Szegedi Tudományegyetem | Uniós Fejlesztések Nyomában Az Új Generációs „Europe Direct Szeged” Irodával — Fotóriport, Videó – Új Korszak Előtt Néhány Erdélyi Szász Erődtemplom – Kiss Olivér Blogja

– 2007-es indulása óta az Europe Direct Szeged számtalan konferenciát, Integrációs Klub rendezvényt, egyéb eseményt szervezett, nagyszámú résztvevő – 2020 tavaszáig evidenciának tekintett – személyes jelenléte mellett. Az iroda Európát közel hozta az előző könyvheteken a szegediekhez. Így lesz ez a 91. Ünnepi Könyvhéten is: 2020. szeptember 17-én, csütörtökön 16 és 19 óra között Szegeden, a Dugonics téri vendégsátorban az Europe Direct Szeged az európai uniós intézmények, illetve saját kiadványait mutatja be. – E magától értetődő, természetes közösségi élményeket mi is át- és felértékeltük, hiszen idén márciustól minden tervezett programunkat törölnünk kellett, nem találkozhattunk személyesen egyetemistákkal, középiskolásokkal, vagy a szokásos éves szakmai egyeztetésen a Europe Direct hálózatban saját kollegáinkkal. A 91. Ünnepi Könyvhéten a megjelenésünk azon kivételes események egyike, ahol az uniós ismereteket a szabadlevegőn adhatjuk át az érdeklődőknek. Itt az uniós intézményektől a nyár folyamán kapott, legfrissebb EU-témájú kiadványainkat vonultatjuk fel.

1. Europe direct szeged 3
2. Europe direct szeged 24
3. Europe direct szeged 1
4. Történelemből Ötös 6. osztályosoknak demó
5. Ortodox egyházközség - Erdőszentgyörgy

Europe Direct Szeged 3

Program kezdete: 2014-05-10 09:00 Program vége: 2014-05-10 15:00 Helyszín: Agóra A EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda és partnerei bemutatják... A EUROPE DIRECT Szeged európai uniós információs iroda és partnerei az Európa-nap alkalmából gyermek- és családi programokkal várja a Szent-Györgyi Albert Agóra udvarába látogatókat. Az Európa-nap központi témája a 2004 óta csatlakozott uniós országok bemutatása és Magyarország 10 éves csatlakozási évfordulója.

Online Európa és az SZTE kötelékébe tartozó Europe Direct Szeged. In: SZTE Info. (2020) Preview Cikk, tanulmány, mű Szegedi Tudományegyetem _ Online Európa és az SZTE kötelékébe tartozó Europe Direct Download (1MB) | Preview Item Type: Article Journal or Publication Title: SZTE Info Date: 2020. September 15. Collection: Egyetemi hírarchívum Related URLs: Uncontrolled Keywords: Szekeres Ildikó - irodavezető, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete - Csongrád megyei Europe Direct, Rendezvénysorozat - Ünnepi Könyvhét - 91. Date Deposited: 2020. Sep. 16. 12:10 Last Modified: URI: Actions (login required) View Item

Europe Direct Szeged 24

2016. június 9. (csütörtök) 16. 00–19. 00 Dugonics tér, vendégsátor A Europe Direct Szeged iroda az európai uniós intézmények, valamint saját kiadványait mutatja be az Ünnepi Könyvhéten. Az ED Szeged munkatársai útmutatást nyújtanak az érdeklődő közönségnek a különféle uniós információs forrásokkal és az EU Bookshop szolgáltatásaival kapcsolatban. A Europe Direct Szeged európai információs pont 2007 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Európa-tanulmányok Központján belül (jelenlegi Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet) nyílt meg az Európai Bizottság támogatásával. Ajánló: A Europe Direct Szeged honlapja

