Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 1988 عربية

July 1, 2024
A kétnyelvű tanulmánykötetet az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) nevű nemzetközi szervezet jelölte egyik idei díjára. A szervezet a hangtári és audiovizuális felvételekkel foglalkozó szakmát tömöríti, tagsága az egész világra kiterjed. Az 1938. május 25. és 29. között Budapesten megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nemcsak a XX. század magyar köz- és kultúrtörténetében, de a magyar hangfelvétel-történetben is kiemelkedő eseménynek bizonyult. A tanulmánykötet tartalmi része Szabó Ferenc János és B. Kaskötő Marietta (mindketten az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének munkatársai) munkája. A hangfelvételek anyagát az OSZK munkatársai – Dede Franciska és Illyés Boglárka – közreműködésével Szabó Ferenc János állította össze, és Solymosi Ákos, az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtára munkatársa digitalizálta és restaurálta. Az egyházzenei hangfelvételek története mellett a korabeli kiadók, lemezcégek működésébe is bepillantást nyerhetünk, ami művelődéstörténeti szempontból is igazi kuriózum.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 1938

A tanulmányokat a CD-n hallható hangfelvételek átírt szövegei követik. Háromféle hangzó dokumentumtípus is megőrizte a kongresszus eseményeit: kereskedelmi forgalomba került gramofonlemezek, a Magyar Rádió stúdiófelvételei, valamint rádióközvetítések röntgenlemezre rögzített privát hangfelvételei is fennmaradtak. A három típus három különböző nézőpontból mutatja be az eucharisztikus kongresszust. A Radiola-lemezek az előkészületeket támogatták, a Magyar Rádióban felvett és lemezre vágott stúdiófelvételek a rádió Hangmúzeumának történeti felvételeit gazdagították, míg az élő hangközvetítések privát rögzítései pillanatfelvételként őrizték meg a kongresszus eseményeinek hangulatát. 2021-ben újra Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, ez jó alkalom volt arra, hogy az 1938-as esemény archív hangdokumentumai is első ízben nyilvánosságra kerüljenek. Az OSZK kötetének CD-melléklete reprezentatív válogatást tartalmaz a kongresszus hangfelvételeiből. Az eucharisztikus találkozó hivatalos énekrendje alapján hallható népénekek mellett található különleges felvételek a megnyitó ünnepség részletei, valamint Eugenio Pacelli (1876–1958) bíboros, pápai legátus (a későbbi XII.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 1988 عربية ١٩٨٨

Rangos nemzetközi díjra jelölték nemrégiben az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által kiadott "Eritis mihi testes" – Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei című kétnyelvű tanulmánykötetet. A jelölés jelentőségéről, a gyűjtemény kulturális értékéről és feldolgozásáról beszélt a Vasá Szabó Ferenc János, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének munkatársa, aki a kötet tartalmi és hanganyagának összeállításában is részt vett. – A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus adta az apropóját annak, hogy a korábbi, 1938-as világesemény archív hangdokumentumai közönség elé kerüljenek. Valóban nem merült fel addig egyszer sem annak a lehetősége, hogy feldolgozzák azt a hatalmas anyagot? – Részben felmerült, részben nem. A kutatás hátteréhez hozzátartozik egyrészt az Országos Széchényi Könyvtár hanglemez-, illetve hangfelvétel-gyűjteményének a 2000-2010-es években bekövetkezett óriási növekedése. Ekkor olyan magán- és egyéb gyűjtemények kerültek be a könyvtárba – részben vásárlás, részben ajándékozás útján –, amelyekben a '38-as kongresszus hangfelvételei is megtalálhatók.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 1978 Relative

