Veszélyes Hulladékok Szállítása, Spiró György Dráma
Vállalkozásunk a Design Kft. szállítási divíziójából nőtte ki magát önálló vállalkozássá és szolgálja ki egyre szélesedő megbízói körét. Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. Feladatunkat a veszélyes és nem veszélyes hulladékok megbízóink által történő célba juttatása teszi ki. A megrendelői igényeket pontosan és rövid határidővel tudjuk teljesíteni az évek során birtokunkba jutott szakmai tapasztalatot és elméleti tudást felhasználva, valamint tehergépjármű parkunk sokszínűségével. 'A Megbízó a legfontosabb partnerünk! ' Célunk a legteljesebb és legbiztonságosabb feladatellátás! Közúti áruszállítás Veszélyes és nem veszélyes hulladékok országos szállítása Veszélyes és nem veszélyes hulladékok országos szállítása Szállítás, szállítmányozás, fuvarozás Veszélyes áruk ADR szerinti csomagolása Nemzetközi áruszállítás
- Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
- Spiró György: Csirkefej
- Spiró György üzenete a Magyar Dráma Napjára - Színház.hu
- Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej
Nemzeti Klímavédelmi Hatóság
Társaságunk a hulladékgazdálkodás számtalan szegmensében képviselteti magát, így a darabárus hulladék szállítás is a főbb profilok közé tartozik. Vállaltoknak nyújtunk komplex megoldást, melynek lényege, a veszélyes hulladék elszállítás. Csaknem mindenhol keletkezik veszélyes hulladék, melyekről a hulladék tulajdonosának kell gondoskodni. Társaságunk teljeskörű megoldást nyújt a hulladékgazdálkodás témakörében és évtizedes tapasztalattal és megfelelő technikai apparátussal áll a vállalatok szolgálatára. A veszélyes hulladék elszállítás különböző célgépek segítségével zajlik, így a megrendelők két kisteherautó mellett, emelőhátfalas és konténerszállító járművek közül választhatnak. Ezekhez pótkocsi csatlakoztatásával, még több veszélyes hulladékot tudunk elszállítani a partnerektől. Lakosságtól való hulladékátvétel, csak az adott önkormányzat által meghirdetett, lakossági hulladékgyűjtés keretein belül végzünk. Budapesti önkormányzatok rendszeresen kérik segítségünket, az ilyen akciók során.
Szerző Spiró György Kiadás éve 1987 Műfaj dráma Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 380 A szócikk szerzője Horváth Péter A magyar drámakultúra nyolcvanas évekbeli művészi megújításában fontos kezdeményező szerep jutott Spiró György drámaírói tevékenységének. Ebben az időben született színházi munkái közül az emberi együttélést szétromboló gyilkos indulatokat bemutató Csirkefej tekinthető a legsikerültebb darabnak. Spiró A Békecsászár t (1982) követő második drámakötetének címadó műve további négy drámával ( Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor) együtt jelent meg. A színmű ötlete eredetileg Székely Gábor rendezőtől származott, aki Spirótól egy kifejezetten Gobbi Hilda részére megírt darabot kért. Spiró György: Csirkefej. A felvetés közvetlen előzményét Az imposztor sikere jelentette, ez volt az első az író drámáinak sorában, amely egy színész, ez esetben Major Tamás számára készült. Az előmunkálatoknak részét képezte, hogy Spiró állami gondozott gyerekekkel folytatott beszélgetései alapján alakította ki egyes szereplők nyelvi kifejezésmódját.
Spiró György: Csirkefej
A kutatás során ő maga is rácsodálkozott a különböző eseményekre és rádöbbent, hogy voltaképpen az Akárki című moralitásjáték modern változatán dolgozik. Spiró György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor) A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadón laudációjában Závada Pál is ezt emelte ki: a Kádár-rendszer gyermekeinek eszmélését, a titokban elpusmogott pletykákat, amik memoárokról és jegyzőkönyvekről szóltak. "Na, ez micsoda dráma! – ámuldoztunk, mialatt lassan, évtizedeken át jutva az igazság újabb morzsáihoz, többé-kevésbé megvilágosodtunk. Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej. Ha ezt az egészet történelmünk színpadáról a valódi, a színházi színpadra írná meg valaki! – erre áhítoztunk" – mondta Závada, párhuzamot vonva Spiró György és kortársai – Kornis Mihály, Térey János és Örkény István – drámaírói munkásságával, majd tovább szőve a gondolatmenetet, a régiekhez kapcsolta a díjazottat. "De persze az a kérdés is fölmerült most bennem, vajon hogy írta volna meg ezt Örkény akkor, ha megéri a rendszerváltást, illetve ha kezébe jutnak mindazok a dokumentumok, amelyekhez Spiró már hozzájutott.
