Múzeum - József Attila Városi Könyvtár És Múzeum - Museum.Hu / Gótikus Stílus Jellemzői

József Attila Városi Könyvtár és Múzeum - Makó Cím: 6900, Makó Megyeház utca 4. Telefonszám: (62) 213-540, (20) 610-0361 Nyitva tartás: K-V 10-17 A József Attila Múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a "skanzen". A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit. A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be az egykori Csanád vármegye székhelyének múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig. A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel "skanzen"-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét.

1. József Attila Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár - Mezőhegyes
2. A könyvtár történetéből | József Attila Könyvtár - Dunaújváros
3. Címlap | Gödi Városi Könyvtár
4. A gótikus stílus jellemzői az építészetben és a képzőművész by Viktória Heé

József Attila Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár - Mezőhegyes

KÖZLEMÉNY az adózó rendelkezése szerint a szervezetünk részére átutalt összeg felhasználásáról a 2019. évi adóból átutalt 57. 250 Ft-ot és a 2018. évi adóból átutalt összegből tartalékolt 9. 647 Ft-ot az alábbiak szerint használtuk fel 2020. évben: A "Mesélő természet" mesemondó verseny díjazására, ajándékkönyvek vásárlására 61. 347 Ft-ot fordítottunk. Az Alapítvány működési költségeire 5. 550 Ft-ot fordítottunk. Tisztelettel köszönjük a felajánlóknak, hogy segítették ily módon is Alapítványunkat! Bogár Imre a Kuratórium elnöke Tisztelt Könyvtárhasználó! Alapítványunk magánszemélyek felajánlása nyomán 1998-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítse a József Attila Városi Könyvtár tevékenységét, különösen a gyermekek könyvtári ellátásának színvonalassá tétele érdekében. Létrejöttét az indokolta, hogy a költségvetésből gazdálkodó intézmények közismerten szűkén vannak az anyagiaknak. A dologi kiadások évről évre emelkedő tételeit kénytelenek fizetni az intézmények, köztük a JAVK is, de mindez leginkább a rendezvények, programok rovására, pedig éppen ezek a programok szolgálnák leginkább az olvasók teljesebb ellátását.

A Könyvtár Történetéből | József Attila Könyvtár - Dunaújváros

Városunkkal szinte egy időben, az ötvenes évek elején-közepén születtek meg a könyvtári ellátást biztosító intézmények, hálózatok. A József Attila Városi Könyvtár és a Vörösmarty Mihály Szakszervezeti Könyvtár minden városlakó előtt nyitva állt. A József Attila Városi Könyvtár a város különböző területein hozott létre fiókkönyvtárakat, míg a szakszervezeti a Dunai Vasműben és más üzemekben alakította ki az ún. letéti könyvtárait. Már a hatvanas évek elején kezdett körvonalazódni az elhatározás, hogy a két könytvár és hálózat egyesítésével egy nagyobb és minőségileg többet nyújtó könyvtári egységet kellene kialakí elhatározás a hetvenes évek elejére érett meg. 1974-re elkészült a könyvtár és a művelődési ház jelenlegi épülete. Költözés, átszervezés, hatalmas munka eredményeként megszületett az új könyvtár, mely Munkásművelődési Központ és Központi Könyvtár néven az 1974. november 4-i ünnepélyes avatás után kezdte meg működését. A könyvtári munkát Venesz Béla irányította nyugdíjazásáig.

Címlap | Gödi Városi Könyvtár

2022. április 04., hétfő Öröm kör (2022. 04. ) Minden hónap ELSŐ HÉTFŐJÉN 17 és 18. 30 között LEGYÜNK EGYÜTT GYEREKEINKKEL ÉS JÁTSSZUNK!!! 2022. március 17., csütörtök Internet Fiesta 2022. 2022-ben már 22. éve annak, hogy márciusban a könyvtárak megszervezik az Internet Fiesta programjait. Nyitólap Tagintézmény József Attila Városi Tagkönyvtár

Természetesen ennek mindig feltétele, hogy kellően szakképzett, tájékozott könyvtáros, anyagi erőforrás álljon rendelkezésünkre. Reményeink szerint könyvtárunk továbbra is értékes, kedvelt és látogatott kulturális intézménye lesz városunknak és vonzáskörzetünknek.

