Ókori Görög Szobrászat
A művészeti terület továbbra is értékelik, amíg a kortárs korszak. Az idő nagy részében, amikor Rómában, ez a műalkotások, hogy azonnal kiváltott. Ezek a csodák nem csodával határos módon jelentek meg, hanem több alkotás utóda volt. Ez az, ahol a fejlődés jelentős. A római szobrászat definíciója, eredete és megjelenési fázisa Ezek a kreatív csoportok a világ számos országából származnak. A portrégyár és a narratív kultúra már 3 évszázaddal Krisztus előtt létezett. A római szobrászat nem ugyanazt az utat jár, mint az ókori Görögország. Ehelyett, akkor feléleszti a lángot, és újra látni ezt a hitelességét a nyers művészet. Róma politikai hatalomrá válik, amikor emlékműveit is kiemelik. A fő inspirációs forrás, amely a görög szobrászat, összeomlik. Később néhány bronz példány jelent meg. Ők által a rómaiak, és tesz egy ugrás a népszerűségre. Lehull a lepel – Szépművészeti Múzeum. A szobrok mindig az elsők, amikor ősi művészetről beszélünk. Tekinthető művészi, a célja a görög szobrok célja az volt, hogy támogassák a szépség, mint például a szobrok meztelen vagy félmeztelen emberi testek jó minőségű anyagokat.
Lehull A Lepel – Szépművészeti Múzeum
Félig a mese országába tartoznak az alábbi adatok is: Butades szikioni fazekas, aki föltalálta volna, miként lehet agyagból domboru művet mintázni; azután Glaukos, aki két fémdarabnak összeforrasztását találta volna föl, Rhoekos és Theodoros Szamoszban a bronzöntést találta föl, Melas Kioszban elsőnek faragott szobrot márványból, Dipenos és Skyllis pedig elsőnek készítettek szobrot aranyból és elefántcsontból. Ez adatokból legfölebb a Kr. VI. -ban élhettek és bizonyos ügyességgel gyakorolták a szobrászat ama technikáját, amelynek föltalálóiként szerepelnek. Van azonban számos szobrászati mű, mely kétségtelenül a Kr. e. -ból való és fogalmat nyujt a G. -nak ama kezdetleges állapotáról, amidőn még a keleti népek művészetének hatása alatt állott. Ilyen p. a Delosz szigeten talált bálvány, melyet Nikandra naxoszi nő fölajánlott Artemisznek. Ókori görög szobraszat. E szobor kőből van, de hűen iparkodik utánozni a fából faragott bálványt. A Szamosz szigeten a hera-templomközelében talált ruházott női szobor szintén ez iőből való, de formailag valamivel fejlettebb.
Ilyen, részben egyéni alkotások mellett nagyban készültek. másolatok görög minták után, ami nem csupán a hirtetlen növekvő szükségletből, hanem már a hellenizmus végével beállt archaizáló irányzatból is magyarázható. Az Athena Parthenost másolja Antiochos, Polikleitos Amazonját és Doryphorosát herrnák alakjában (Archias fia), ugyancsak másolással foglalkoznak M. Cossutius Cerdo, Apollonios (Nestor fia), Diogenész, Glykn és mások. A császárság korától nagyrészt importált művészet jellegzetes római karaktert nyert, új szellemmel alakítva át minden idegen formát. Ahová a rómaiak értek, ott a művészet az ő szellemükben alakult át. Augusztusz korának művészete külsőleg a hellenizmus utolsó fázisában, az i. század pathetikus és mégis hűvös klasszicizmusában gyökerezik. Ebből átveszi a formák térszerű és festői felfogását, a szerves és egységes felépítést és összeköti azt a római ízlésnek megfelelő, beható naturalizmussal. Kimért, előkelő udvari művészet keletkezik így, mely az állam és az uralkodó dicsőítésére szolgál.