"A realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik. " (Spiró György) A napokban a Líra Könyv közösségi média oldalán volt szerencséje az érdeklődőknek Turi Tímea és Spiró György beszélgetését hallgatni az újrafordított Csehov-drámáról, a Meggyeskertről. A többek között Kossuth-díjas írót hosszú perceken keresztül hallgatva valamilyen megmagyarázhatatlan módon sem lankad a hallgató figyelme. Spiró György üzenete a Magyar Dráma Napjára - Színház.hu. Talán azért, mert ha az ember szeret és ért is valamihez, képes úgy beszélni róla, hogy hallgatóját magával vigye saját világába. Bepillantást enged abba a szeretetbe és tudásba, ami az övé, így pedig később, órákkal, napokkal később a hallgatóban fel-felsejlik még egy-egy mondat. Ahogyan történt ez ezt a beszélgetést követően is. Turi Tímea elmondta, a Meggyeskertet legtöbben talán Cseresznyéskertként ismerik Magyarországon, de fontos gesztus volt Spiró György részéről, hogy a drámaírói magyar hagyománnyal szembe menve az eredeti, azaz a Meggyeskert címhez nyúlt vissza.
Spiró György Üzenete A Magyar Dráma Napjára - Színház.Hu
Gyüdi Sándort a kérdezte.
Ennél többet nem is igen tehetett. De az eredmény mégiscsak az, hogy a merőben életszerű drámához társított merőben életszerűtlen színpadi forma nem született meg, mert a dicséretes szövegbevágáshoz mindkét színész kevésbé dicséretes életszerűséget társított. Nem és nem: diktálhat Spiró akármit, ők majdnem eljátszanak egy igazi házaspári sorsfordító estét, legfeljebb olyan a közeg körülöttük, mintha nem hozták volna meg még az összes bútort, nem pakolták volna még ki az összes ládát. Ez persze olyan rendkívüli erőfeszítést igényel - absztrakt környezetben lélektani realista játékot nyújtani -, amely, azon kívül, hogy voltaképpen magában hordja önnön kudarcát, látható és követhető. Hegyi Barbarának nagyobb kínlódás, hogy segédeszközök nélkül, pusztán belülről mégiscsak hozza mindazon lelki vívódást, amelyet éppenhogy nem szabadna hoznia - minden hangfelemelés, majdnem-sírás voltaképpen hiba. Lukács Sándornak cseppet sem esik nehezére ugyanez, igyekszik is el-elmozdulni az elképzelt figura naturalista kliséitől, de azért ő is megrendül, hullámzik, szenved néha.
Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej
Olyan formát talált, olyan hangot ütött meg, amelyben nem nehéz ráismernünk az aiszkhüloszi koncepcióra, a műben ugyanis két színész és egy kórus szerepel, csak míg Aiszkhülosznál ez a forma forradalmi újítás volt, Garaczinál forradalmi visszalépés – amelyre a Covid-járvány adott okot. A darabban a város elembertelenedése és a két szereplő magánya mutatkozik meg. A két szereplő elbeszél egymás mellett, miközben nagyon sok közük van egymáshoz, és a kórus is felülről beszél az egészről. Mindezt könnyedebb, ironikusabb, Garaczira jellemző cinizmussal és groteszkséggel, hanyagul adja elő, amely azt sugallja, túl tudunk lépni közös traumáinkon. Márton azt is hozzátette, hogy a kortárs magyar dráma nem kész dolog, szerzőnek, színháznak és közönségnek egyaránt meg kell harcolnia érte. Garaczi László darabja, a Veszteg olyan aktuális érzelmeket fogalmaz meg, amelyek mindannyiunk zsigereiben vannak. A történet a Covid pusztította Budapesten játszódik, középpontjában egy házaspár áll, amelynek tagjai lázálomszerű monológot adnak elő egy kórus segítségével.