Szent Margit Legendája Tartalom Roviden | Esterházy Pál Herceg Ottrubay Melinda

Szent Margit legendája - A Margit-legenda nyomán - Erős fogadással megfogadta IV. Béla király, hogy ha Isten még egyszer országába visszavezeti, és népét ismét felemeli, egyetlen lányát neki ajánlja, apácának nevelteti. Fogadásáról nem is feledkezett meg, és amikor egyetlen leánya, a kicsi Margit a tizedik évét betöltötte, bizony kolostorba küldte. Ott nevelkedett a király egyetlen leánya, távol az édesanyja jó szavától, távol a díszes és kényelmes palotától. Ahogy nőtt, növekedett, egyre inkább távolodott a világi hiúságtól, és közeledett az egyházi tanításokhoz. Az apácák klastromában élt a Nyulak szigetén, amelyet később róla Margit-szigetnek neveztek el. Híre járt a közeli országokban, de még a távoli tartományokban is, hogy van Béla királynak egy szépséges szép lánya, s egymás után érkeztek a kérők Magyarországra. Megkérte Margitot a cseh király őfelsége, s megkérték sokan mások is, de ő annyira utálta a világi hiúságokat és gyönyörűségeket, hogy hallani sem akart házasságról. Messze földről jöttek szerzetesek és apácák, de jöttek nagy nemes özvegyasszonyok, nagy uraknak és fejedelmeknek feleségei is, hogy a királykisasszony szent életében gyönyörködjenek.

• Ady Endre: Szent Margit legendája
• A herceg és a táncosnő » Múlt-kor történelmi magazin » Történelmi Magazin
• Meghalt Esterházy Melinda hercegné - alon.hu
• Esterházy Pál | Nők Lapja

Ady Endre: Szent Margit Legendája

A legenda 1510 -es változatának egyik oldala A Margit-legenda magyar nyelven írt legenda, amely IV. Béla magyar király lánya, Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) Domonkos-rendi apáca kolostori életéről, csodatételeiről szól, valamint róla szóló vallomásokat tartalmaz. Ismeretlen időben keletkezett, ismeretlen szerzőtől származik és két latin nyelvű forrás nyomán készült. Az egyik forrás az ún. Legenda vetus, a Margitról szóló legendák közül a legrégebbi, amelyet vélhetően Marcellus, Margit gyóntatója és lelki vezetője, a magyar domonkosok rendfőnöke írt nem sokkal Margit halálát követően, feltehetően kanonizációs céllal. A másik forrás az a jegyzőkönyv, ami az 1276-ban Margit életéről tartott második szentségvizsgálat során tett tanúvallomásokat tartalmazza. A kutatók többsége szerint a legendát valószínűleg a 13. század végén írták meg eredetileg latin nyelven, s ennek magyarra fordításából alakulhatott ki – többszöri átdolgozást, stilisztikai javítást követően – a 14. század végére a jelenleg ismert szöveg.

Kódexeink között ez az egyetlen hazai témájú, s forrásai szintén Magyarországon készültek. Ezért nemcsak nyelvi és irodalmi emlék, hanem a magyar művelődéstörténet napjainkkal is érintkező jelentős forrása. Margit életén át részletesen festi egy hazai női kolostor belső életét. A veszprémi és a szigeti kolostorok romjai ma is láthatók, látogathatók, s néhány, a legendában szereplő emlék szintén megőrződött. Így Margit vas vezeklő övét, mellyel, ahogy a magyar szöveg betoldása mondja: "övezi, szorítja vala magát nagy keménséggel" (p. 41/12–13. sorok), megtaláljuk az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. S a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók Margit fehér márvány síremlékének töredékei, amelynek létezésére az egyetlen írott forrást a magyar szöveg nyújtja (p. 161/14–19. sorok), említve, hogy azon meg volt faragva egy gyermek feltámadásáról való csodatétele szent Margit asszonnak. Margit-legendá nk forrásai révén szoros kapcsolatban áll az Árpád-házi Szent Margitról szóló középkori latin (német stb. )

Melinda közel akart maradni a herceghez, ezért kijátszotta a hatóságokat. Ismerősök segítségével befeküdt egy idegklinikára, miközben mindenki úgy tudta, hogy ő is a családjával tartott. A sok fekvés és a bizonytalanság azonban nagyon megviselte: teljesen legyengült, már csak bottal tudott járni. Esterházy Melinda és Esterházy Pál – forrás: esterhá 1956 októberében, a forradalom kitörése után a herceget kiengedték a börtönből, és november elsején már meg is indult az a pár az országból való kimenekítésére, amit a burgenlandi birtok alkalmazottai szerveztek meg. Még arra is figyeltek, hogy megtévesztés céljából egy másik "hercegi pár" maradjon az igazi helyett Budapesten. Az Ausztriából útnak induló autókat vöröskeresztes konvojnak álcázták, amelyekkel Budapestre adományokat hoztak, visszafelé pedig már a hercegi párt vitték, akiknek pár órával a határok lezárása előtt sikerült elhagyniuk az országot. Félve a letartóztatástól, nem Kismartonba, hanem Bécsbe mentek, majd pár nap múlva Svájcba utaztak, és Zürichben telepedtek le, ahol aztán szerényen, visszavonultan, de harmóniában éltek.

