Fidelio.Hu | A Test Lázadása Ismerd Meg A Stresszbetegségeket 1
Ferenczy Noémi leginkább halványan vöröses-sárgás gobelinjeivel van jelen, figyelemre méltó a Rügyező fa, a sötétebb árnyalatokkal dolgozó Ébresztés vagy az Erdő című munkája, Ferenczy Béninek pedig rengeteg szoborportréját és kisplasztikáját láthatjuk a kiállításon, amelyet a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány szervezett. Forrás: Magyar Idők/Lugas/Pataki Tamás
Halász János Gyermekei 3
Az apa, Ferenczy Károly (1862–1917) festőművész a mára már mitikussá vált nagybányai művésztelep egyik alapítója volt; gyermekei, Noémi (1890–1957) és Béni (1890–1967) nem kísértették a sorsot, nem folytatták az apjuk kifejezési módját, hanem önálló útra tértek, mondhatni, a sík felületről kitörtek a térbe: előbbi a hazai gobelinművészet, utóbbi a szobrászat nagy megújítója lett. Az is művészettörténeti kuriózum, hogy a Ferenczy család tagjai hétszer is kiállítottak a velencei biennálén, amely lényegében a világ legfontosabb képzőművészeti seregszemléje. Műveikben folytatódik-e vagy megszakad a hagyomány? HAON - Kilencmilliárddal magasabb lehet a debreceni büdzsé. A művészdinasztia három tagjának műveiből válogató kiállítás a XIX. század végétől az 1950-es évekig terjedően több történelmi korszakot is átfog. Ha a felújított kápolnásnyéki Halász-kastélyban járok, a történelmi jóvátétel jut eszembe, és ha megnézem az Egy család – három iskolateremtő művész – Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Ferenczy Béni című kiállítást, akkor a történeti folytonosság.
Szegő Hugó 8. Halász (Hirschler) Ödön házastársa Kúnffy Emma Halász (Hirschler) Ödön és Kúnffy Emma gyermekei viii. Hirschler Antal(sz. 1894) viii. Hirschler Edith (sz. 1893) viii. Hirschler Kálmán (sz. 1897) viii. Hirschler Miklós (sz. 1898)
Tartalom: A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majdnem minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, Dr. Máté Gábor. Tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, s hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló társadalmi okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit. Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, és hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora. Jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban dolgozik.
A Test Lázadása Ismerd Meg A Stresszbetegségeket E
A páciensekre alapvetően jellemző az elfojtás, és gyakran csak hosszas beszélgetések során válik világossá saját maguk számára is, hogy az évek során mennyi düh, harag és frusztráció halmozódott fel bennük. A könyv ugyanis számtalan kórtörténettel ismerteti meg az olvasót, és teszi emberközelivé és a laikus számára is érthetővé a bonyolult folyamatokat. Az átlagemberek mellett a hírességek is sorra kerülnek, így Gilda Radner amerikai komika, aki 1989-ben (alig 42 évesen) petefészekrákban hunyt el, és aki már egészen kiskorától kétségbeesetten küzdött a szerettei figyelméért. Vagy Ronald Reagan, aki számára gyerekként már-már elérhetetlen volt az édesanyja (az apja alkoholista volt), érzelmeit pedig korán megtanulta elfojtani. Ez amúgy is jellemző az alzheimeresekre a professzor szerint. "A stressz mindazokat a belső – eltérő mértékű – változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti. Bár a feszültség is a stresszhatás egyik következménye lehet, akkor is stresszes lehet valaki, ha nem érez semmilyen feszültséget. "
Az autonómiát ugyanakkor úgy kell gyakorolni, hogy épségben maradjanak a társas kapcsolatok – akár a bizalmas érzelmi kapcsolatokról, akár a munkaadókhoz vagy a munkatársakhoz fűződő viszonyról van szó. Minél kevésbé tudott kibontakozni valakiben az önállósulás folyamata, felnőtt korában annál inkább függ majd a különböző kapcsolataitól. A nem autonóm, az érzelmi függetlenségre nem érett, dependens (függő) személyiség úgy érzi, saját egyensúlyát csak másokra támaszkodva képes fenntartani. Az éretlen, érzelmileg nem felnőtt ember az, aki hajlamos lehet nemcsak a társfüggőségre ( kodependencia), hanem a különböző anyagoktól vagy tevékenységektől való függőségre is. Minél nagyobb valakinél a függőség, annál nagyobb veszélyt jelent, ha megszűnnek vagy bizonytalanná válnak a kapcsolatai. Ebből következik, hogy a stresszel szembeni ellenállóképesség ( reziliencia) egyenesen arányos az érzelmi önállósággal. Kapcsolódó írások: Felhasznált irodalom: Dr. Máté Gábor: A test lázadása – Ismerd meg a stresszbetegségeket (Libri, 2013) 288-289.