Háromévesen Lett Kína Uralkodója, Aztán Megdöntötték A Császárságot
Távozott a Krizantémtrónról a 85 éves Akihito japán császár kedden, és ezzel lezárul a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói korszak. Fotó: TASR/AP A mindössze tízperces, egyszerű szertartáson mintegy háromszázan vettek részt, köztük Micsiko császárné, a leendő uralkodó, Naruhito és felesége, Maszako hercegnő, illetve Abe Sindzó japán kormányfő. Éterrel átitatott párnával fojtották meg, majd a palota latrinájában „őrizték” az utolsó etióp császár holttestét » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Akihito lemondására japánok és turisták gyűltek össze a szigorúan őrzött császári palota előtt zuhogó esőben. A császári pár bevonulását, valamint a koronaékszerek elhelyezését követően a miniszterelnök bejelentette Akihito távozását, és a japán nép nevében köszönetet mondott a császárnak. Ezt követően az uralkodó rövid beszédében megköszönte, hogy az emberek elfogadták és támogatták. "A császárnéval együtt őszintén kívánom, hogy a holnap kezdődő Reiva-korszak stabil és gyümölcsöző legyen, és teljes szívemből imádkozom azért, hogy a Japánban és a világon élő emberek békében és boldogságban éljenek" - ezek voltak Akihito utolsó szavai Japán császáraként.
Éterrel Átitatott Párnával Fojtották Meg, Majd A Palota Latrinájában „Őrizték” Az Utolsó Etióp Császár Holttestét » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Zsigmond magyar király több mint ötven évig viselte a magyar koronát, amivel a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója. 1437. december 9-én halt meg Csehországban, de kívánsága szerint Váradon temették el első felesége, Anjou Mária mellé.
Ő állt a művelt értelmiségiekből, külföldön tanult diákokból, katonatisztekből álló forradalmi csoportok élére, akik a mandzsu dinasztia megbuktatását és a polgári demokratikus rendre való áttérést tűzték ki célul. Szun 1905-ben Japánban létrehozta a Szövetséges Ligát, az első modern kínai politikai pártot, majd 1907-ben közzétette "három népi elvét": nacionalizmus, demokrácia és népjólét – ezek a mandzsu dinasztia megdöntését, a demokratikus köztársaságot és a földhöz való egyenlő jogot jelentették. Közben a császári udvar lassú reformokba kezdett: átszervezte a hadsereget, az iskolarendszert, tartományi és országos gyűléseket hívott össze. Az értelmiség azonban nem volt elégedett a tempóval, s a kormány egyre kevésbé volt ura a helyzetnek. 1911-ben a Szun Jat-szen által szervezett tizenegyedik felkelés (a korábbiakat vérbe fojtották) Vuhanban megdöntötte a tartományi kormányt. Az utolsó római császár. A tartományok ezután sorra szakadtak el a császárságtól, s 1912. január 1-jén Nankingban kikiáltották a Kínai Köztársaságot, amelynek ideiglenes elnökévé Szun Jat-szent választották.