Dezső András Életrajz, Lázár Ervin Csillagmajor
A kötet nemcsak a jelenkor, de a múlt titkaiba is beavat. A rendszerváltás előtti időszak megismerése révén a jelen történéseit is megismerhetjük, a kettő ugyanis összefügg. Dezső András a kutakodása során olyan múltbeli kémügyeket is részletesen feldolgoz, amelyeknek egy-egy dossziéját máig nem oldották fel a titkosítás alól. Egy olyan világot ismerhetünk meg, ahol a múlt és a jelen nem sokban különbözik egymástól, hiszen a módszerek ugyanazok. Hogyan dolgoznak a valóságos James Bondok, és hogyan próbálják lefülelni őket? Mi a különbség a kémfilmek és a valóság között? Dezső András - ekönyv - ebook | Bookandwalk. Hogyan dolgoznak észrevétlenül a politikai döntéshozók keze alá a titkosszolgálatok? Milyen láthatatlan játszmák alakítják egy ország sorsát? Dezső András tehát harmadik könyvében is fáradhatatlan kíváncsisággal nevezi néven azt az ismeretlen valóságot, mely minden társadalom egészséges működéséhez elengedhetetlen. A szerző különleges, újságírói optikája ezúttal a titkosszolgák és szolgálatok világára közelít rá. Az ügynöklista soha nem is létezett Interjú Dezső Andrással A szerzőt harmadik könyvéről faggattuk, amely a hazai titkosszolgálatok és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok világába vezet be minket.
- Dezső András - ekönyv - ebook | Bookandwalk
- Csillagmajor - Lázár Ervin - könyváruház
- Lázár Ervin: Az asszony :: galambposta
- Lázár Ervin: Csillagmajor - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Csillagmajor (angol)
Dezső András - Ekönyv - Ebook | Bookandwalk
A 2019-es év talán legnagyobb könyves szenzációja, a Maffiózók mackónadrágban című bestseller szerzője, a távozó indexes oknyomozó újságíró, Dezső András újabb alvilági történetek feltárására szánta rá magát. Ezúttal a magyarországi kokainpiac és a drogban úszó elit világába ad betekintést. Vajon élnek-e Magyarországon kokainbárók, vagy a hazai nagyágyúk csak kispályások a világ többi országának kereskedőihez képest? Hol helyezkednek el a magyar bűnözők a világ kokaintérképén? Mennyi pénzt szakít egy magyar drognagykereskedő és hogyan dolgozik egy díler? Honnan és hogyan jut be Magyarországra a kokain és miért elsősorban a felső tízezer vagy éppen a celebek és a politikusok körében népszerű? A szerző - aki az olvasóval megismerteti az első magyar kokainkirály történetét is - kutatómunkája során ismét elmerült az alvilágban és a felvilágban is, megtörtént eseteknek járt utána, hogy bemutassa, milyen is a "magyar kóla".
– Ahogy sok minden más, a titkosszolgálatok világa is túl van misztifikálva. Jó példa erre, hogy a rendszerváltás utáni években olyan ügynöklistán vitatkoztak a politikusok, ami soha nem is létezett. Az viszont tény, hogy a szolgálatok módszerei nem változtak. A könyvem arról szól, hogy milyen ez a világ, milyenek ezek a módszerek, milyen kudarcok, sikerek, emberi drámák kísérik ezt a tevékenységet. – Miért ezt a témát választottad harmadikként? – Talán éppen azért, mert ez is egyfajta sötét folt, kevés ismeretterjesztő könyv jelent meg erről a zárt világról. Másrészt a szervezett bűnözésen kívül újságíróként is ezzel a témával foglalkozom sokat. – Mit gondolsz arról, hogy kollégáidat megfigyelték? – Őszintén? Nem lepett meg. Ami elszomorít, hogy nincs kivizsgálva, mi történt. – Szerepet kap ez a könyvben? – Természetesen. Már csak azért is, mert miközben túlmisztifikáljuk a titkosszolgálatok világát, és olyan, nem létező fogalmakkal viaskodunk, mint az ügynöklista, átsiklunk azon, hogy a titkosszolgálatok fölött nincs demokratikus kontrollunk.
