Múzeumba Került Páger Antal Felbecsülhetetlen Értékű Hagyatéka : Hunnews — Bíró László József – Wikipédia
A történet szerint mindenki a mexikói olimpiára készül: nemcsak a sportolók, de a Magyar Televízió munkatársai, köztük a fiatal és ambiciózus operatőr, Gergely Balázs is. A férfinek jó esélyei vannak a kiutazásra, mindaddig, amíg bele nem szeret a szintén az olimpiára készülő tornászlányba, Torma Teribe. Nemcsak az Ó Mexikó című dal előadásáért érdemes megnézni ezt a filmet. A szórakozott hadnagy – Csak semmi pánik (1982) Ötvös Csöpi és Kardos doktor kalandjait nem kell bemutatni: a magyar akció-vígjáték a "Csöpi-filmek" néven emlegetett sorozat második része. A nemzet színésze ezúttal a szórakozott Boros hadnagy szerepében tűnt fel, hozzájárulva a napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő epizódok szerethetőségéhez. A fenti videón egy Bujtor Istvánnal közös autós jelenetben láthatjuk, hallhatjuk. Nekünk máris kedvünk támadt újranézni a mozit. Páger Antal | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu. A bohókás édesapa – Linda (1983-1989) A színész 1983 és 1989 között Veszprémi Béla, azaz Linda (Görbe Nóra) apjának bőrébe bújt, és leginkább humoros, de annál megnyerőbb alakításával tette még különlegesebbé a karatés rendőrlány történetét.
- Páger Antal | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu
- Index - Tudomány - Hetven éve hódít a magyar golyóstoll
- Bíró László, a golyóstoll feltalálójának halála (1985) | 24.hu
Páger Antal | Filmek, Képek, Díjak | Személyiség Adatlap | Mafab.Hu
A hatalmas anyag őrzi harmadik felesége, Szilágyi Bea színész életútját is. Bár ugyanabban az időszakban kezdték a szakmát, egymástól nagyon eltérő pályaképük volt. Amikor Páger első nagy sikereit aratja, filmjeire özönlik a közönség, Szilágyi Bea az OMIKE színpadán, néhány száz fős közönség előtt játszik, s a zsidótörvények miatt kitanulja a kalapos-mesterséget. A vészkorszakot egyedül éli túl a családból, de erről keveset tudunk, Szilágyi Bea nem nagyon beszélt róla. 1945 után Páger az argentínai emigrációban szervezi saját színházát, ezidőben Szilágyi Bea a Magyar Színházművészeti Szövetség oszlopos tagja, a kulturális forradalom meghatározó alakja. Páger hazatérte után, a Kádár-korszak elején összeházasodnak. Szilágyi Bea ekkor már nem játszott, de tanított a Színművészeti Főiskolán. Páger nagy korszaka e házasság idejére tehető. Szerelmi házasság volt, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hazatértével sokakat megosztó színésznek "megbocsássanak", megtörténhessen a megbékülés. MÉ: A hagyaték az argentínai időszak, majd a hazatérés utáni dokumentumokat tartalmazza.
8 (magyar tévéfilm, 71 perc, 1976) Fekete gyémántok (magyar játékfilm, 80 perc, 1976) Barátom, Bonca (magyar ifjúsági film, 61 perc, 1976) 1975 Három nővér 7. 8 (magyar színházi felvétel, 136 perc, 1975) Drága kisfiam! (magyar filmdráma, 78 perc, 1975) Ballagó idő 8. 9 (magyar ifjúsági kalandfilm, 92 perc, 1975) 1974 Méz a kés hegyén 7. 6 (magyar tévéjáték, 94 perc, 1974) Jelbeszéd (magyar játékfilm, 1974) 1973 Az élet szerelmese 8. 0 (magyar tévéfilm, 63 perc, 1973) Átmenő forgalom (magyar tévéfilm, 65 perc, 1973) 1972 Ítéletnapig (magyar tévéfilm, 35 perc, 1972) Bob herceg (magyar tévéfilm, 83 perc, 1972) A magyar ugaron (magyar játékfilm, 89 perc, 1972) 1971 Villa a Lidón (magyar krimisorozat, 55 perc, 1971) Rézpillangó (magyar tévéfilm, 77 perc, 1971) Nyulak a ruhatárban 9. 1 (magyar filmszatíra, 83 perc, 1971) 1970 Uborkafa (magyar tévéfilm, 82 perc, 1970) Neveletlenek (magyar tragikomédia, 72 perc, 1970) A revizor (magyar tévéjáték, 124 perc, 1970) A 0416-os szökevény 7. 2 (magyar tévéfilmsorozat, 54 perc, 1970) 1969 Komédia a tetőn (magyar filmdráma, 44 perc, 1969) A varázsló (magyar mesefilm, 78 perc, 1969) 1968 Kártyavár (magyar krimi, 83 perc, 1968) A mafla (48 perc, 1968) A kormányzó (magyar tévéfilm, 67 perc, 1968) 1967 1966 Az orvos halála 7.
