Twist 230 Vezérlés Vintage | Negyve Éve Kezdődött Az Iraki-Iráni Háború | Orientalista.Hu

July 1, 2024
GardenGate Twist 230 kétszárnyú kapunyitó vezérlés beépített rádióvevővel. 1 vagy 2 motoros 230V-os elektromos nyílókapu motorok működtetésére alkalmas. Áramellátás: 230V. Motorok feszültsége: 230V. Kimenet terhelhetősége: 2*350W. Rádióvevő frekvencia: 433, 92MHz ugrókód. Műanyag védődobozban. Alkalmas 230V-os kapumozgató motorok működtetéséhez. Pl. GARDENGATE TWIST230 kétmotoros szárnyaskapu vezérlés - arumania.hu. Proteco Leader3, Leader4, Leader5, Aster, Euromatic, Tecno, Titan, B300, B400, B600, Beninca BULL, stb. Vezérlődoboz teljes mérete: Szélesség*hosszúság*magasság 15cm x 20cm x 8 cm Elektronika panel mérete: Szélesség*hosszúság*magasság 10cm x 13, 5cm x 3, 5 cm Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Twist 230 Vezérlés De

 Sikertelen művelet Ismeretlen hiba, kérjük, próbálja újra. Bezárás

Twist 230 Vezérlés

Alapadatok Típus: Kétmotoros Kimenő motor feszültség: 230 VAC Technikai paraméterek Beépített RF vevő: Igen Tápfeszültség: 230 VAC Egyéb adatok Elhelyezés: Felületre szerelhető GARDENGATE 230Vac kétmotoros vezérlés nyílókapukhoz beépített 434 MHz ugrókódós vevő KeeLoq ugrókód, max. 60 távvezérlő teljes és részleges nyitás, akadályérzékelés funkció opciónális Block230 akadályérzékelő kiegészítő panellel két fotocellabemenet automata zárás 10-120 mp lassítás, nyitáskor 4mp záráskor 5mp motorok közötti késleltetés motor kimenet 230Vac max. 2x350W, max. 1000W tápfeszültség kimenet 12~18Vdc/max. Twist 230 vezérlés de. 200mA villogó kimenet 230Vac/max. 40W méret 135x100x35 mm muködési homérséklet -20°C~+55°C Törekszünk a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak.

Alapadatok Típus: Kétmotoros Kimenő motor feszültség: 230 VAC Technikai paraméterek Beépített RF vevő: Igen Tápfeszültség: 230 VAC Egyéb adatok Elhelyezés: Felületre szerelhető GARDENGATE 230Vac kétmotoros vezérlés nyílókapukhoz beépített 434 MHz ugrókódós vevő KeeLoq ugrókód, max. 60 távvezérlő teljes és részleges nyitás, akadályérzékelés funkció opciónális Block230 akadályérzékelő kiegészítő panellel két fotocellabemenet automata zárás 10-120 mp lassítás, nyitáskor 4mp záráskor 5mp motorok közötti késleltetés motor kimenet 230Vac max. Twist 230 vezérlés. 2x350W, max. 1000W tápfeszültség kimenet 12~18Vdc/max. 200mA villogó kimenet 230Vac/max. 40W méret 135x100x35 mm muködési homérséklet -20°C~+55°C Írjon véleményt a(z) GARDENGATE TWIST230 Kétmotoros szárnyaskapu vezérlés termékről!
A háború a tengeren pusztulásához vezetett az olajszállító tartályhajók, beleértve tulajdonában külföldi országokban. Ez arra késztette a világhatalmak, hogy semmit, hogy megállítsa a konfliktus. Sokan várták, hogy a végén az iraki háború. Egyesült Államok belépett a haditengerészet a Perzsa-öbölben, kísérő tartályhajók. Ez vezetett összecsapások az irániak. A legszörnyűbb tragédia volt az ütközés egy utasszállító repülőgép A300. Irán-Irak háború - TÖRTÉNET - Témák. Ez egy iráni utasszállító repülő Teheránt, hogy Dubai. Lelőtték át a Perzsa-öbölben, miután kirúgták a rakéta-cirkáló az amerikai haditengerészet. Nyugati politikusok kijelentették, hogy ez egy tragikus baleset, mint a gép állítólag téves az iráni vadászgép. Ugyanakkor az Egyesült Államokban kitört a botrány néven ismert Watergate, Irán, vagy az Irán-Contra ügy. Azt tapasztaltuk, hogy egyes befolyásos politikai szentesítette az eladás fegyverek Iszlám Köztársaság. Irán volt, míg embargó alatt, és ez volt illegális. Beavatkozni a bűncselekmény megjelent államtitkár Ellot Abrams.

