Mária Magdolna Templom Miserend A Lot: Horkovics Kováts Jan's Blog
Mária Magdolna Plébániatemplom műemlék Vallás Keresztény Felekezet Római katolikus Egyházmegye Szombathelyi egyházmegye Védőszent Mária Magdolna Püspök(ök) Székely János Pap(ok) Stróber László apát, esperes-plébános Bokor Zoltán káplán [1] Építési adatok Építése 1747-1803 Rekonstrukciók évei 1973-1974, 2008-2012 Stílus barokk Építtetője Padányi Biró Márton veszprémi püspök Felszentelés 1803 Felszentelő Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök Alapadatok Torony 2 db Magassága 44 m Elérhetőség Település Zalaegerszeg Hely Mindszenty tér 1. Elhelyezkedése Mária Magdolna Plébániatemplom Pozíció Zalaegerszeg térképén é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 46″ Koordináták: é. 16° 50′ 46″ A Mária Magdolna Plébániatemplom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Magdolna Plébániatemplom témájú médiaállományokat. A Mária Magdolna templom Zalaegerszeg központjában álló barokk templom. Története [ szerkesztés] A templom helyén már a középkorban is állt kápolna. A mai templom alapkövét 1747-ben (más forrás szerint 1748-ban) rakták le.
Mária Magdolna Templom Miserend Szeged
A kőből rakott, a XII. században épült Mária Magdolna-templom a román stílus és a kora gótika egyedülállóan szép hazai emléke egyszerűen formált részleteivel, hajójának falfestményeivel. A templom hajója ma is román stílusú, a XIV-XV. századi szentélye és tornya gótikus. A belsőben szép, XII. századi, román stílusú és XV. századi, gótikus falképek is megőrződtek. Ugyanebből a korból más berendezés is megmaradt: a középkori falazott szószék és a kora gótikus keresztelőmedence. A barokk - bár csak kevés nyomot hagyott rajta, de - ezt a templomot sem kerülte el: a nyugati homlokzati torony két oldalán Szent József és Remete Szent Antal XVIII. századi barokk kőszobra áll. A templomban lévő történeti leírás szerint: A templom, mint egyhajós, négyzetes szentélyű templom épült az Árpádok idejében, a diadalív freskói szerint a 12. században. A hajó mai is románkori, boltozása eredetileg sem volt. A torony a 14. század elején épült, mintája nyilván a soproni bencés templomé volt, amely viszont a bécsi Szent István templomtól függ.
A rendek feloszlatásáig (1784-ben II. József rendelete) a domonkosoké volt (innen a népies elnevezés: Fehérek temploma), majd egy ideig a piaristák használják. 1805-től felsővárosi plébániatemplom. A templombelső A templomba lépve feltűnhet az egyszerű külsővel ellentétben igen gazdag belső díszítés. A templom nem túl hosszú, ugyanakkor elég széles, színei világosak, szobrai fehérek, a három oldalon lévő ablakokon át a Nap szinte egészen körül tudja járni a templomot. A templom berendezésében a formákban tobzódó rokokó stílus elemei is megjelennek. Jellemzően rokokó a szentély két oldalán, a falakból kiemelkedő oratóriumok rácsozata. A mellékoltárok építménye, valamint a templom szobrai fából készültek. A szentély falát betöltő főoltár műmárvány festésű mészkő oszlopokon áll, a hátfalat gipsz stukkó domborművek és áttört fafaragványok díszítik. A főoltár tetején a Szentháromság ábrázolása, alatta pedig felirat: Altare privilegiatum. A búcsúk 1968-as szabályozása előtt ugyanis külön búcsút, azaz a túlvilági, tisztítótűzben való bűnhődés elengedését nyerhette el annak a halottnak a lelke, akiért az ilyen ún.
Horkovics Kováts Janis Joplin
Citonorm + Dr Horkovics Kováts János beszél a tapasztalatairól - YouTube