Kék Nefelejcs Notation – Fésűs Éva Májusi Mese
1. (00:02:40) - Kék nefelejcs 2. (00:02:04) - Szeret vagy nem szeret 3. (00:01:24) - Hopp te Zsiga 4. (00:03:13) - Árok, á nékem... 5. (00:01:17) - Már a nap is... 6. (00:01:12) - Én istenem tégy egy csodát 7. (00:01:52) - Tavasz legyen ha meghalok 8. Magyar nóta - Ingyen kotta. (00:01:56) - Aranysárga levek közt... 9. (00:01:08) - Ne bántsatok engemet.... 10. (00:01:08) - Haza haza 11. (00:01:04) - Valamit sugok magának 12. (00:01:27) - Hej Dunáról fúj a szél 13. (00:01:45) - Rozsi Rozsi 14. (00:05:27) - Visszanézek életemre 15. (00:01:28) - Sió, Sajó 16. (00:01:34) - Élek veled 17. (00:01:37) - Dzsalok, dzsalok hazafelé 18. (00:01:54) - Megdöglött a bíró lova Műsoridő: 00:34:10 Méret: 31, 7 MB Csak felhasználó férhet hozzá Jelszó: zene-free
Kék Nefelejcs Nta
Dupla KáVé - Kék nefelejcs - Hegedűvel - Nóta TV - 2011 - YouTube
Kék Nefelejcs Nota Completa
Egyszóval jártak külön utakon, de egyszer csak egy keresztúton összetalálkoztak. Úgy döntöttek, innentől közösen járják tovább az élet kacskaringós és gyönyörű útjait, amik kanyarognak egyszer fent és egyszer lent. 1998-at írunk ekkor. Úgy hívták a két zenészlegényt, hogy Köteles István és Váradi Jenő. Mindketten érezték már, hogy az élet mostoha, de azt is tudták, mennyire igaz az üzenet, hogy szíved mélyén őrizd meg és ne add fel soha a reményt, így aztán zenekarrá alakultak. Ahogy az újszülött gyermeknek nevet választ az édesanyja évezredek óta, úgy keresték ők is a saját, közös nevüket. Nem volt jobb ötletük, mint hogy a saját nevükből kiindulva magyar mozaikszót alkossanak, a Kötelesből így lett Ká, a Váradiból pedig Vé. Boros Öcsi - Kék nefelejcs ( Magyar nóta) - YouTube. De szerették volna a magyarságukat, az identitásukat és a hazaszeretetüket a zenekaruk nevében is kifejezni. Nem hangzatos és idegenül csengő, divatos nevet találni. Így, mivel csak ketten alkották az együttest és magyar kifejezést kerestek, hosszas tanakodás után amellett döntöttek, hogy legyen Dupla az előnevük.
Anyák napi jelenet forgatókönyve Fésűs Éva Májusi mese Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény - csak a sün orra alatt árnyék. Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról: Béka: - Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba! Sün: - Nem vagyok hékás, hanem idei sün! - borzolta fel magát Dönci. Béka: - Le-he-tet-len! - brekegett Brekuci. - Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata. Sün: - Nekem van! - mondta Dönci komoran. Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta: Béka: -Hol szerezted? Sün: - Útközben. Béka: - Rettenetes! Sün: - Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek. Béka: - Oszd meg velem. Sün: - Mit? Béka: - Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad. Sün: - Ó, de attól még nem kap meglepetést a mamám. Brekucinak felragyogott a szeme: Béka: - Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?
Fésűs Éva Májusi Mese
Sicu mesél: Májusi mese (Fésűs Éva) - YouTube
Fss Éva Majus Mese
Sün: - Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok. Béka: - Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás! Meglepetésen töröd a fejed, igaz? Sün: - Már nem töröm. Már kitaláltam. Béka: - Akkor meg mi a baj? Sün: - Mégsincs meglepetés. Béka: - Ez érdekes! Sün: - Nem érdekes; ez borzasztóan szomorú - mondta az icipici sün, nagyon elszontyolodva. - Pedig volt öt szem ropogós májusi cseresznyém! Béka: - Hol vetted? Sün: - Rigó bácsinál. Béka: - Finom ajándék! Sün: - Én is azt hittem. Ahány csiga csak volt a zsebemben, mind odaadtam érte. Feltűztem őket a tüskéimre, és igyekeztem hazafelé, amikor szembejött velem egy nyúl. Megállt, és azt mondta: - A cseresznye mindig kukacos. Sokkal jobb a hónapos retek. Béka: - És te? Sün: - Bementem a mezei önkiszolgálóba, és elcseréltem a cseresznyét hónapos retekre. Béka: - Ezért búsulsz? Hiszen annak is biztosan örülni fog az anyukád. Sün: - Nem fog, mert aztán találkoztam egy égérrel. Az is megállt, nézte, hogy mit viszek, és megcsóválta a fejét. Minden retek pudvás!
Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék. Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, … Olvasd tovább!