Bíró László, magyar újságíró, festőművész és egy igazi feltaláló. A teljesség igénye nélkül, nevéhez fűződik a mosógép, az automata sebességváltó, az együtemű belső égésű motor és a golyós dezodor ötlete. Ezenfelül 1938. tavaszán "Töltőtoll" néven adta be első golyóstoll találmány szabadalmát, amely meghozta számára a világhírnevet. A nyomdától a golyóstollig Arról, hogy hogyan születhetett meg Bíró László ötlete, számos történet látott napvilágot: az utcán tócsába esett és az úton nyomot hagyó golyó esetétől kezdve, a kiborult tintásüveg kiguruló acélgolyóin keresztül, egészen a nyomdagépek forgó festékhengereinek tüzetes megfigyeléséig. Egy biztos, a kor golyóstollra beadott számos sikertelen szabadalmával ellentétben (John J. Loud. Index - Tudomány - Hetven éve hódít a magyar golyóstoll. 1888., Baum 1910. Van Vechten Riesburg 1916., G. L. Lorenz 1924., Wenczel Clime 1938. ), Bírónak sikerült bemutatnia egy működő darabot. Ezt fejlesztette tovább fivérével, Györggyel, Goy Andorral és a Kovalszky testvérekkel, így volt képes megvalósítani a tintát egyenletesen adagoló, acélgolyós tollat.
Index - Tudomány - Hetven Éve Hódít A Magyar Golyóstoll
Szabadalmát Bíró 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál. A németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő a alatt beszáradt. A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Biro laszlo golyostoll. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt. A legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette, s végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert ez gyorsan száradt és nem koszolta össze a papírt. Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta golyóstollát és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára gyártották a Bíró-féle golyóstollat, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp néven hozták kereskedelmi forgalomba, a franciák pedig BIC néven árusították, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.
Bíró László, A Golyóstoll Feltalálójának Halála (1985) | 24.Hu
A csatát végül a britek és a franciák nyerik 1945 decemberében Nagy-Britanniában karácsonyra a boltokba kerültek az első, nyilvánosság számára gyártott golyóstollak is, amelyeket a Miles-Martin Pen Company gyártott. De a franciák sem akartak lemaradni, ugyanis részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BiC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba. A mai napig ez a világ legnagyobb cége ezen a piacon. Bíró László, a golyóstoll feltalálójának halála (1985) | 24.hu. Jócskán megnövekedett tehát a konkurencia a golyóstollak piacán, aminek következtében 1948-ban árháború bontakozott ki. A gyenge minőségű termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztő reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintettek. A Reynolds-féle toll eredeti, 12, 50 dolláros ára lezuhant 50 centre – emeli ki a feltaláló cikke. 1951-re aztán a golyóstoll háttérbe szorult a piacon, újra a töltőtollat kezdték el vásárolni. Reynolds felszámolta vállalatát. 1954 januárjában azonban a Parker Pens bemutatta első golyóstollát, a Jottert, amelyet ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp által készített változatokat.
Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors vállalta, hogy öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át a feltalálónak, ami akkoriban nagy összegnek számított. Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben rukkolt ki saját 4+1 sebességű automata váltójával. Golyós dezodor Az 1945–1954 között kifejlesztett majd jól előkészített kampány után New Yorkban vezették volna be a terméket. Valószínűleg ehhez kapcsolódik, hogy 1945 -48 között 21 parfümöt jegyzett be cége, a Biro, Meyne & Biro. Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, s tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a cég. Az általa kidolgozott módon működnek mai napig is a golyós dezodorok. Egyéb találmányainak listája 1928 Vizes töltőtoll 1930 Mosógép "Mesemosó a tökéletes házi gőzmosógép" -tűzhelyhez kapcsolható, az energiát gőzből nyerő mosógép 1936 Elektromágneses továbbító berendezés (Lineáris motor) Később ennek alapján indultak a japán szuper vasút kísérletek, s ma is fontos részét képezik a mágnes-vasutaknak.