Ezra Mannon Fia
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. Isten Fiának hívják | Ki ez az ember?. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
Isten Fiának Hívják | Ki Ez Az Ember?
Trója feldúlása után rabnőként vitte magával a jóstehetségű királylányt, Kasszandrát, s két gyermeket is nemzett vele. Hazatértekor felesége és Aigiszthosz, aki távollétében az asszony szeretője lett, orvul meggyilkolta. – ~ ellentmondásos alak, gyűlölni és szánni való, de legfőképp a végzet bábja: az utolsó előtti szem az iszonyú gyilkosságok, bosszúk és ellenbosszúk véres láncolatában, amely Tantalosz 1 tól Élektráig húzódik. ~ alakját a legplasztikusabban Homérosz Iliász a rajzolja ki: e mű központi témája a sérelem, amely részéről éri Akhilleuszt, Akhilleusz sértett haragja, majd visszatérése a harcba. ~ itt dölyfös, erőszakos, kicsinyes, a harcban azonban hősiesen helytáll. Aiszkhülosz Oreszteia c. drámai trilógiájának első része az Agamemnón, ennek hőse visszautasítja asszonyának mesterkélten túlzó magasztalását, így öntudatlanul, de méltósággal lép közeledő halála elé. Euripidész Iphigeneia Auliszban c. tragédiájában ~ ugyan a táborba csalja lányát oly ürüggyel, hogy Akhilleuszhoz akarja nőül adni, de maga is visszaretten a feláldozásától; még Menelaoszt is meggyőzi, hogy nem követelhet tőle ilyen áldozatot, ám végül mégis lánya haláláról dönt, mert fél, hogy a harcra felkészült sereg mindnyájukat megöli, ha nem teszi lehetővé az indulást.
Akkori élettársa is szakmabeli, Mészáros Giza színésznő volt. 1907 -ben a Népszínház-Vígoperához szerződött, majd pár hónap múlva Beöthy László Magyar Színházában szerepelt. Sikerei miatt magasabb gázsit követelt, de nem kapott. Egy előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel elhagyta a Magyar Színházat és a Vígszínházhoz szerződött. 1910-1912 között a Vígszínházban, majd 1914 -ig ismét a Magyar Színházban játszott. 1914. július 1 -jén Budapesten feleségül vette az alig 15 éves Bamberger Friderikát egy pesti műkereskedő lányát. Velencében voltak nászúton Olaszországban. A fiatal házaspár egy hatszobás, Mérleg utcai lakásba költözött. A házasság válással ért véget, akárcsak Csortos második házassága, Vígh Manci szubrettel. Első házasságából született lánya(1915) Csortos Mária Éva 28 éves korában tüdőgyulladásban hunyt el 1943-ban. 1914-től 1922-ig a Vígszínházhoz szerződött. 1919 -ben felújították Molnár Liliom című színművét, s a címszerepet Csortos kapta, háromszáznál többször játszotta el.