A színkombinációk általában véve depressziósak: például fekete, piros vagy fehér. Hangsúlyozzák a komor és ünnepséget, és fülbemászóvá teszik a képet. Ennek a stílusnak a tűzőkapocs látható a goth szekrényében. Ez a szubkultúra az 1970-es években alakult ki. Mindenben követik a stílust: nem csak ruhákban, hanem frizurákban, sminkben, zenei preferenciákban és könyvekben is. Góták: a gótikus stílus modern olvasata Nem számít mennyire ciklikus a divat, amikor az évszázadok mélyéből visszatér, sok változáson megy keresztül. Mégis láthatod a modern gótikus stílus mögött rejlő gondolatot. A gótikus stílus jellemzői az építészetben és a képzőművész by Viktória Heé. Amikor megemlíti a gótokat, az első dolog, amire gondolsz, a gótikus építészet képei jelennek meg. Ennek oka az, hogy a gótikus ruháknak és az építészetnek nagyon sok közös vonása van: komor, ünnepség, többrétegűség, tragikus fenség, és emellett némi mágneses vonzereje. A férfi gótikus stílus ruházatban nagyon hasonlít a női stílusra. Ezért a férfi gótok is használnak sminket, és intenzíven festenek a szemét feketére.

A Gótikus Stílus Jellemzői Az Építészetben És A Képzőművész By Viktória Heé

Bár az oltárka keretét a barokk korban megújították, valószínűleg az eredeti állapotot követték. A kisméretű Madonnát körülvevő, ereklyéket tartalmazó mélyedések a középképet a XIV. század végi kegyképekhez teszik hasonlóvá. Ezt erősíti meg a Madonna koronájának drágaköves berakást utánzó domborítása, főképpen pedig a Madonna és a palást csatját megfogó gyermek Jézus közvetlen kapcsolata. A középkép és a szárnyak alakjának stílusa között némi eltérés figyelhető meg. Bár kivitelezésük szempontjából igen közel állnak egymáshoz, a szárnyképek mégis jobban kötődnek a lágy stílushoz, míg a Madonnán az éles törésű ruharedők, a csavart fejkendő, a lefelé tekintő szem a modernebb németalföldi törekvések hatására utalnak. A Madonna megnyúlt ujjainak finom rajzossága arról tanúskodik, hogy képünk mestere XV. század eleji festészetünk legjobb képírói közé tartozott. A század közepén a sziléziai és a lengyel összeköttetések erősödnek meg, mint ezt a berzenkei (Bzinov) oltárszárnyak is tanúsítják. A szétfűrészelt szárnyak belső és külső oldalainak képeit más-más iskolázottságú mester készítette.

Az előtér virágai, valamint a baloldalon látható kézmosótál, vízöntőedény és törülköző ugyancsak Mária-szimbólumok, az utóbbiak a németalföldi festészet hatására váltak gyakorivá a német és az osztrák képeken is. Mindezeket, valamint a fonás kellékeit: a jobboldalon látható motollát, a Mária kezében tartott orsót, fonalat és a guzsalyt olyan zsánerszerű pontossággal ábrázolta a művész, amely a kor használati eszközeinek első reális megelenítési kísérleteire mutat. Mária nem a munkájának szenteli figyelmét, hanem oldalra hajtott fejjel, álmodozó kifejezéssel néz maga elé. Köntösének hullámzó redővetését, amely terhességét is sejtetni engedi, a szomszédos osztrák festészettel rokon lágy stíus jellemzi. A lágy stílus az 1440-es években fokozatosan megszűnik. Madonna a trencséni oltárról 1440 körül Erre a keményebb redőjátékot is mutató trencséni (Trencin) oltárka szolgál jó példával, amely kis méretével a házioltárok korai típusát képviseli. Középképén a Madonna, a szárnyak belső oldalain Szent Katalin és Szent Borbála, külső oldalain Szent Orsolya és Szent Dorottya, a középkor legkedveltebb vértanú szüzei láthatók.