T. N. : Az SZTE és a "Europe Direct Szeged+ kerekasztal-beszélgetése a Nyugat-Balkán csatlakozásáról. In: SZTE Info. (2020) Preview Cikk, tanulmány, mű Szegedi Tudományegyetem _ Az SZTE és a "Europe Direct Szeged" kerekasztal-beszélgetése a Nyugat-Balkán csatlakozásáró Download (1MB) | Preview Item Type: Article Journal or Publication Title: SZTE Info Date: 2020. November 09. Collection: Egyetemi hírarchívum Related URLs: Uncontrolled Keywords: Állam- és Jogtudományi Kar - ÁJTK, Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete, Europe Direct Szeged, Együttműködés - Európai Közjogi Szervezet - European Public Law Organisation - EPLO, Kerekasztal-beszélgetés - nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozása - alkotmányjogi problémák, Megnyitó - Trócsányi László - tanszékvezető egyetemi tanár, Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete Date Deposited: 2020. Nov. 11. 11:58 Last Modified: URI: Actions (login required) View Item

Europe Direct Szeged 1

Személyesen is megtapasztalhatták, hogy az Európai Unió támogatásai milyen óriási mértékben javíthatják a helyben lakók életminőségét, s tehetnek egy kis alföldi települést vonzó turisztikai desztinációvá, sőt, a betelepülés célpontjává. Mórahalom város polgármestere, Nógrádi Zoltán fogadta a szegedi csoportot a Városházán, s előadást tartott a helyi fejlesztési stratégiáról. Előadásában kiemelte, hogy nem csak a város, hanem Mórahalom kistérség egészének az érdekeit szem előtt tartják, amikor a fejlesztésekről döntéseket hoznak, hiszen Mórahalom feladatának tekinti a környező kisebb települések felzárkóztatását is. Nógrádi Zoltán előadásában felsorolta a legfontosabb kihívásokat, feladatokat, melyre a helyben lakóknak megoldásokat kell találniuk. Ilyen például a klímaváltozás is, az elsivatagosodás, az öntözés kérdésének megoldása, újfajta mezőgazdasági módszerek meghonosítása. A demográfiai adatok alapján a település jó úton jár, hisz az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a születések száma és a betelepülés is jelentős.

A vitát Dr. Szalai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszékének egyetemi docense moderálta. Megnyitó és vitaindító gondolataiban Trócsányi László kiemelte: ha ismerjük a balkáni térség történelmét, tisztában vagyunk azzal, hogy Európa békéje attól is függ, hogy ennek a térségnek az integrációja hogyan, mikor és milyen feltételekkel valósulhat meg. Az SZTE ÁJTK professzora egyúttal kiemelte: a régió megítélése ellentmondásos Európában. A nyugati tagállamok nem ismerik átfogóan a régiót jellemző sajátosságokat, sokan a háború és a konfliktusok területének, mások a heves érzelmek, szenvedélyek régiójának tekintik. Az ellentmondásos megítélés ellenére azonban számos olyan világgazdasági és világpolitikai szereplő létezik – folytatja a professzor – akik ki szeretnék terjeszteni befolyásukat a térségben, ezek közül pedig csak egy az Európai Unió. A professzor álláspontja szerint az Európai Unió legnagyobb felelőssége jelenleg az, hogy elhatározza magát a régió integrálása mellett, vagy annak ellenében, mert e döntésnek meghatározó és hosszútávú következményei vannak a kontinens jövőjét illetően.

Az erdélyi állam születése 27 A két királyjelölt versengése 27 A török védnökség elvállalása 28 A Szapolyai-országrész 29 Kalandor a magyarországi politikában 30 Fráter György 31 Új országrész Nagy Szulejmán akaratából 32 A hatalom erdélyi súlypontja 33 Izabella mellőzése 35 Fráter György bukása 36 Az 1556. évi fordulat 37 Izabella uralma Erdélyben 38 A török védnökség megújítása 39 Út a fejedelmi címig és az államhatárok rendezéséig 40 Az erdélyi társadalom változásai a XVI. században 42 Városok 43 A reformáció elterjedésének okai 44 A lutheri tanok befogadása 45 A reformáció helyét áramlata és az antitrinitarizmus 46 Vallási türelem Erdélyben 47 Főhatalom az erdélyi fejedelemségben 48 Az erdélyi kormányzat 49 Az erdélyi országgyűlés 50 A főhatalom és kormányzás jellemzői 51 Az állami bevételek 51 A fejedelem eszményképe 52 A fejedelmi udvar a XVI.

