivéve az utolsó sorpárt ("In te Domine speravi, Non confundar in aeternum"/"Te vagy, Uram, én reményem, Ne hagyj soha szégyent érnem! "), amelyre Haydn impozáns kettősfúgát komponál: a két szövegsorhoz két egyidejűleg megszólaló, egymást ellenpontozó téma társul. Második Te Deumát Haydn II. Ferenc császár hitvesének, a zenekedvelő Mária Terézia császárnénak (1772–1807) a felkérésére írta. (Nem tévesztendő össze Mária Terézia császárnővel, akinek eszterházai látogatására Haydn egykor egy szimfóniát komponált! Zeneszöveg.hu. ) 1800 körül a zeneszerző még mindig Esterházy-szolgálatban állt; II. Esterházy Miklós volt a negyedik herceg, akinek az uralkodása alatt az udvari karmesteri címet viselte. Bár ez a szolgálat meglehetősen formális volt – a zeneszerző legfőbb kötelezettsége évente egy ünnepi mise megkomponálása volt a hecegné születésnapjára –, ám Miklós herceg nem nézte jó szemmel, s szerette volna megakadályozni, hogy udvari muzsikusa más felkérését teljesítse.
Te Deum Szoveg 4
A Győri Hittudományi Főiskola Szombathelyi Képzési Központja a tanárok, a tanulók, a hozzátartozók és barátok közösségével ünnepelte a tanév befejezését, illetve annak eredményeit június 24-én. A szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyházban, az itt álló püspöki katedra (tanítóhivatal) előtt, a Madonna kápolnában zajlott az ünnepi hálaadás és a diplomaosztó ünnepség. Az ünneplés szorosan kapcsolódott a nap liturgiájához: mely Keresztelő Szent János születésének ünnepe. Dr. Kürnyek Róbert tanulmányi osztályvezető, homíliájában Keresztelő János életéből sokféle párhuzamot állított példának a tanulók elé. Te deum szoveg 2020. Elsőként az előhírnök szerepet emelte ki, melyet nekünk is fel kell ismernünk a feladataink között. Ezzel összefüggésben a saját csökkenő szerepünkre és Jézus növekvő szerepére mutatott rá. Felhívta a figyelmet Keresztelő János kényelmetlen és fáradságos életére – melyre nekünk is számítanunk kell az evangelizáció munkatársaiként – mely a vértanúságig fokozódott, mivel célját nem cserélte fel egyesek tetszésével.
Ez a hangköz a művet indító fanfár hangjairól való legelső felfelé irányuló lépés, de ez uralja a karakteres fúgatémát, s a záró szoprán szólóban is ez a legjellegzetesebb fordulat.