Bulgária Sveti Vlas — Rockenbauer Pál Betegsege
Egyrészt a szállodakomplexumok fizikailag is összeérnek, másrészt első ránézésre nincs is semmi különbség az építészeti stílusban – mondjuk Szveti Vlászból hiányoznak a szocialista vállalati üdülőkből minimális befektetéssel átalakított "fiatalos" hotelek (ahogy az utazási irodák zsargonja nevezi a tengerhez közel fekvő, de kívülről panelházra hasonlító, korszerűtlen kialakítású és viszonylag komfortmentes szállodákat). Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy Szveti Vlasz viszonylag új találmány, és így megúszta a szocialista Bulgária turisztikai izé, fejlesztéseit. A jacht kikötő az éjszakai élet központja is. De mielőtt megrettennénk, hogy a marina éttermeinek ajtajában álló, makulátlan alpakka szmokingos pincérek és a valóban überluxus belsőépítészet miatt netán az árak is elszabadultak, nyugodtan vessünk egy pillantást a kitett étlapokra. Bár a környezet monte carlói, az árak budapestiek. Bulgária sveti vals les bains. Oké, Budapest belső belvárosáról van szó, a sör 5 leva, a sopszka 8 (2015-ös árakon számolva 800 és 1300 ft).
- Tehetségek, akik eldobták életüket - Blikk Rúzs
- Mtsz.org - Cikkek
- Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, Zselickisfalud
p. j. fotója "Sveti Vlasban van néhány vendéglő, csomó szupermarket, gyógyszertárak és sok kis bolt. Ezek főleg egy bevásárló utcán összpontosulnak. Több boltban árulnak cipőt, szőrmét. Sveti Vlas-on érződik, hogy a rendszerváltásuk óta némi jómód tudott kialakulni. Azért maga Sveti Vlas összességében nem nagy szám. Hotel hotel hátán, meg apartmanházak, szóval egy szokványosabb üdülőtelep. Esténként sportból egyszer-kétszer begyalogoltunk a Napospartra. Ez alig négy kilométer. Visszafelé menetrend szerint közlekedő busszal jöttünk. 20 percenként jár és a jegy kb. 170 forintnak megfelelő levába került. Elég jó program volt a dzsip szafari, viszont a Kableskovo-i piacra kár volt elmennünk. " (Boldi, 2013) "A szveti vlászi tengerpartról a turisztikai kiadványok azt hangsúlyozzák, hogy "egy kilométer hosszú, " de azt valahogy elfelejtik hozzátenni, hogy hosszában hullámtörők szabdalják, azaz – ellentétben mondjuk a naposparti Riviérával – nehezen átjárható, pár száz méterenként át kell mászni egy-egy derékmagasságú, kövekből összerakott mólón.
Nem kell mindennap itt ebédelni, de egyszer megéri, hogy közelről tanulmányozhassuk a legmenőbb bolgár vállalkozók életvitelét, már csak a kultúrsokk miatt is. A szállodás résznek nincs egyértelmű főutcája vagy főtere: gyakorlatilag minden utcában vannak kisboltok (ezeket hívják szupermarketnek), a szállodák földszintjén nyilvános éttermek, lehet venni gyümölcsöket, van jó pár pékség. Gyakorlatilag mindenféle szakbolt is van, csak nem annyira koncentráltan, mint egy igazi városban. A mi szállásunk konkrétan egy Brendon-szerű gyerekfelszerelés áruház mellett volt, a szomszéd utcában pedig – egy szállodakomplexum aljában – függöny-szaküzletet találtunk. A Napospartra jellemző giga szórakozóhelyek (Cacao Beach, Bedroom Beach, Manija, Orange) nincsenek Szveti Vlászon, de Napospart tényleg egy ugrás: a 15-20 percenként a főúton járó busszal csak pár megállót kell menni (a jegy 1. 60), illetve a viszonylag kis távolság miatt a taxi sem kifizethetetlen. Árszínvonal: egy leheletnyivel drágább Napospartnál, tehát Bulgáriában kifejezetten drágának számít, de így sem drágább mondjuk Balatonfürednél.
Általában a kisebb (de ott is úszómesterrel felügyelt) szabad strandokat egy-egy valamivel nagyobb, de fizetős strand követ. Ahogy máshol is, a belépés ingyenes, de a napágyért és napernyőért fizetni kell. Itt egy kicsit kevesebbet, mint Naposparton. Nem olyan a zsúfoltság sem, és talán a strandok kompakt mérete miatt mintha szebben is lennének karbantartva. Valamilyen ok miatt azt is ki szokás emelni, hogy a szveti vlászi strandok – egyedüliként a bolgár tengerparton – délre néznek. Ennek nem látom különösebb jelentőségét, maximum azt, hogy ha valaki reggel lefekszik egy pozícióba, azt estére szépen körbesüti a nap. Persze addigra eléggé elgémberedik, és ha nem megfelelő faktorszámú a napteje, akkor ropogósra is sül. (2015)" forrás "Szveti Vlász tulajdonképpen Napospart elegáns negyede. Nem annyira zajos, cserébe nincsenek olyan széles strandjai. A partról gyönyörködhetünk a festői Neszebár óvárosában, cserébe emelkedőn kell felkaptatni a strandról hazafelé. Ha a főúton nem lenne Sunny Beach vége tábla, nemigen jönnénk rá, hogy más településen vagyunk.
A Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon sorozat rendezője emlékoszlopot kap a Gyertyános-völgyben. 1 / 2 A Rockenbauer Pál emlékére díszített oszlopot két tárkányi fafaragó készítette. A természetfilmes harminc éve járt itt a zselici erdőben, ebből az alkalomból emlékezik most rá a kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság. A faanyagot és az oszlop helyét a Sefag Zrt. adta, a költségeket pedig Kaposvár polgármestere is támogatta. Az emlékoszlopot 2013. október 4-én pénteken négy órakor avatják fel a Gyertyános-völgyben. A neves természetjáró emlékét már több helyen őrzik kopjafák Magyarországon, a Kéktúra vonalán. Zalaújlak közelében, az Öröm-hegyen, valamint a Naszály lábánál is egy-egy kopjafával tisztelgünk már a rendező és életműve előtt. Sírját Zengővárkonyban láthatjátok a százados szelídgesztenyefák árnyékában. 2 / 2 Forrás:
Tehetségek, Akik Eldobták Életüket - Blikk Rúzs
, 2007. augusztus 26. vasárnap, 14:14 ( #) "Merre is van Zengővárkony? Remó-reme-róma... " - Makám -, 2007. vasárnap, 14:52 ( #) Biztos már belefáradtak a kéktúrázásba, azért jönnek autóval. Apropó: ti mivel voltatok?, 2007. vasárnap, 16:12 ( #) "A látogatók mind autóval érkeznek. ", 2007. vasárnap, 16:15 ( #) Pécset azért csak megnézitek!! Egyébként a pécsváradi vár is megér egy megnézést, ha már Zengővárkony felé jártok. Pécsen jó helyek: Trafik, az Apolló Art Mozi sörözője (hát címet fejből nem mondok, sry), illetve a Coffein, ami a Széchenyi téren van kapásból., 2007. vasárnap, 19:28 ( #) Fülep Lajcsi református lelkipásztorkodott Zengővárkonyon 20 évet, biztos nem véletlenül., 2008. május 16. péntek, 23:59 ( #) Vegigneztem Rockenbauer Pal filmjeit es nagyon erintem minden korosztalyra nagy nevelo hatassal vannak, mindenkinek csak ajanlani tudom. Azutan pedig bakancsot huzni mert hazank meger egy turat! Zsolt London., 2008. május 17. szombat, 11:39 ( #) Rockenbauer Pál filmjei - különösen az első két kéktúrás sorozat - valóban kihagyhatatlan.
Mtsz.Org - Cikkek
Rockenbauer Pál: Amiről a jégvilág mesél (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1979) - Szerkesztő Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1979 Kötés típusa: Varrott keménykötés Oldalszám: 31 oldal Sorozatcím: Bölcs Bagoly Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 21 cm ISBN: 963-11-1299-3 Megjegyzés: Színes illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A televízió képernyőjéről ismert szerző, úgy látszik, nem fél a hidegtől. Szenvedélyesen járja az örök jég és hó birodalmát a magas hegységekben, sőt arra is alkalma nyílt, hogy a déli és északi sarkvidékre is eljusson. A gyerekkönyvtárakban tartott előadásain sokszor kérdezték meg már tőle: mi a szép ebben a halott világban? Mi vonzza úgy oda a bátor férfiakat? Hogyan viselik el a fél éves éjszakát a sarkkutatók? Hol van a leghidegebb a világon? Él-e pingvin az északi sarkvidék jégtábláin, jegesmackó a délin?
Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, Zselickisfalud
Tehát amit mi tízen megcsináltunk, azt – bízvást állíthatjuk – bárki megteheti. " Az országos kéktúra jegyében a kis csapat bebarangolta a Zemplént, a Bükköt, a Mátrát, a Cserhátot, a Pilist, a Gerecsét, a Vértest, a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, valamint az Alpokalját. Ennek a sorozatnak a szerves részét képezi a néhány évvel később forgatott És még egymillió lépés Magyarországon című, Dél-Dunántúlt bemutató film, amelynek vetítését Rockenbauer Pál már nem élhette meg. 1987. november 26-án egy túra alkalmával, Katalinpuszta mellett meghalt az országszerte ismert természetjáró. Rockenbauer Pált saját kívánságára a Mecsek lábánál, a zengővárkonyi szelíd-gesztenyésben helyezték végső nyugalomra.
Bár a magyarországi túraútvonalakat bemutató sorozataival lett híres, természetfilmesként az egész világot bejárta abban az időben, amikor földi halandó alig juthatott el külföldre. Forgatott a Földközi-tengeren, Ausztráliában, Hawaii-on, Dél-Amerikában és az Antarktiszon kétszer is, így olyan tájakat mutathatott be a tévében, amit máshol nem nagyon láthattak a tévénézők. Különösen a sarkkörök izgatták, nála többet erről a témáról Magyarországon nem sokan tudtak. A világjáró útjaikon a költségeket csak nagyon szűken állta a Magyar Televízió, volt rá példa, hogy még leveskockákért is könyörögni kellett. Ezért igazi megszállottság kellett hozzá, hogy útnak induljanak, és mindenféle szívességeket vettek igénybe, hogy végig tudják csinálni. A Napsugár nyomában című sorozatot például 6000 dollárból forgatták a Föld minden táján. Útközben szembesült azzal a forgatócsoportjuk, hogy egy ausztrál csapat egyetlen fontos jelenetre többet költött, mikor egy kengurubébi születését vették fel. Vonzotta a hegymászás, 1976-ban megmászta a Kilimandzsáró egyik legnehezebb oldalát, mikor az Afrikai örömeinket forgatták.