Magyartarka Tenyesztok Egyesülete
A még magasabb genetikai értéket képviselő, versenyképesebb magyartarka-fajta tenyészállat állomány kialakítását 150 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István miniszter a tárca csütörtöki közleménye szerint. Versenyképesebb magyartarka-fajta kialakítását támogatja az Agrárminisztérium. A tárcavezető sikeresnek nevezte a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete genomikai tenyészértékbecslési programjának első szakaszát. Mint fogalmazott, a módszer révén nem csupán hatékonyabb és gyorsabb lesz a fajtában a genetikai előrehaladás, hanem lehetőség nyílik a piac igényeihez jobban igazodó termék-előállításra is. Magyartarka nap Jákon. A korszerű módszer alkalmazása révén a magyartarka-fajta megőrizheti versenyképességét a világfajtákkal szemben – írták. Nagy István emlékeztetett: a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete 2020. évben indította el a magyartarka-fajtában a genomikai tenyészértékbecslési programját, a Magyartarka Genom Projektet, amelynek végrehajtásához az Agrárminisztérium 150 millió forintot biztosított.
- Még versenyképesebb lehet a magyartarka szarvasmarha
- Ezért érdemes magyartarka szarvasmarhát tartani! - Agroinform.hu
- Lezárult a Magyartarka Genom Projekt első szakasza | Trade magazin
- Magyartarka nap Jákon
Még Versenyképesebb Lehet A Magyartarka Szarvasmarha
Modern tenyésztési program segítheti a magyartarka szarvasmarha versenyképességének növekedését, ezt alapozza meg az Agrárminisztérium 150 milliós támogatású genom vizsgálata. A XXI. században a mezőgazdasági termelés és ezen belül a szarvasmarha tenyésztés versenyképességének növeléséhez szükség van a modern eljárások, többek között a digitalizáció és a genetika vívmányainak az alkalmazására. Az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdaság modernizációjának ösztönzésében. Még versenyképesebb lehet a magyartarka szarvasmarha. Genom vizsgálat A támogatásban részesített eljárás, a genom tenyészérték vizsgálat egy világszerte sikeresen alkalmazott módszer. Ennek során a legkedvezőbb géneket, és génkombinációkat hordozó egyedek genetikai profilozását végzik el. Ezzel megvalósulhat egy hatékony, genotipizálás alapú, kettőshasznosítású magyartarka nemesítési program. A fent említett elemzés nélkül a magyartarka fajtát tenyésztők piaci hátrányban vannak más tenyésztőkkel szemben, akiknek már jelenleg is nagymennyiségű genom értékkel kapcsolatos információ áll a rendelkezésére.
Ezért Érdemes Magyartarka Szarvasmarhát Tartani! - Agroinform.Hu
sütiket) használunk. Elfogadom Bővebben...
Lezárult A Magyartarka Genom Projekt Első Szakasza | Trade Magazin
Magyartarka Nap Jákon
Nagy múltú marha A szimentáli - hegyitarka - fajtákból nemesített magyartarka szarvasmarha tenyésztése csaknem 150 éves múltra tekint vissza. A 19. század második felétől az 1970-es évekig meghatározó magyar szarvasmarhafajta volt, amit jó alkalmazkodó képességének, súlygyarapodásának, vágóértékének, jó hús- és tejminőségének köszönhetett. 2010-ben veszélyeztetett fajtává nyilvánították, mivel tisztavérű, "A" törzskönyves egyedeinek száma 5000 alá csökkent. Lezárult a Magyartarka Genom Projekt első szakasza | Trade magazin. Az egyesület akkor indult ötéves tenyésztési programjával mára 6000 fölé nőtt a számuk. A fajta a ma több mint 850 ezres hazai szarvasmarha-állomány 15-20 százalékát adhatja, és az egyesület ügyvezető igazgatója szerint arányosan részesedik a kivitelből, amelynek értéke 2015-ben meghaladta a 39 milliárd forintot.
Az 1930-as években a Kárpát-medencében a nyugati származású és a hazai pirostarka marhákból a következő nagy tenyészetek voltak: szimentáli és berni-szimentáli keresztezésből 319, bonyhádi 116, pinzgaui 104, borzderes 96, egyéb hazai tájfajta 45 tenyészet. A bonyhádi tájfajta jelentősége a tejgazdaság megteremtésében legalább olyan nagy, mint a tejgazdaságot lehetővé tevő természeti és klimatikus tényezőknek. Magyartarka tenyesztok egyesülete. Ez nem egyszerűen egy a Magyarországon tenyésztett tarka marhák közül, hanem az egyik legjelentősebb. A tarka marhák közül ennek a fajtának nem kellett akklimatizálódnia, hiszen az már legalább fél évszázaddal a tejgazdaságok megjelenése előtt befejeződött. Ugyanakkor a tejgazdaságot a legkisebb tőkeráfordítás mellett ezzel a fajtával lehetett a legnagyobb biztonsággal kialakítani. Nem véletlen, hogy az 1890-es években a tej értékesítésében nagy szerepet vállaló tejszövetkezetek a Dél-Dunántúlon alakultak meg. A második világháború után az állami tulajdonná nyilvánított állatokat az 1950-es évektől szövetkezeti és állami tulajdonban kezelték.
Néhány egyedet felkutatott Kovács-Mesterházy Zoltán is, amelyek még jelentősebb muraközi vérhányadot hordoztak, illetve küllemben megfeleltek a fajta tulajdonságainak. Így került Őriszentpéterre a 3034 Veszprémvarsány-8 Robi nevű mén, amely nagy hatást gyakorolt a jelenlegi állományra. Mivel a ló már öreg volt, létkérdés lett megfelelő mének beállítása. Két lehetőség kínálkozott, tovább keresni olyan hidegvérű méneket, melyek beillenek a típusba, illetve visszanyúlni valamelyik alpesi hidegvérű fajtához, amelyik részt vett a muraközi kialakulásában. Mindkettő jónak látszik. Bodó Imre professzor tanácsára és közbenjárásával az utóbbi lehetőségre a megoldást a freibergi fajta kínálta, amelyet Svájcban, nagy létszámban (kb. 4000 kanca) tenyésztenek, és úgynevezett "családi lóként" tartják számon. Az elmúlt évtizedekben a fajta könnyebbé vált, de megtartották a csikók jó növekedési erélyét. Sokkal tetszetősebb mozgás, nyugodtság, tanulékonyság és kiváló láb szerkezet jellemzi. 2012-ben két freibergi mén került Őriszentpéterre, amelyek utódai már mutatják, hogy jó megoldás lesz, ha cseppvér keresztezés formájában ott lesz a muraközi fajtában.