A Herceg És A Táncosnő » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Történelmi Magazin

TÖRTÉNELEM / Magyar történelem kategória termékei tartalom: ˝A háború utolsó napjainak zűrzavarában talált egymásra galántai Esterházy Pál herceg, az utolsó európai hűbérúr és Ottrubay Melinda, a budapesti Opera prímabalerinája. Esterházy Pál örökös herceg a császári és királyi monarchia fénykorában, 1901-ben született, 26 vár és kastély, 60 község 414 falú, továbbá nagy kiterjedésű uradalmak jövendő birtokosaként. Amikor azonban 1920-ban, a 12. Esterházy hercegként jogaiba lép, örökségének egyik része Magyarországon, míg másik része Auisztriában terül el. Európa legígéretesebb agglegénye hozzáértően irányítja a családi birtokokat a válságos időkben. Aztán megismerkedik a polgári családból származó fiatal balerinával, Ottrubay Melindával. Házasságkötése után Pált perbe fogja a kommunista magyar vezetés, birtokait kisajátítja, őt pedig börtönbe veti. Melinda - noha nagy veszély fenyegeti - nem hagyja el az országot, egészen 1956-os menekülésükig. Esterházy Pál 1989-ben bekövetkezett halála óta Melinda hercegné a családi birodalom örököse.

Meghalt Esterházy Melinda Hercegné - Alon.Hu

Rövid ausztriai tartózkodás után a pár Svájcban telepedik le. Pál herceg 1989-ben bekövetkezett halálakor Esterházy Melinda lesz az egyedüli örökös, ezzel rá hárul a több mint 500 éves Esterházy-vagyon kezelése. Amikor az osztrák törvények ezt lehetővé teszik, az örökség hatékony igazgatása céljából magánalapítványokat hoz létre. 2001-ben alapítja meg az Esterházy Vállalkozásokat, ezzel modern és jövőorientált vállalatvezetési struktúrát teremt. A vezetéssel unokaöccsét, Dr. Ottrubay Istvánt bízza meg. A hercegné mindig különös figyelemet szentelt az Esterházyak kulturális tevékenységének. Az ő ösztönzésére indultak el a Fraknói vár átfogó restaurálási munkálatai, jött létre A természet nyomában elnevezésű múzeum a Lackenbachi-kastélyban, kezdődhetett meg a gyűjteményi darabok rendszerezése. Külön örömmel töltötte el, hogy sikerült újraépíteni és elmélyíteni a kapcsolatokat a szomszédos országokkal, elsősorban szülőhazájával, Magyarországgal. 1956-os menekülése után 2003-ban látogatott először Magyarországra, hogy személyesen vehesse át az akkori kulturális minisztertől, Görgey Gábortól a Bibliotheca Esterházyana Oroszországból visszaszolgáltatott értékes darabjait.

Esterházy Pál | Nők Lapja

– írta a Magyarság hasábjain 1937 novemberében. A tánc mellett Ottrubay Melinda előadásokat tart a táncművészetről, 1939-ben könyvet jelentet meg Ritmus és tánc címmel. Esterházy Pál herceg nagy operarajongó, itt látja táncolni Melindát, akinek szinte minden előadásán ott van, de hivatalosan 1941-ben, Auguszta főhercegnő estélyén mutatják be őket egymásnak. Lassú közeledés után, az első, finnül írott szerelmi vallomást egy virágcsokorral 1944-ben a Rómeó és Júlia előadása után küldi a herceg. De házasságot csak hosszú közeledés és a második leánykérés után, 1946-ban kötöttek. A herceg ekkorra az államosítás következtében elveszítette vagyonát. Melinda felhagy a tánccal, feladja karrierjét. Amikor férjét, Esterházy Pál herceget 1948-ban, két röpke évnyi magánéleti boldogság után a Mindszenty-perben 15 év börtönre ítélik, a félelem és reménykedés évei következnek a hercegné életében. Az 1956-os forradalom alatt Esterházy Pál kiszabadul, és a hercegnével együtt a kismartoni vagyont kezelő hivatalnokok és tanácsadók segítségével nyugatra menekül.