Szőcei Tőzegmohás Láprét – Várnai Péter Atys.Ryzom.Com

August 7, 2024

Hajdanán a z őrségi szőcei tőzegmohás láprét egészen más látványt nyújtott. Ami jelenleg látható, meglehetősen durva emberi beavatkozás eredménye. A honfoglalás után letelepedett népesség a régi erdőket kiirtotta, hogy az állatoknak legyen legelője. Emiatt alakult ki ez a másodlagos természeti terület, ami az erős fényigényű lágyszárúaknak adott ökológiai szabadteret. A Zalalövőtől északra fekvő Szőce község melletti láprét egyik érdekessége, hogy olyan növényfajok telepedtek meg itt, amik főleg a magashegységekben vagy az északi területeken honosak. Szőcei tőzegmohás láprét tanösvény - GOTRAVEL. Kirándulás a szőcei tőzegmohás lápréten A szőcei helyi önkormányzatnak és lakosoknak hála a tőzegláp még mindig bárki számára meglátogatható. Ezt a lápmezőt is éppúgy kell ápolni, mint bármilyen más területet. Ugyan ma már nem legeltetnek itt, a hagyományokhoz és a növénygazdálkodáshoz híven a területen hetente kétszer kaszálnak - ha nem tennék, éveken belül eluralkodnának a fásszárú növények. A rövid túra alatt meg lehet ismerkedni az égerfákkal szegélyezett láppal, ami az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb és leghíresebb, fokozottan védett területe is egyben.

A Szőcei Tőzegmohás Láprét – Szőce – Őrség

Szőce Szőce első okleveles említése 1286-ból származik: Zelche. Szláv erdetű, értelme: "kis falu". (Lásd a horvát és a szlovén Selce helységneveket. ) Neve erdetileg pataknév is lehetett, amelyet a krónika II. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán említ. A falu határát két nagy jelentőségű, történelmi út érintette: a Borostyánkő út (római út) és a középkori Magyarország egyik főútvonala a Székesfehérvárt Itáliával összekötő "Király út". (Mondták Katonák útjának, Olasz útnak, helyi hagyomány szerint "kerá út"-nak) Nevezetességei: Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék, a XIII. században épült, majd a XIV. században átépítették. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A szőcei tőzegmohás láprét – Szőce – Őrség. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyolcszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték.

Szőcei Tőzegmohás Láprét Tanösvény - Gotravel

A tanösvény végén egy égeres mellett érjük el a patak partját, ahol szintén megéri nézelődni. A gyönyörű páfrányok mellett mi egy szép és védett kisasszony-szitakötőt figyeltünk sokáig, de érdemes a vizet is közelebbről szemügyre venni, mert tele van parányi élőlényekkel, például a folyton mozgó bolharákokkal, amiket a gyerekek is könnyen kiszúrhatnak. 8 / 15 Kisasszony-szitakötő Fotó: Tóth Judit Világszerte veszélyben vannak a lápok A Föld felületének ma kb. egy százalékát borítják lápok. Európában az egykori, mintegy 500 ezer négyzetkilométernyi lápterület néhány évtized alatt 62 százalékát vesztette el. Hazánkban a pusztulás mértéke még nagyobb, meghaladta a 97 százalékot! Forrás: Mindent a lápokról a Lápok Házában Mire visszaértünk, a kiállításon már szerencsére sokkal kevesebben voltak, így volt helyünk és időnk szétnézni. Szőcei tőzegmohás labret décalé. Kisfiamat az interaktív játékok bűvölték el, és kötötték le sokáig, én a tablókat olvasgattam, amelyekről a mohák bemutatásától kezdve a lápok hazai kutatásán át a lápok javainak felhasználásáig sok érdekes témáról lehet olvasni.

A mainál jóval nagyobb területet kaszáltak, évente kétszer, és emellett alkalmanként legeltették. Az "aranymoha" (tőzegmoha) az idősek elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott, és nagyobb számban fordult elő. A gazdálkodás részeként ezt is gyűjtötték, alomnak használták az állatok alá. Az állattartás jelentőségének csökkenésével a felhagyott gyepterületek egy része már beerdősült. A megmaradt rész az Őrségi Tájvédelmi Körzet alapításakor állami tulajdonba került, kezelője az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság. A terület legértékesebb része mindössze 14 ha nagyságú, több kisebb lánca alkotja a völgy alján. Különleges növénytársulások és ritka fajok fordulnak itt elő a sajátságos klimatikus és hidrológiai viszonyok és az évszázados gazdálkodás hatására. Legjelentősebb a tőzegmohás láp, itt több tőzegmoha faj (Sphagnetus sp. ) fordul elő, a mohapárnákon a rovaremésztő kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) él még kis számban, a magassásos, ingólápos részen megtalálható a tőzegeper (Comarum palustre) és a vidrafű (Menyanthes trifoliata) is.