TöRtéNelembőL ÖTöS 6. OsztáLyosoknak Demó

A szerződésbe befoglalták, hogy a fejedelem és leszármazó utódai ő szent császári és királyi felségét az egész kereszténység fejének, Magyarország királyának, maguknál nagyobbnak és főbbnek, magát Erdélyt és a magyarországi Részeket is, melyeket a fejedelem birtokol, a Magyar Királyság tagjának (pro membro Regni Hungariae) tartják és vallják. Hozzátették, hogy ha a fejedelem vagy utódai valami módon elveszítenék Erdélyt – akkor a magyar király Oppeln és Ratibor sziléziai hercegségekkel kárpótolja őket. A fejedelemség központi magját természetesen a történeti Erdély alkotta, amelyet a Kárpátok hegyvonulatai ölelnek körbe, nyugati határát pedig az Erdélyi Peremhegyvidék alacsonyabb hegyei jelzik. A Szapolyaiak uralma alatti országrész tovább növekedett, amikor az oszmánok által elfoglalt hódoltság és Erdély közé szorult, a nyugati országrésztől elvágott tiszántúli vármegyék (Arad, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Külső-Szolnok, Temes, Zaránd) 1544-ben csatlakoztak a keleti magyar államhoz.

Ortodox Egyházközség - Erdőszentgyörgy

Erdély már az előző századtól, az 1437-es parasztfelkelés óta sajátos rendiséggel rendelkezett: a magyar nemesek, a székely előkelők és a szász patríciusok közösen léptek fel a lázadó jobbágyokkal szemben. Az ekkor létrejött három nemzet uniója a következő évszázadokban is meghatározó volt. Mivel Erdély kívül esett a török terjeszkedés irányán, a szultánok megelégedtek az engedelmes hűbéri viszonnyal. Szulejmán 1541-ben, Buda megszállása után Szapolyai János király özvegyének, Izabellának és csecsemő fiának, János Zsigmondnak adta Magyarország keleti felét. Ez a terület az erdélyi magyar vármegyékből, székely és szász székekből, valamint a hozzájuk kapcsolt néhány tiszántúli megyéből, az úgynevezett Partiumból, azaz a Részekből állt. A török feltételei a későbbi fejedelemség idején is kötelezőek voltak. Évi adót kellett fizetnie, nem egyesülhetett Magyarországgal, a szultán engedélye nélkül nem indíthatott háborút. Egyébként belügyeiben és részben a külügyekben önálló lehetett. Az időközben felnőtt János Zsigmond 1570-ben megegyezett a Habsburgokkal Speyerben (ejtsd: spejerben).

Gyulafehérvárt fejedelmi székhellyé építette ki, támogatta a tudományokat és művészeteket, diákokat küldött külföldre és külföldi tanárokat hívott be, ő alapította a nagyenyedi kollégium elődét. Erős államot szervezett a rendekkel szemben, és állandó sereget állított fel. Bethlen felismerte, hogy a török ellenében nem lehet politizálni. Végcélja Bocskai politikai utódaként az egységes és önálló magyar királyság helyreállítása volt. 1618-ban, a harmincéves háború kitörésekor a protestáns cseh rendekkel szövetkezett a Habsburgok ellen. 1619-ben a magyarországi nemesség teljes támogatásával elfoglalta a Felvidéket és az Észak-Dunántúlt. Bécset is ostrom alá vette, de váratlanul elvonult a császárváros falai alól. 1620 elején fegyverszünetet írt alá II. Ferdinánddal, majd a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, megkoronázni azonban nem engedte magát. A cseh rendek 1620-ban elszenvedett fehérhegyi veresége után 1621-ben Nikolsburgnál békét kötött a Habsburgokkal, a koronáról való lemondás fejében birodalmi herceg lett, és megtarthatta az elfoglalt hét felső-tiszai vármegyét.