Kocka , TéGlatest, FelszíN, TéRfogat - Diagram
Kocka felszíne, térfogata Nagy Péter { Kérdező} kérdése 409 1 éve Egy kocka testátlója 'd'. Mekkora az éle és a felszíne? a) d = 24 dm b) d = 18 cm c) d = 36 mm d) d = 1/2 m Előre is köszönöm a segítséget! Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. kocka, felszíne, térfogata 0 Középiskola / Matematika Törölt { Biológus} megoldása A testátló képlete: d = a×√3 ahol az "a" a kocka éle A felszín képlete: A = 6×a² a) 24 = a×√3 13, 86 = a A = 6×13, 86² = 1152 dm² b) 18 = a×√3 10, 39 = a A = 6×10, 39² = 648 cm² Ezek alapján szerintem a többi már menni fog Módosítva: 1 éve 1
Kocka Felszíne És Térfogata
A kocka felszíne ( m2; dm2; cm2; km2), A kocka térfogata ( m3; dm3; cm3; km3), A téglatest hálója síkidom., A Kocka hálója síkidom., A téglatest felszíne., A téglatest térfogata.. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Azonban felmerül a kérdés: mégis hány szimmetriasíkja van? Talán azonnal rávágnánk, hogy hat, hiszen a megfelelő oldalfelező pontok által kifeszített síkok valóban szimmetriasíkok. Azonban ne felejtsük el, hogy a nem szomszédos csúcsai által kifeszített síkok is szimmetriasíkok. Összefoglalás A kocka talán az egyik legelső olyan test, amivel találkozol gyerekkorodban, és az iskolapadban. Ha szeretnél jó jegyet kapni matematikából, akkor nagyon fontos, hogy megfelelő gyakorlati tudásra tegyél szert. Szeretnél beiratkozni internetes felkészítőnkre, melyet kifejezetten általános iskolásoknak készítettünk? Akkor ne habozz!
Kocka Felszíne Képlet
A kocka tulajdonképpen egy szabályos poliéder, melynek minden oldala négyzet. Akik ismerik a téglatest fogalmát, azok biztosan tudják, hogy ez is egy téglatest, mégpedig olyan, amelynek minden éle egyenlő. A kocka tulajdonságai Szedjük röviden pontokba, hogy mik azok a legfontosabb állítások, melyeket egy felelet során tudnod kell felsorolni a kockával kapcsolatban. 8 csúcsa van 6 lapja van, melyek egybevágóak 12 éle van, melyek egyenlő hosszúak minden éle egyenlő minden lapszöge egyenlő minden élszöge egyenlő rendelkezik köré írható gömbbel rendelkezik beírt gömbbel A kocka lapátlójának és testátlójának hossza A kocka lapátlójának hossza, valamint testátlójának hossza könnyedén kiszámítható az élhossz függvényében. Ha felírjuk a Pitagorasz-tételt, akkor az alábbi összefüggések lelhetők fel: A kocka térfogata Egy kocka térfogatát az oldalhosszak szorzataként adhatjuk meg. Ha a kocka élhossza a, akkor a térfogat az alábbi képlettel számítható ki: Lehetséges, hogy éppen nem ismert a kocka élhossza, hanem csupán a lapátló, vagy pedig a testátló hossza.
Aki ebbe a térbe belép, az azonos lesz az előadás világával, az előadás világa pedig nem válogat: magába szívja, hermetikusan elzárja a külvilágtól a szereplőt, a színészt, a nézőt egyaránt. Távozni csak egy irányba, csak az előadás végén lehet, és csakis akkor, ha nyitva van az ajtó. Szereplők: Fábián Gábor, Gyabronka József, Hay Anna, Jankovics Péter, Koblicska Lőte, Molnár Gusztáv, Pető Kata, Szabó Zoltán, Székely Rozália, Terhes Sándor, Téby Zita, Tóth Simon Ferenc Dramaturg: Róbert Júlia, Turai Tamás Jelmeztervező: Kovács Andrea Zene: Keresztes Gábor Grafika és videó: Tóth Simon Ferenc Produkciós vezető: Tóth Péter Rendező: Bodó Viktor Szputnyik Hajózási Társaság – Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet – Labor Bemutató időpontja: 2010. január 15.
Kocka Felszíne Térfogata
Forgassuk meg ezt a kört a PQ átmérője körül! A kör forgatásával kapunk egy O középpontú r sugarú gömböt. A szabályos sokszög forgatásával kapott testet az A 1 B 1, A 2 B 2, A 3 B 3, A n-1 B n-1 egyenesekre illeszkedő, a gömb PQ tengelyére merőleges síkokkal rétegekre vágunk. Így n darab egyenes csonkakúphoz jutunk. Az alsó és felső kúpot most tekinthetjük olyan csonkakúpnak, amelynek fedőköre nulla sugarú. A segédtétel szerint minden csonkakúphoz tudunk olyan egyenes körhengert szerkeszteni, amelynek a palástja a csonkakúp palástjával egyenlő területű. Mégpedig úgy, hogy a csonkakúp alkotójára, annak felezőpontjában olyan merőlegest állítunk, amely metszi a csonkakúp tengelyét. Nézzük most például azt a csonkakúp ot, amelynek síkmetszete az A 1 A 2 B 2 2B 1 szimmetrikus trapéz. Ennek a csonkakúpnak a m magassága M 2 M 1. Az A 1 A 2 alkotó F felezőpontjában az A 1 A 2 -re állított merőleges át megy a kör, illetve a gömb O középpontján, hiszen A 1 1A 2 húrja ennek a körnek. Mivel tudjuk, hogy a henger palástjának a területe: P henger =2⋅r h ⋅π⋅m, ahol m=M 2 M 1, és r h =OF a segédtétel szerint, valamint P henger egyenlő a csonkakúp palástjának területével.
Minden egyes csonkakúp palástjának területére hasonló formulát kaphatunk. Ezek összegzése megadja a szabályos sokszög forgatásával kapott test felszínét: P forgástest =2⋅OF⋅π⋅PM 1 +2⋅OF⋅π⋅M 1 M 2 +2⋅OF⋅π⋅M 2 M 3 +…+2⋅OF⋅π⋅M n-2 M n-1 +2⋅OF⋅π⋅M n-1 Q. Az egyes tagokban szereplő közös 2⋅OF⋅π tényezőt kiemelve: P forgástest =2⋅OF⋅π⋅(PM 1 +M 1 M 2 +M 2 M 3 +…+M n-2 M n-1 +M n-1 Q). Itt azonban a zárójelben szereplő összeg éppen a kör, illetve a gömb 2r ármérőjével egyenlő. Így tehát: P forgástest =2⋅OF⋅π⋅2r, azaz P forgástest =4r⋅OF⋅π. Ha azonban a sokszög oldalainak n számát minél jobban növeljük, a kapott sokszög annál jobban odasimul a körvonalhoz, az OF távolság egyre kisebb mértékben tér el a kör illetve a gömb r sugarától. Az n oldalszámot minden határon túl növelve => OF=r következik, míg a forgástest felszíne a gömb felszínével lesz egyenlő. Ha tehát a P forgástest =4r⋅OF⋅π kifejezésben az OF=r helyettesítést elvégezzük, kapjuk a gömb felszínére vonatkozó képletet: Az r sugarú gömb felszíne: A=4⋅r 2 ⋅π.