Irán-Irak Háború - Történet - Témák

Előzmény: vörösvári (14) vörösvári 14 Attól függ, hogy mi a cél. Egy atomfegyverei miatt sebezhetetlen ország megteheti, hogy így gyengíti meg a számára veszélyes országokat, még mindig olcsóbb mint közvetlen háborút indítani ellenük. Előzmény: Cs_ (13) 13 Az USÁ-nak kétségkívül jó volt a háború, két szovjet baráti ország ölte egymás, köztük Irán az egyik főellensége. De egy háború az mindig kockázatos dolog. Előzmény: Afrikaans8 (10) ka_TARZI_s 11 Szvsz az USA egy pillanatig nem támogatta Iránt, legfeljebb amerikai vállalatok megpróbálták kijátszani a szankciókat. Negyve éve kezdődött az iraki-iráni háború | Orientalista.hu. Előzmény: Cs_ (4) Afrikaans8 10 Nyilván nem volt érdekük a status quo megbontása a térségben. Az, hogy a térség államai összességében gyengüljenek, miért ne lett volna jó nekik? Divide et impera ez valahol. Előzmény: Cs_ (7) 9 Az USA-nak és Izraelnek, belső lobbiktól függetlenül, nem volt jó, ha ezek halomra gyilkolásszák egymást? Előzmény: Cs_ (6) 8 Erről még nem hallottam, biztos utána olvastál a témának alaposan, én azt olvastam csak, hogy az USA felbiztatta Irakot az Irán elleni támadásra.

Az USA viszont szerintem biztosan támogatta ebben mert bármilyen káosz jó volt neki arrafelé. De hogy az USA ötlete lett volna, azt kétlem. Előzmény: Cs_ (15) 15 Csábító gondolat, hogy USA áll a dolog mögött, de itt jön a képbe, hogy a Közel-Keleten vagyunk. USÁ-nak és a helyi arab és zsidó szövetségeseinek sem lett volna jó egy a háborúban győzedelmes és az iráni olajmezőkkel megerősödött Irak, ami ráadásul ez időben teljesen szovjetbarát volt. Egy esetleges iráni győzelem meg aztán még inkább nem lett volna jó. Izrael-nek abban a korban meg Irak jelentette a nagyobb veszélyt. A háborúnak voltak előzményei határviták, határ menti összecsapások, titkos akciók, vallási és kulturális szemben állás stb, tipikus ellenséges viszony. Az iráni forradalom, a nyugati embargó, és az óriási tisztogatás a hadsereg sorai között a padlóra küldte az iráni hadsereget. Az irak-iráni háború | National Geographic. 1980-ban nagyon keveset lehetett tudni a valós állapotáról, igen nagy lutri volt, hogy összeomlik-e rövid idő alatt vagy sem. Szerintem semmiképpen sem volt olyan állapotbán, hogy egy olyan nagyívű tervet lehessen rá építeni, hogy jól ugrasszuk össze a két országot.

Az Irak-Iráni Háború | National Geographic

A vereséget elkönyvelő iraki magasabbegységek parancsnokait rendre Bagdadba rendelték és kivégezték. Az iráni fél sikereihez 1986-87-ben számottevően hozzájárultak az amerikai és kínai fegyverszállítmányok, amelyekben megjelentek a légvédelmi rakéták mellett a "föld-föld" és a "levegő-föld" kategóriájú rakéták is. Bemutatkoztak a szovjet SCUD-ok, amelyek révén Bagdad "lőtávolságba" került. Az 1987-es statisztikákból kitűnt, hogy míg Irán számára az ország bruttó hazai termékének 12 százalékába került a háború, Irakot gazdasági katasztrófa szélére vitte a GDP 50 százalékát elérő háborús ráfordítás. A hadbanálló felek tömegével süllyesztették el semleges országok tartályhajóit kőolajrakománnyal, az Egyesült Államok emiatt például hozzájárult, hogy a kuvaiti hajók amerikai lobogó alatt közlekedjenek. Egyébként az irakiak - állítólag tévedésből - egy amerikai torpedónaszádot is elsüllyesztettek. Az ENSZ BT 1987 júliusi tűzszüneti határozata előtt a Fehér Ház a Perzsa-öbölbe vezényelte a Missouri sorhajót; akkor ott cirkált már egy brit torpedóromboló és két aknászhajó, egy francia aknarakó hajó, egy szovjet cirkáló és négy aknaszedő, és nem utolsósorban nyolc közbülső kategóriájú amerikai hadihajó.

