Kertészet/Fajtalisták/Körte Jellemzők/Arabitka Körte – Wikikönyvek
- Régi magyar gyümölcsfajtáink: körték | Hobbikert Magazin
- Kertészet/Fajtalisták/Körte jellemzők/Nyári Kálmán körte – Wikikönyvek
Régi Magyar Gyümölcsfajtáink: Körték | Hobbikert Magazin
Eredmények, következtetések Crosse és munkatársai (1958) megállapították, hogy a körtegyümölcsök fejlettsége és az Erwinia amylovora-val való fogékonyság között összefüggés van, véleményük szerint a fiatal, éretlen gyümölcsök könnyebben, míg a fejlettebb, érettebb gyümölcsök kevésbé fertőződnek. Következésképpen az eredmények értékelésekor az éretlen körtegyümölcsökön az inokulációs pont körül kialakult fertőzött foltok méretét vettük alapul. Régi magyar gyümölcsfajtáink: körték | Hobbikert Magazin. Eredményeink alapján elmondható, hogy a körtefajták az egyes izolátumokkal szemben eltérő eredményeket mutattak. Összegezve őket az 'Alexander Lucas' és a 'Stössel tábornok' csak kevésbé fogékonynak, a 'Serres Olivér' és 'Diel vajkörte' közepesen, míg a 'Téli esperes', 'Drouard elnök' igen erősen fogékonynak bizonyult a tűzelhalással szemben. A különböző Erwinia amylovora izolátumok eltérő virulenciát mutattak a különböző körtefajtákkal szemben. Ezek az eredmények hozzájárulnak a hazai Erwinia amylovora populáció felméréséhez. Ha a fajtákat illetően megfelelő eredményre szeretnénk következtetni, akkor fontos, hogy baktérium törzskeveréket használjunk a fogékonyság megállapításához az izolátumok eltérő virulenciája miatt.
Kertészet/Fajtalisták/Körte Jellemzők/Nyári Kálmán Körte – Wikikönyvek
Lásd még: Termesztett körte Magyar Wikipédia:Körte
A fertőzéshez az izolátumok 24 órás tiszta tenyészetéből 5×108 sejt/ml töménységű szuszpenziót készítettünk. Az éretlen gyümölcsök tesztelésekor laboratóriumi körülmények között imitáltuk a természetben előforduló külső sérüléseken át történő fertőződést. Fajtánként átlagosan 5 darab (5-6 cm átmérőjű) gyümölcsöt használtunk. A baktérium szuszpenzióba mártott bonctűvel a gyümölcsöket 6 szúrással fertőztük meg, kontrollként pedig steril desztillált vizet használtunk (1. ábra). A körtefajták fogékonyságára a folyamatosan növekedő, vizenyős foltokból, míg rezisztenciájára a határozott szélű, száraz, besüppedő foltokból következtethettünk, figyelembe véve a foltok átmérőjét is (2. Kertészet/Fajtalisták/Körte jellemzők/Nyári Kálmán körte – Wikikönyvek. A betegség kialakulását folyamatosan figyeltük és a tüneteket 4-5 nap elteltével értékeltük. A gyümölcsöket 5 fertőzési fokozatba (3. ábra) (fertőzési index, Horsfall és Barratt, 1945) soroltuk a fertőzött folt átmérője (mm) szerint: 0 – tünetmentes gyümölcs, 1 – kissé fogékony, 2 – közepesen fogékony, 3 – fogékony, 4 – erősen fogékony.