Munkatársaink | De Klinikai Központ, Japán Lonc Szaporítása
A vérvétel során előforduló nagyobb hibák A beteg azonosítása A szakképzett személyzet hiánya és a rendszer túlterheltsége nyomán könnyen megelőzhető hibák fordulhatnak elő, melyek veszélyeztetik a beteg biztonságát és felesleges kiadások forrásai lehetnek. Az Institute of Medicine (IOM) 1999-es jelentése szerint az ilyen természetű hibák legtöbbje rendszerszintű problémákra vezethető vissza, nem pedig arra, hogy az egészségügyi személyzet adott tagja nem megfelelően végzi a beavatkozást. A mintavétel során nagy gondot kell fordítani a beteg személyazonosságának igazolására. Bár az Amerikai Patológiai Társaság jelenleg két betegazonosító ellenőrzését követeli meg a vérvétel előtt, a laboratóriumi gyakorlatban továbbra is a beteg nem megfelelő azonosítása hibák legfőbb forrása, mely főként a preanalitikai fázisra jellemző. Ennek fényében a beteg hitelt érdemlő azonosítása továbbra is központi feladat a vérvételt végző egységekben, mely egyben alapvető feltétel a laboratóriumi eredmények pontosságának biztosítása, a téves diagnózis, valamint a nem megfelelő diagnosztikai és terápiás eljárások elkerülése érdekében is.
Ennek ugyanis a beteg szempontjából kedvezőtlen, sőt akár életveszélyes következményei is lehetnek, például a beteg nem a vércsoportjának megfelelő vért kap. A betegazonosítás messze leggyorsabb és legkönnyebb módja a vonalkódok alkalmazása. Csuklópántok is használhatók azonosításra, bizonyos gyakorisággal azonban ezek is tévesztések forrásai lehetnek elsősorban a csuklópánt hiánya, elvesztése miatt (az esetek 70 százalékában). A legmegfelelőbb vérvételi pont megtalálása A vérvétel megfelelő helyének megtalálása alapvető feltétel a sikeres vérvételhez és a megfelelő minőségű vérminta vételéhez. A vénás vérvétel sikerességének két, egymással szorosan összefüggő tényezője a) a megfelelő és könnyen elérhető vérvételi hely hozzáférhetősége (mely elsősorban a beteg anatómia jellemzőinek függvénye) és b) a vérvételt végző egészségügyi dolgozó képzettsége és gyakorlottsága. A vérvétel leggyakrabban a könyökhajlatból történik, ennek hiányában a vena cephalica is használható vérvételre. A vena basilicából történő vérvételt azokra az esetekre kell fenntartani, amikor az antecubitalis régióban egyetlen véna sem áll rendelkezésre.
Ilyen lényeges előrelépés volt a technológia, az informatikai háttér és a számítógépes adatfeldolgozás fejlesztése, a laboratóriumi automatizálás és a teljesen automatikus analitikai platformok bevezetése a mindennapi gyakorlatba, a többszörös szimultán preanalitikai munkaállomások munkába állítása, a vizsgálati eljárások javítása, illetve a minőségbiztosítási rendszerekkel való összehangolás (pl. certifikáció és akkreditáció). Az összefoglalt közlemény a betegellátás azon lépéseivel foglalkozik, melyekben a laboratóriumhoz nem tartozó személyzet is részt vesz, illetve számba veszi a laboratóriumi vizsgálati folyamatban előforduló, felismerhető hibák nagy többségét; az extraanalitikus minőség javítása a jövőbeni minőségbiztosítási erőfeszítések fő célpontja. A preanalitikai változók közül a vénás vérminta nem megfelelő gyűjtése tehető felelőssé a hibák körülbelül 60 százalékáért, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy szigorúbb és hatékonyabb felügyeletet kell biztosítani ezen a téren, mely a diagnosztikai folyamat nem mellőzhető eleme.
Japán lonc A virágai Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Core eudicots Superasteridae Asteridae Euasterids II Rend: Mácsonyavirágúak (Dipsacales) Család: Loncfélék (Caprifoliaceae) Alcsalád: Loncformák (Caprifolioideae) Nemzetség: Lonc (Lonicera) L. Alnemzetség: Chamaecerasus Fajcsoport: Lonicera sect. Nintooa Alfajcsoport: Lonicera subsect. Longiflorae Faj: L. japonica Tudományos név Lonicera japonica Thunb. Szinonimák Caprifolium chinense ex Loudon Caprifolium japonicum (Thunb. ) Caprifolium roseum Lam. Lonicera brachypoda Siebold Lonicera chinensis P. Watson Lonicera fauriei H. Lév. & Vaniot Lonicera shintenensis Hayata Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Japán lonc témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Japán lonc témájú médiaállományokat és Japán lonc témájú kategóriát. A japán lonc (Lonicera japonica) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó faj.
Japán Lonc - Wikiwand
Ügyeljünk rá, hogy a cserép alján megfelelő drénréteg legyen. Amennyiben a cserép kicsinek bizonyul, az átültetést tavasszal végezzük el. Japán lonc szaporítása A japán lonc tavasszal és nyáron fás dugványokkal szaporíthatjuk, de szárdarabok is megfelelnek erre a célnak. Ültessünk 4-5 dugványt egy cserépbe, tőzeggel kevert, normál nedvességű, általános virágföldbe, és helyezzük az edényt enyhén árnyékos, 12-15 °C hőmérsékletű helyre. A dugványok 3-4 hét alatt gyökeresednek meg. Ezután tegyük őket világosabb helyre, és olyan magasra, hogy a kifejlődő indák szabadon lecsünghessenek. Bőséges öntözés a növekedési időszakban A növekedési időszakban bőségesen öntözzük a növényt. Egész nyáron adjunk az öntözővízhez folyékony tápoldatot. Mivel a friss levegő nagyon fontos a növény számár, gyakran szellőztessünk a környezetében. A télikert vagy védett terasz szintén ideális lehet. Teleltetés Ősszel vigyük be a növényt, és állítsuk világos, 10-12 °C hőmérsékletű helyre. Jóval kevesebbet öntözzük, és egyáltalán ne adjunk neki tápoldatot.
Illatos Lonc (Lonicera Fragrantissima) Gondozása, Szaporítása
[1] [2] Előfordulása A japán lonc eredeti előfordulási területe Kelet-Ázsia volt. A természetes élőhelyei a nevét adó Japánban, valamint Kínában és a Koreai-félszigeten vannak. Manapság dísznövényként a világon számos helyen termesztik; emiatt Új-Zélandon, [3] az Amerikai Egyesült Államokban és egyéb országokban is inváziós fajjá vált. [4] [5] Változatai Lonicera japonica var. chinensis () Baker (1871) Lonicera japonica var. japonica autonym Lonicera japonica var. miyagusukiana Makino (1912) Megjelenése Kúszónövény, mely 10 méter, vagy ennél magasabbra is felkúszik; a természetben fákra, a kertekben mesterséges állványokra, kerítésekre is. [6] A levelei átellenesen ülnek, egyszerűen oválisak, 3-8 centiméter hosszúak és 2-3 centiméter szélesek. Virágai nyitottak és általában fehérek, néha halvány sárgák; édes vanília illatot árasztanak. A gyümölcse fekete színű, gömb alakú és kicsi, csak 3-4 milliméter átmérőjű; benne néhány mag található. [7] Életmódja Szárazságtűrő növényfaj. A magokon kívül, hajtások által is szaporodik.
Japán futólonc az út széléről | Örökbefogadott növény - YouTube