Ezért a Nemzeti Filmintézet azt kérte: készítsünk a drámából nagyjátékfilmet, először a mozik mutassák be, utána pedig kerüljön a televízióba. – Mi az, ami megragadta a történetben? – A mi családunk ebben élt. Az egyik pap nagybátyámat, Vajk Gyula bácsit a kommunisták bebörtönözték, megverték. Ha szabad így mondanom, Shvoy Lajos székesfehérvári püspök egyik főembere volt, bodajki prépost. Ő építette a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házat Leányfalun. Vele is megtörténtek mindazok a szomorú dolgok, amikről Várnai Péter ír a színművében. Gyerekkoromban Gyula bátyám titokban többször elvitt börtönviselt papokhoz. A másik pap nagybátyámat, Eperjes Ernőt nagyon megverték, amint tehette, 1952-ben Münchenbe disszidált, ott vezette a Magyar Katolikus Missziót, segítette, támogatta a szegényeket. Várnai péter at a time. Ő Bécsben tanult, a Pázmáneumban, Gyula bátyám pedig Innsbruckban. Péter tudta, hogy én otthon vagyok ebben, valószínűleg ezért is mutatta meg a színművét, ezért bízott abban, hogy nem szórakozom el a témát, hanem komolyan veszem.

Várnai Péter At A Time

Keller, az egykori piarista diák pedig meghasonlott eber, erős benne a bizonyítási kényszer, kifogástalanul akarja teljesíteni kenyéradó gazdáinak parancsait. És eközben a saját hasznáról sem feledkezik meg. – Ebbe most nem mennék bele, előbb nézzék meg az emberek a filmet. A tartalmi részekről, a figurákról csak azután érdemes beszélni. A történetben ott van egyrészt a hatalom, vele szemben pedig az Egyház, annak komoly képviselői; az ő harcuk zajlik. Papírra rajzolva elevenednek meg az Egri Főegyházmegye területén álló templomok | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Végül mindig Isten győz, még akkor is, ha ez nem szembetűnő. – Ahogyan a darab egyik szerzetes szereplője mondja: a sátán győzelme soha nem lehet végleges. – Így van. – Nagyon érdekes, hogy a hatalom képviselői, akik élet-halál urai, mennyire félnek egymástól. Mindenki gyanús, senkiben nem lehet megbízni. – Kikértem Kerényi Lajos atya véleményét, hiszen ő átélte mindazt, amit Várnai Péter ábrázol a darabban. Nagyon örült, és azt mondta: az a jó a forgatókönyvben, hogy ott van benne: ebben a közegben mindenki mindenkitől fél, a félelem légköre uralkodik.

Várnai Péter Atys.Ryzom.Com

Ez a "békés" állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Várnai péter atys.ryzom.com. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szocialista rendszerben hívő fiatal tisztet, Keller főhadnagyot - Fjodorov őrnagy parancsára - bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával. Az atya kitartása, ellenállása azonban mindent megváltoztat… Fotók: Film Art Stúdió 2022. február 25. 18:00 – Béke Art Moziterem Magyar Passió magyar film, 95 perc, 2021 (12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott) Rendező: Eperjes Károly Forgatókönyvíró: Eperjes Károly, Horváth Áron, Petrik András, Várnai Péter Szereplők: Eperjes Károly, Nemcsák Károly, Telekes Péter, Pásztor Erzsi Helyár: 650 Ft Az előadásra jegyek foglalhatók honlapon, a 06 46 507-573-as telefonszámon vagy megvásárolhatók a mozi jegypénztárában.

Várnai Péter Atya

Krisztus inge munkacímmel egész estés filmet forgat Eperjes Károly. Az alkotás az ötvenes évek azon időszakát idézi fel, amikor a kommunista diktatúra erőszakszervezete, az ÁVH brutális támadást indított a hazai szerzetesrendek, egyházi közösségek, a kereszténység ellen. A harmincnaposra tervezett forgatás április 20-án kezdődött az egyik leglátogatottabb hazai keresztény zarándokhelyen, Máriabesnyőn. A felvételek várhatóan május végig tartanak – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI). A valós eseményeken alapuló film középpontjában a hit pajzsával küzdő ferences szerzetes, Leopold atya és a fiatal, ambiciózus ÁVH-s vallatótiszt, Keller főhadnagy párharca áll. Mint a közleményben felidézik, az 1950. június 8-ról 9-re virradó éjszaka alatt sok ezer embert hurcoltak el erőszakkal a kolostorokból, rendházakból. Várnai péter atya. Voltak, akiket börtönbe, másokat internálóhelyekre, a sztálinvárosi építkezésekre vittek. Nem sokkal később, egyetlen tollvonással – négyet leszámítva – az összes magyarországi szerzetesrendet betiltották, felszámolták és minden értéküktől megfosztották.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája 1052 Budapest, Piarista köz 1. adószám: 19050333-1-41 (Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet) e-mail küldés irodavezető: Kiss István fr.

Vízóra Akna Műanyag