A kongresszus legismertebb vizuális ismertető jele azonban Madarassy Walter szobrászművész plakettje volt. Ezen a Lánchíd látható, amely "nem csak két város gazdasági és forgalmi összekötője, hanem a magyar egységnek, összetartásnak szimbolikus hídja". Efölé emelkednek az eucharisztikus színek: az ostya és a kehely, azaz Krisztus teste és vére, megjelenítve a kongresszus jelmondatát, az Oltáriszentség szent kötelékét is. A kongresszusra sokféle módon kellett felkészülni a gyakorlatban, és szükség volt lelki előkészületre is. Himnuszt is írtak az esemény tiszteletére. Ennek megkomponálására Koudela Géza zeneszerzőt kérték fel, a szöveget Bangha Béla írta. A Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat kezdetű dal azóta az ismert magyar egyházi énekek egyike. Átdolgozott változata a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnusza lesz. A kiállítás érdekessége, hogy a látogató végigkövetheti a több mint nyolcvan évvel ezelőtti ünnepségsorozatot az első naptól, 1938. május 25-től egészen az utolsóig, május 29-éig.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 19380

A már nem magyar állampolgárok, Felvidékről jöttek az emberek, jöttek több százan biciklivel, vagy Szabadkáról – mondta Zsuffa Tünde. "Ezt Pacelli bíboros is megérezte, megérezte azt, hogy itt, a Kárpát-medence szívében van egy kis nép, amelynek hihetetlen erős a hite" – tette hozzá. A Hősök terén 1938-ban megjelent százezer elsőáldozó soha nem feledte 1938 erejét, ők voltak azok az asszonyok, akik anyaként, illetve nagymamaként megfogták a gyermekeik és unokáik kezét, és bevitték a templomokba megkeresztelni őket a kommunizmus idején. Ebben a hangjátékban üzen a múlt, és üzennek az őseink is – mondta Papp János színművész. A 34. Eucharisztikus Világkongresszust szervezők vértanúk lettek, de az egyszerű falusi gyerekekre is kíméletlen megtorlás várt, a 26 éves Brenner Jánost például tőrbe csalták egy éjszaka, majd harminckét késszúrással kivégezték. Pacelli, aki 1939-ben XII. Piusz pápaként lett a katolikus egyház feje, sokszor kiállt a magyarokért, többek között Mindszenty József bíborosért vagy az 1956-ban elmenekült magyarokért, miközben kemény szavakkal bírálta a kommunizmust – meséli Pindroch Csaba.

A kongresszus megnyitása előtti estén (május 24-én) az Ünnepi Csarnokban Pacelli bíboros szavai után megható pillanat következett. Balla Sándor, százéves alföldi magyar lépett a dobogóra, és így köszöntötte a pápai követet: "Áldott, aki az Úr nevében jő, hozsanna a magasságban! - Ezt énekeli a magyar földdolgozó, sokat szenvedett népe. Így köszönti azt, aki a mi Urunk Jézus földi helytartójának, Szent Péter utódjának követségében jött mihozzánk. A mindennapi kenyérért verejtékező földmíves nép hűséges katolikus hitéhez. Hisszük és valljuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus jelen van a legméltóságosabb Oltáriszentségben, és ezt a kincset a Római Katolikus Egyházra bízta. De azt is hisszük és valljuk, hogy a földön szántott barázda, az elvetett mag, a mindennapi kenyérért csorduló verejtékünk közelebb visz minket a teremtő Istenhez, közelebb visz az Oltáriszentséghez. Jézus Krisztus azzal tüntetett ki minket, földmíves népet, hogy a mi kezünkből kikerülő kenyeret választotta palástjának. Erről a hitről teszünk itt tanúságot Szentséges Atyánk követe előtt.

A tárlat koncepciója és rendezése Hegedűs András, Kontsek Ildikó és Rákossy Anna munkáját dicséri. (A kiállítás szeptember 19-éig látható a Pesti Vigadó hatodik emeletén. ) Szerző: Mészáros Ákos Fotó: Mészáros Ákos; Ambrus Marcsi Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. augusztus 29-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.

Szent János Hotel Szeged