Ebben írt a ruhásszekrény alján talált dobozról, amiből fényképnegatívok kerültek a kezébe, üveglemezre vett családi pillanatok. S ahogy forgatta őket, ősök elevenedtek meg, mint valami előhívóban, anya és apa és nagyanya meg mások. Megszólaltak régi hangokon, történet töredékek hallatszottak a fekete üveglapokról. Utak, házak tűntek föl, lucernaföld és fűzes, fácánkakas burrogott, ugartyúk füttyjele hasított az estébe, és ő ment gyerekként, apja erős kezét fogva, fölfedezni az életet. Fölfedezte, hogy ránk hagyja. Lázár ervin csillagmajor pdf. Egy óriás, aki valaha a falusi iskolából hazafelé ballagó kisfiú útját állta, hogy az alig bírt tovább menni míg csak bátorságot nem nyert, s átlépett a hatalmas testen, át az ingén, a mellényén, kabátja hajtókáján Rácpácegres felé, hogy elérjen a Nagysarokig meg a Kissarokig, ahol végre az apja karjába juthatott – egy óriás néz fentről a tájra Lázár Ervin tekintetével, átölelve embereket, múltat szép ívű, klasszikussá vált életművében. Csíkszentmihályi Róbert, a szentendrei szobrász készítette a síremlékét.
Csillagmajor - Lázár Ervin - Könyváruház
Lázár Ervin: Az Asszony :: Galambposta
Lázár Ervin: Csillagmajor - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen. 1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek. 1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. Lázár ervin csillagmajor elemzés. 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát. Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa.
Csillagmajor (Angol)
Az asszony Azon a télen nem akart megjönni a hó, néhány héttel karácsony előtt még feketében, fagyott göröngyöket didergetett a táj. Ebből a sötétségből jött elő az asszony, csecsemő fiát a melléhez szorította. Nem tudni, merről jött, azt sem, mennyi ideje állhatott kinn az ajtó előtt, mert nem kopogott. – Az istenért, jöjjön be, hiszen megfagy – mondta neki anyám. Az asszony nem mozdult, szemét szüleimre emelte, és csendesen így szólt: – Engem üldöznek. – Egy nőt? Csecsemővel? Miért? – kérdezte apám. Anyám szelíden megfogta a karját. – Jöjjön már be. – Nem követtem el semmi rosszat – mondta az asszony, de még mindig nem indult befelé. – Azt mondták, aki segít rajtam, azt is nagyon megbüntetik. – Jöjjön csak be. Csillagmajor (angol). Nagyon szép asszony volt. Levetette furcsa aranyszegélyű, világos köpenyét, kibontotta a pólyából kisfiát, tisztába tette, megszoptatta. A kisgyerek ránk nevetett, fogatlan, bölcs nevetéssel. – Csak karácsonyig. Karácsonykor már lesz hova mennünk – mondta az asszony. Anyám ránk nézett.
Megírta, hogy Belgiumban vagy hol látott egy kézmíves múzeumot, a régi mesterségek eszközeit állították ki, s fájlalta, hogy nálunk nincs ilyen. Csakhogy ő megmentette ezeket a novelláiban a feledés elől. Aranyjánosi szerelemmel ápolta nyelvünket, s költött neveket, szavakat. Márai azt írja, hogy Krúdy soha nem hibázott, bármit írt, jó volt. Örökké ugyanabból az anyagból merített, mint legelőször. Lázár sem hibázott. Mindig is azt tartottam, hogy köztünk, akik együtt indultunk az ötvenes évek végén, ő vigyázott legjobban írói világának harmóniájára. Egyszerűen képtelen lett volna rosszat írni. Lázár Ervin: Az asszony :: galambposta. Mindent olvastam tőle. És jó volt olvasni. Tiszta forrás. Szellemi szomjat oltó. Nem írt sokat, de csak mennyiségre mérhető ez így, amit adott, az bőség. Mondogatta, hogy nehezen dolgozik, ami szerintem csak azt jelentette, hogy kerülte a feleslegességet. Alighanem ő volt közülünk az első, aki számítógépet használt. Jól értette, egy ideig a Magyar Nemzetnél tördelő szerkesztő is volt, s ott már gépen kellett dolgozni.