Wass Albert Szerelmes Versei
Valahol fönt a magos ég alatt mozdulnak már lassan a csillagok s a víz szalad és csak a kő marad, Maradnak az igazak és a jók. A tiszták és békességesek. Erdők, hegyek, tanok és emberek. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszák már az égben fönt a rostát s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia s ki mint vetett, azonképpen arat. Mert elfut a víz és csak a kő marad, de a kő marad. Wass Albert - Szeretném... - Istenes versek. Wass Albert legszebb versei összeállításunk folytatódik Vizek felett Ó Istenem, de könnyű volna az élet-terhek hordozása, ha tudnám azt, hogy minden könnyem Valakinek mosolygása. Ha tudnám azt, hogy minden álmom, amit az élet szétzilál, valakinek valóra vál és lelkem minden barázdája, amit a sors naphosszat árkol: neki lenne boldogsága. Ha tudnám, azt, hogy amíg bírom, minden ütést érette adnak. Lélekölő fekete éjek az Ő álmain virrasztgatnak, minden derékba tört reményem, őrlése száz malomkeréknek: minden, amit reám mérnek: simogatás egy Sortestvérnek.
Wass Albert Szerelmes Versei Md
Üzenet haza Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek, és nincs ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad… Üzenem a földnek: csak teremjen, ha sáska is rágja le vetését, ha vakond túrja is gyökeret. Wass albert szerelmes versei md. A világ fölött őrködik a Rend, s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak. Üzenem az erdőnek: ne féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erősebb a baltánál a fa, s a vérző csonkból virradó tavaszra, Újra erdő sarjad győzedelmesen. S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda a gyilkos vasat rég felfalta már s a sújtó kéz is szent jóvátétellel hasznos anyaggá vált a föld alatt… Üzenem a háznak, mely fölnevelt: ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedéknek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők, és kiássák a fundamentumot, s az erkölcs ősi hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot. Jön ezer új Kőmíves Kelemen, ki nem hamuval és nem embervérrel köti meg a békesség falát, de szentelt vízzel és búzakenyérrel, és épít régi kőből új hazát.
Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. Wass Albert versei | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp.