Pudingos Almás Pite - Szép Ízek-Szepi Ági Asztalánál: Szabó Magda: Az Ajtó (Idézetek)
Ezután levesszük a tűzről és kihűtjük. A tésztát két egyenlő részre osztjuk, és mindkét darabból egy 30 x 40 cm-es téglalapot nyújtunk. Az első tésztalapot sütőpapírral bélelt tepsibe emeljük. Az almát összekeverjük a pudingporral, és egyenletes vastagságban a tepsibe egyengetjük. Betakarjuk a másik tésztalappal. Megszurkáljuk egy villával, bekenjük tojással, és 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Hidegen szeleteljük. Kategória: Sütemények, édességek receptjei A pudingos almás pite elkészítési módja, hozzávalói és a sütéshez/főzéshez hasznos tanácsok. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Egy könnyed gyümölcsös falat Nagy kedvenc nálunk ez a nagyon könnyed és gyümölcsös sütemény. Mindig " harc" van az első és utolsó falatért, ezért mindjárt két adagot készítek. Mint általában a piték, két részből áll, a tésztából és a töltelékből. A tészta hozzávalói: 45dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 2tojás sárgája, 2evőkanál porcukor, kevéske só, 25dkg Ráma margarin, 1doboz tejföl. A töltelék hozzávalói: 2kg alma, 7evőkanál cukor, 2csomag vaníliás cukor, 1teáskanál fahéj, 1csomag vaníliás pudingpor. Először az álmát mossuk meg, hámozzuk és reszeljük le. Ízesítsük az alma érettségétől (édességétől) függően cukorral, fahéjjal, vaníliás cukorral, keverjük el és hagyjuk addig állni, amíg bő levet ereszt. A tésztához gyúrjuk össze a hozzávalóit. Jól nyújtható, közepes keménységű tésztát kell készíteni. Két részre osztjuk, az egyik az alja, a másik a teteje lesz. Közben az alma bő levet eresztett. A léből alaposan kinyomkodjuk az almát, és félre tesszük. A visszamaradt lében felfőzzük a vaníliáspuding ot (ugyan úgy, mint szoktuk csak most tej helyett almalevet használunk).
Elkészítés: Keverjük össze a tészta hozzávalóit, majd gyúrjuk össze! Pucoljuk meg az almát, reszeljük le, adjunk hozzá 5 deci vizet, majd dinszteljük meg a cukorral! Keverjük össze a pudingporokat 2, 5 deci vízzel! Öntsük hozzá a forró almapéphez, majd forraljuk össze! Nyújtsuk a tészta felét egy tepsibe! Fedjük be az almapéppel, majd fektessük rá a maradék tésztából nyújtott lapot! Szurkáljuk meg a süti tetejét villával, és süssük meg előmelegített sütőben! Hűtve szeleteljük.
Ha a pudingunk elkészült, összekeverjük a félretett reszelt almával. Ez lesz a töltelék. A tészta egyik felét, elnyújtjuk és kivajazott, kilisztezett tepsibe tesszük. Megszórjuk kevéske zsemlemorzsával és ráterítjük egyenletesen a pudingos alma tölteléket. Elnyújtjuk a tészta másik felét is és beterítjük vele az almát. A tetejét kicsit megszurkáljuk villával, végül tojás fehérjével bekenjük. Előmelegített sütőben, 180fokon, kb. 30percig sütjük. Ha megsült, hagyjuk langyosra hűlni, és csak akkor szeleteljük. A tejét megszórjuk vaníliás- vagy porcukorral. Jó étvágyat!
Szabó Magda: Az ajtó dráma A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutató előadása Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az életművét gondozó Európa Kiadó szerint "magyarabb és magyarságában európaibb szerzőt elképzelni sem lehetne. " Szabó Magda költőnek indult, regényeket a kényszerű hallgatás éveiben kezdett írni. Amikor első regényeivel közönség elé léphetett (Freskó, Az őz) már érett prózaíró, "nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros" – írja róla Nemes Nagy Ágnes. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben.
Az Ajtó Szabó Magdalene
1987-ben, a rendszerváltás előestéjén került nyomtatásba először Az ajtó. Az írónő saját meglepetésére óriási siker lett. Számtalan nyelvre lefordították, 2003-ban pedig Szabó Magda megkapta érte az egyik legrangosabb francia irodalmi díjat, a Femina-díjat is. Az Európa Könyvkiadó először 2008-ban, nem sokkal az írónő halála után adta ki a regényt. Legutóbb pedig Szabó István azonos című filmadaptációja kapcsán vált újra aktuálissá ez a valójában múlhatatlan történet. "Bátran éltem idáig, remélem, meghalni is így fogok, bátran és hazugság nélkül, de ennek az a feltétele, hogy kimondjam: én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni. " – Szabó Magda: Az ajtó (részlet) Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Szabó Magda írásai elsősorban személyes hangvételük miatt kerülnek közel az olvasóhoz. Az ajtó ban is az írónő életének meghatározó időszakáról és eme időszak őszes hajú, szikár főszereplőjéről olvashatunk őszinte vallomást.
Az Ajtó Szabó Magda Danysz
Az ajtó lényegében az első nagy civilizációkkal egyidős, ősrégi szimbólum: egyszerre a ki- és a bezártság, az izgalmat csiholó titok és a biztonságot adó magány, a kifürkészhetetlenség és a megismerés lehetőségének jelképe; éppúgy a világba lépésé, mint a halálé. Nem lehet véletlen, hogy Szabó Magda egyik legnagyobb hatású regénye épp ezt a címet kapta, ahogy az sem, hogy a mű az archetípusokra utaló, visszatérő álommal kezdődik és végződik. Az ajtó Szeredás Emerenc története, egy asszonyé, aki kenyerét takarítással, főzéssel, gondnokoskodással kereső mindenesként lép be Szabó Magda életébe. Már az első pillanattól egyértelművé válik, hogy a feltételeket nem a gazda, hanem az alkalmazott szabja meg; a munka, mi több, kifejezetten a kétkezi munka Emerenc számára nem annyira pénzkereseti forrás, mint természetes létállapot, ami nélkül az idős, de meglett kora ellenére jó karban lévő nő elképzelhetetlennek tartaná mindennapjait. Emerenc meggyőződésében megingathatatlan, akaratát mindenkor könyörtelenül keresztülvivő, jószerével zsarnoki jellem, aki éppúgy képes idomítani munkaadóját, mint a hóhaláltól megmentett kan kutyát, Violát.
Az Ajtó Szabó Mazda 6
(Borítókép: Jelenet Szabó Magda: Az ajtó című darabból. Fotó: Horváth Judit)
Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.