Az Európai Unió Intézményei
- Az Európai Unió kettős mércét alkalmaz a külső beavatkozások veszélyének megítélésekor - ifj. Lomnici Zoltán blogja
- Az Európai Unió kialakulása, létrejöttének okai, bővülése, intézményei - Földrajz érettségi - Érettségi tételek
- Fővárosi Ítélőtábla – Másodfokú ítélet az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben | Magyarország Bíróságai
Az Európai Unió Kettős Mércét Alkalmaz A Külső Beavatkozások Veszélyének Megítélésekor - Ifj. Lomnici Zoltán Blogja
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva K. B. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében is. A kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1. 200. 000 forintra súlyosította. A IV. rendű vádlottal szemben a magánokirat hamisítás vétsége miatt indult eljárást elévülés miatt megszüntette. A II-III-IV. rendű vádlottak esetében a vagyonelkobzást mint alaptalant mellőzte, kisebb pontosításokkal az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. Az I. és a IV. rendű vádlott esetében az ítélet nem jogerős, a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt. Az elsőfokú bíróság K. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként és folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettében és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 600. 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.
Az Európai Unió Kialakulása, Létrejöttének Okai, Bővülése, Intézményei - Földrajz Érettségi - Érettségi Tételek
Az Európai Unió ügynökségei: általában az Európai Unió Tanácsa által rendeletileg életre hívott önálló jogi személyiséggel rendelkező szervek (háttérintézmények), amelyeket az uniós jog alapján, az Unió Intézményeit és az unió polgárait segítő szakmai, szakpolitikai feladatok elvégzése céljából hoztak létre. Az Európai Unió Kiadóhivatala egy intézményközi uniós hivatal, amelynek az a feladata, hogy gondoskodjon az Európai Közösségek és az Európai Unió kiadványainak közzétételéről. Az Európai ombudsman kivizsgálja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elleni panaszokat. Az Európai Beruházási Bank az uniós célok megvalósítását szolgáló projekteket finanszíroz az EU határain belül és kívül egyaránt. Az Európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy az uniós intézmények és szervek a személyes adatok kezelésekor tiszteletben tartsák a polgárok magánélethez való jogát. Az Európai Külügyi Szolgálat ápolja az EU nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatait, és végrehajtja az uniós kül- és biztonságpolitikát.
Fővárosi Ítélőtábla – Másodfokú Ítélet Az Európai Unió Intézményei Elleni Kémkedés Bűntette És Más Bűncselekmények Miatt Indult Ügyben | Magyarország Bíróságai
Az Alkotmánybíróság december 7-én hatodszor tűzte napirendjére a kormány azon indítványát, amelyben az Alaptörvény két rendelkezésének értelmezését kérte. A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett beadványt február 26-án iktatták a Donáti utcában, majd az ügy március 10-én került előadó alkotmánybíróhoz, és az első határozattervezetet június 22-én vitatták meg az alkotmánybírák. A népességtől a nemzetbiztonsági kockázatig Az igazságügyi tárca vezetője indítványában hivatkozott az Európai Unió Bíróságának C-808/18. számú ítéletére, amely alapján a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet kitoloncolni, ehelyett menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni. Az igazságügyi miniszter szerint a kiutasítással összefüggésben megállapított uniós szabályok hatékonysága nem garantált. Ezért a luxembourgi bíróság ítéletének végrehajtása arra vezethet, hogy a Magyarországon jogellenesen tartózkodó nem magyar állampolgár – akinek esetenként a személyazonossága sem ismert – előre nem meghatározható ideig az ország területén marad, ezáltal de facto a népességének részévé válik.
XIV. cikk (4) bekezdés Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. A miniszter indítványában azt is megemlítette, hogy 2020-ban a Magyarországra érkezett vagy jogellenes belépést megkísérlő illegális migránsok száma 46 179 fő volt. A migránsok számának növekedése nélkül is évente Magyarország lakossága Hódmezővásárhely lakosságával összemérhető számú olyan személlyel gyarapodna, akinek menekültügyi kérelmét hazánk elutasította, azonban kiutasításokat az európai uniós jogi kiutasítási szabályok nem kellő hatékonysága miatt nem lehet végrehajtani.
A testület ezzel összefüggésben megállapította, hogy amennyiben az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az Európai Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. A határozathoz, amelynek előadó alkotmánybírója a testület elnöke, Sulyok Tamás volt, két alkotmánybíró (Hörcherné Marosi Ildikó és Pokol Béla) különvéleményt, míg kilencen (Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szívós Mária) párhuzamos indokolást fűztek. (Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)