Kittenberger Kálmán Növény És Vadaspark / Kenan And Kell
Állatkertünkben folyamatos fejlesztések, felújítások zajlanak, az ebből adódó állatállomány változás, bemutató területek, kiállítások, rendezvények változása kapcsán minden jog fenntartva. Kérjük szíves megértésüket.
- Magyar Nemzet | #kittenberger-kalman-noveny-es-vadaspark
- Úti kalandok szezonja – Wikiforrás
- Csata a katonával – Wikiforrás
Magyar Nemzet | #Kittenberger-Kalman-Noveny-Es-Vadaspark
Veszprémi állatkert - Főoldal | Giraffe, Animals
Jelenleg az Állatkert rohamos fejlődésen megy keresztül, évről-évre egyre korszerűbb kifutók épülnek, ritka állatok érkeznek a látogatók örömére. Az állatok megtekintésén túl a gyermekek szorosabb kapcsolatba is kerülhetnek velük az állatsimogatóban. Mindezeken kívül pónilovagolásra és tevegelésre is lehetőség nyílik.
Az étkezés után kávét vagy teát fogyasztanak, a kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak.
Úti Kalandok Szezonja – Wikiforrás
A TOLVAJ-GOMBOK Mikor a székesfehérvári kiállítás volt, együtt utaztam tekintetes Ujlaki Miklós úrral, a kiállítást megnézni. Ujlaki Miklós úr pénztárnok egy kis vidéki városban. Régi jó patriótám. Ösmerem kívül-belül. Derék fiú az öreg, csak hiú egy kicsit. Azt mondja: Ujlaki herceg ivadéka. Otthon úgy hívják tréfából, hogy »kegyelmes úr«. Egészen megszokta ezt a nevet. Ha valamikor miniszter lesz belőle, már nem is fog elpirulni. Hát a kegyelmes úrral mentem; a tömött budai indóházból indultunk. Irtóztató tömeg zsibongott, alig fértünk be a vagonokba. Ujlaki kivette ezüst klepszidra óráját, amint elhelyezkedett, s így szólt, megnézvén az időt: - A vasúti szerint igazítom. Ámbár ilyen órája, mint ez, még sohase volt a vasútnak. - Talán a bosnyák bán Ujlakié volt. - Hm! Meglehet... Én az apámtól örököltem. Kenan and kell. Ezzel nyugodtan mentünk Fehérvár felé, egyéb bajunk nem történt, mint hogy a pakktáskája egy heves rázkódás következtében lefordult a horgolt polcról s ráesett az alatta ülő budai ember cilinder-kalapjára, benyomván azt egészen a fülére s palacsintává lapítván.
Csata A Katonával – Wikiforrás
Ott állt hát a gyerek az apja mellett egészen, mikor előrehajolt és beleszédült a vízbe. Belezuhant, s még sikoltozni sem ért rá, mert elmerült benne rögtön. - Ladikba, ladikba! - kiabál Vetró Barna Pál, mire hirtelen előtolakodnak a felső basból a legények. Sietnek és ugrálnak, de vékony az oldaljáró, a kősóbálvánnyá meredt asszony is az útjukban - bizony későn érne a ladik, ha hirtelen fejest nem ugrik a vízbe Thököli Mihály. Megy lefelé a gyerek után. Úti kalandok szezonja – Wikiforrás. A kormánytól nem messze megáll a vízben, és nézdegél, hol veti föl a víz? Fölvetette, de messze, mire a legény odaért, a kis test újra elmerült, emez pedig szótalan nembánomsággal bukott utána, mint olyan ember, aki nem ilyen vizeken, hanem a tengerben tanulta az úszást. El is kapta még a víz alatt, mert a haláltusában kapálódzó gyerek éppen szájon rúgta, s így elkaphatván, fölbukott. Fogta félkézzel az ájult gyermeket, s a part felé tartott vele. Part mellett, olyan helyen, ahol szirtes a part, szokott lenni a limány. Ahol a víz örvényes és kavarog.
- Loptál, loptál, loptál... János hallani véli a szavakat, és szívét névtelen ijedtség szorítja össze. És rontások rontása, hogy épp most jön haza a gyerek az iskolából. Látszik az úton. Közeledik, ő meg kiáltani akar reá. - Kerüld el, kerüld el! De nem bír. Rémülten, elzsibbadva látja az ablaknál, hogy a fiú észreveszi a katonát, fölemeli, s diadallal hozza befelé. Már az ajtónál kiáltoz: - Nézze kend, apám, nézze... Az apja felhördül, s kezét tiltakozva tartja maga elé. - Be ne hozd! Ide ne hozd! Most vívtam vele éppen... A fiú nem érti. A kis ember szemei szeretettel nézik a még kisebb embert, s kacagva kiált: - Nézze kend, ólom van az aljában. Ha lefektetöm, fölugrik. Nézze kend mán! Jánosról lefoszlik most a zsibbadtság, rémület, s benső indulatai elcsöndesülnek. - Ó! - sóhajtja megkönnyebbülten. Csata a katonával – Wikiforrás. - Ólom van benne. Aztán röstelkedve mozog, okát adandó az eddigi violenciának. - Azt hittem: lélök.