Ettől eltekintve a háború nem volt következményes: miután elnyerte Irán kizárólagos iraki szuverenitásának elismerését a Shatt-el-Arab folyó felett (amelybe a Tigris és az Eufrátesz egyesülve Irak legjobb kimenete a tenger felé), 1988-ban Szaddam Huszein feladta ezt a nyereséget. amikor Irán semlegességére van szükségük az 1991-es Öböl-háborúval szemben. Három dolog különbözteti meg az iráni – iraki háborút. Először is, ez rendellenesen elhúzódott, hosszabb ideig tartott, mint bármelyik világháború, lényegében azért, mert Irán nem akarta befejezni, míg Irak nem. Másodszor, élesen aszimmetrikus volt a mindkét fél által alkalmazott eszközökben, mert bár mindkét fél kőolajat exportált és katonai behozatalokat vásárolt, Irakot tovább támogatta és támogatta Kuvait és Szaúd-Arábia, lehetővé téve fejlett fegyverek és szakértelem megszerzését sokkal nagyobb területen. léptékű, mint Irán. Harmadszor, háromféle hadviselési módot tartalmazott, amelyek 1945 óta nem voltak jelen az összes korábbi háborúban: válogatás nélküli mindkét oldalon a városok elleni ballisztikus-rakétás támadások, de főként Irak által a vegyi fegyverek széleskörű használata (főként Irak részéről) és mintegy 520 támadás harmadik országok ellen.

Negyve Éve Kezdődött Az Iraki-Iráni Háború | Orientalista.Hu

A vízi út kapcsán 1975-ben az iráni sah Mohammed Reza Pahlavi és az akkor még alelnökként tevékenykedő Szaddám Huszein végül egyezségre jutott, és létrejött az irániak által óhajtott, a folyót kettéosztó megállapodás. 1979 elején Khomeini hatalomra jutásával azonban radikálisan megváltozott a helyzet. A nyugatbarát sah megbukott, az országban bevezették az iszlám törvénykezést, a sah tanácsadóit elüldözték vagy kivégezték. Ennek a tisztogatásnak rengeteg katonatiszt is áldozatul esett, ami az iráni hadsereg ütőképességének a drasztikus gyengülését eredményezte. Ráadásul a sah idejében felfejlesztett iráni hadsereg a szoros amerikai-iráni viszony miatt zömmel amerikai fegyvereket használt, amelyeknek utánpótlását és alkatrészellátását a sah bukása után az irániak által csak "Nagy Sátánnak" nevezett Egyesült Államok már nem volt hajlandó biztosítani. Huszein, aki eközben elfoglalta Irak elnöki székét, úgy látta, hogy elérkezett a kedvező alkalom az Iránnal való leszámolásra. Az ok a háborúra a Tarik Aziz iraki külügyminiszter elleni merényletkísérlet volt, amelyre válaszul 1980. szeptember 22-én Irak megindította a támadást Irán ellen.

A vízi útvonal ugyanis roppant fontos gazdasági jelentőséggel bírt mindkét állam olajexportja szempontjából. 1974-ben Irak fegyveres támadást is indított Irán ellen, illetve a két hatalom a másik területén élő kisebbségeket igyekezett fellázítani, hogy destabilizálja az ellenfelet: Irán a kurdokat, Irak a khuzesztáni arabokat. A vízi úttal kapcsolatos területi vitákat és fegyveres konfliktust az 1975-ben megkötött algíri megállapodásban igyekeztek rendezni, ám ehhez utóbb egyik állam sem tartotta magát. A mullahok tisztogatása Akkor 35 millió fővel Iránnak csaknem háromszor akkora lakossága volt, mint Iraknak. Az 1970-es évek végére 415 ezer katonát, és 459 – többségében amerikai gyártmányú – vadászgépet tartott hadrendben. De az 1978-as iráni iszlám forradalom utáni zűrzvarban a francia titkosszolgálat becslése szerint a harci eszközök 70 százaléka használhatatlanná vát. Ráadásul csakúgy, mint Sztálin a második világháború előtt, az iráni forradalmi kormány is saját magát gyengítette véres tisztogatásokkal - 1979 februárja és szeptembere között kivégeztek 85 tábornokot.

Körmös Pacal Recept