Keleti Ágnes Meghalt
(Külföldön ez a szöveg Heller világhírének alapja, ez a legolvasottabb műve, amelyet nyugati és távol-keleti egyetemek tucatjain tanulmányoznak elmélyülten és lelkesen. ) Marx humanista historizmusát már akkor relativista mezőkre terelte. Heller Ágnes az utóbbi időben beleelegyedett a magyarországi politikába – főleg arról lett híres, hogy a Jobbikkal való ballib együttműködést szorgalmazta –, bár szerintem nem volt politikai érzéke, és mérhetetlenül nem érdekelte az államélet. Keleti ágnes meghalt az. Fölfogta persze, hogy az Orbán-rezsim mennyire veszélyes a magyar népre nézve, de hát ezt azért milliók sejtik. Ebben sajnos nem volt se sikeres, se színvonalas, szidta a rendszert, mint akárki – mintha ebben elfelejtette volna, hogy ő filozófus, professzionátus gondolkodó. Nem számít, jelentéktelen epizód, bár a Setét Jenővel folytatott televíziós vitában (amelyben szerintem egyértelműen Setét Jenőnek volt igaza a Jobbikot illetően) szerintem morális hibát követett el, és nem volt méltó önmagához. Azért ne feledjük el, hogy nem a politika volt Heller Ágnes terepe, és nem szabad erről megítélnünk, akkor se, ha a bulvár fölkapta – mert a tipikus diszkriminatív módon viccesnek találta, hogy idős asszony bele mer beszélni a középkorú és fiatal férfiak kakaskodásába és disznólkodásába.
Keleti Ágnes Meghalt Damu
Felejtsük el. Az írás szerzője Heller Ágnessel és Bolgár Györggyel egy könyvbemutatón 2002-ben Sajnálatos, hogy ennyire félreértik – hiszen dacos-kihívó nyilatkozatai ellenére Arany János-bálványozó, hagyományosan érzelmes magyar patrióta volt és az utóbbi időben harcosan zsidó (ez utóbbi miatt zördültünk össze egyszer alaposan) –, noha voltaképpen élete legtöbb órája a szellemi hagyomány szerelmetes ostromlásával és megvilágításával telt. Keleti ágnes meghalt belmondo. A halál csöppet se illik hozzá, mint ahogyan az öregség se illett, s most, hogy már nincs közöttünk – ami egyszerűen hihetetlen – ugyanaz veszi körül, mint ifjúkorában: szeretet, bosszúság, polémia, ihlet. Nem mondom, hogy nyugodjék békében, mert úgyse fog.
Keleti Ágnes Meghalt Station
Nagyon! " Ekkor értettem meg, mi segítette át Ágikát azon az ezernyi nehézségen, amiben csak olyasvalakinek lehet része, aki átélte a numerus clausus, a zsidótörvények, a nyilasuralom, a német, majd a szovjet megszállás és a Rákosi-rendszer embert próbáló, lélekölő évtizedeit, és közben még arra is maradt ereje, hogy tíz olimpiai érmével – amelyből öt arany – a legsikeresebb magyar sportolónő legyen. Az élet elpusztíthatatlan szeretete.
Magával ragadott egyrészt a filozófia iránti kitartó szeretete, másrészt meg az a meglepő képessége, hogy a klasszikusokat úgy olvassa, mint eleven vitapartenereket, hogy küzd velük, pörlekedik, veszekszik velük – mint a legjobb tanítványaink, akik nem hagyják magukat, hiába a tanár nagy intellektuális tapasztalata és kifinomult műfogásai, ügyetlenül, de ihletetten bizonyítják ránk a logikátlanságainkat és fölületességeinket –, és hát nincs ennél fontosabb dolog. Mi az igazság? Mire való az emberi élet? Mi a gondolkodás? Mindezeket illetően igenis veszekedni kell Spinozával, Kanttal, Hegellel, Marxszal, Nietzschével, Lukáccsal. Mostantól Keleti Ágnes a legidősebb élő nyári olimpiai bajnok. A kései Heller Ágnes szerint nem is fontos, kinek van igaza, csak ez a végtelen beszélgetés a lényeges – amivel én egyáltalán nem értek egyet. Ugyanakkor ez a kommunikációs végtelenség ("rossz végtelen", mondanám én Hegellel) a kései liberalizmus megkülönböztető jegye s a kései liberalizmus világkorszaka (1968-1989) volt Heller Ágnes fénykora, amelyről kezdetben nem tudta, hogy alapjában konzervatív korszak – a forradalmi megváltás elutasításának korszaka, amely a rendszerellenes "fundamentális oppozíció" magatartását a "totalitárius" szóval próbálta rosszhiszeműen leírni –, de amit aztán megértett, s a maga jellegzetes makacsságával képviselt is.