Árpád Házi Szent Erzsébet E Naplouse – Budai Vár Mátyás Király
"Senki sem menekülhet meg egyedül, önmagában" – tanította 2020 nagyböjtjében Ferenc pápa. Az egyházi év utolsó vasárnapjának, Krisztus Király ünnepének evangéliuma is a szolidaritás fontosságára hívja fel a figyelmünket: éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok – szól a megdicsőült Jézus a jobbján állókhoz, az üdvösség útjaként állítva eléjük és elénk is a szolgáló szeretet cselekedeteit. A szeretet cselekedetei nemcsak a rászorultakon segítenek, hanem azokat is gazdagítják, akik szolgálnak, mert ezáltal Krisztushoz válnak hasonlókká. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egészséges embernek sok kívánsága van és elegendő erőt érez magában arra, hogy ezeket meg is valósítsa. A betegnek és a nyomorban élőnek, az ínséget szenvedőnek azonban csak egy vágya van: hogy szenvedésétől, bajától megszabaduljon, de tehetsége és lehetősége talán hiányzik ehhez. II. János Pál Katolikus Óvoda és Általános Iskola - Címlap. Szent Erzsébet élete arra sarkall minket, hogy példája szerint és lehetőségeinknek, eszközeinknek megfelelően mi magunk is vegyünk részt a betegek és a szükséget szenvedők ínségének csillapításában, hogy egykor majd Jézus hozzánk is így szóljon: "Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! "
- Védőszentünk | Szent Erzsébet Római Katolikus Iskola - Mór
- KEZDŐLAP | szmg
- II. János Pál Katolikus Óvoda és Általános Iskola - Címlap
- Budai vár mátyás király út
Védőszentünk | Szent Erzsébet Római Katolikus Iskola - Mór
Szent Erzsébetre emlékeztek, már hagyományosan a Seregi György művész által készített szobor mellett a Duna-parton, kedden. Tíz éves múltra tekint már vissza az a hagyomány, hogy a művészi alkotást örökbefogadó Cházár András iskola kezdeményezésére évente hat diák részesül Szent Erzsébet rózsája elismerésben. A rendezvényen az iskola megbízott igazgatója, Ványi Lászlóné arról beszélt, hogy tíz éve, amikor képviselő volt, az ő javaslatára Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából készült el a szobor. – Az előterjesztést Vác Város Önkormányzata befogadta és pályázatot írt ki szoborterv – készítésre. KEZDŐLAP | szmg. Az elbírálás alapján Seregi György szobrászművész úr terve valósulhatott meg. Akinek nem volt könnyű dolga, hiszen a szeretetről kellett szobrot készítenie. Folytatva a sort, Philipp Frigyes főépítész javaslata pedig az volt, hogy a szobrot fogadja örökbe egy oktatási intézmény és kössön hozzá valamilyen megemlékezést – ünnepet – rendezvényt. Mikesy György igazgató természetesnek gondolta, hogy a szeretet szobrát a Cházár fogadja örökbe és Szent Erzsébet rózsája díjjal legyen jutalmazva minden Erzsébet napkor, egy óvodás és öt iskolás.
Kezdőlap | Szmg
Özvegyi javaiból Erzsébet ispotályt rendeztetett be Marburgban. 1228 óta szolgált a ferences harmadrend szürke ruhájában mint betegápoló. Gyermekeit nevelőkre bízta, mert úgy látta, hogy nem tud számukra megfelelő nevelést biztosítani. E döntésében bizonyára része volt annak is, hogy szívét most már osztatlanul Istennek akarta adni. Arpadhazi szent erzsebet enaplo. 1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta még meglévő holmiját, és vigasztalta a mellette levő nővéreket. 16-án éjfél körül halt meg. Marburgban temették el. S már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Szentek élete Apostoli Szentszék Kiadója, Bp., 1990.
Ii. János Pál Katolikus Óvoda És Általános Iskola - Címlap
Lajos pedig az udvari emberek megrökönyödése ellenére egy asztalnál étkezett vele. Erzsébet szívét azonban nem csak egyedül Lajos birtokolta; Isten volt az, aki Erzsébetet egészen lefoglalta magának. Erzsébet legbensőbb titka s egyúttal legvonzóbb vonása az volt, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni Isten és a férje iránti szeretet között. Kimondhatatlan fájdalmat érzett akkor, mikor Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indult. Mintha sejtette volna a jövőt: Lajos még út közben megbetegedett és meghalt. Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért gyermekeivel együtt elhagyta a várat. A későbbi korokban, amikor már nem értették a szegénység utáni vágyat, amely Erzsébet szívében állandóan égett, menekülését úgy magyarázták, hogy "elűzték a várból". Utolsó éveiben nagy szerepet játszott Marburgi Konrád, akit maga a pápa jelölt ki Erzsébet lelkiatyjául. Konrád ferences, komoly szent buzgósággal teli pap volt, aszkézisben és szegénységben élt. Nagy feladatának tekintette Erzsébet tökéletességének kibontakoztatását.
Mátyás idejében egy 3-4 km hosszú vízvezeték-hálózatot alakítottak ki, mely a vizet gravitációs úton, a Vár-hegynél magasabban fekvő svábhegyi forrásoktól juttatta le. A vízvezeték rendszert a 18. században felújították és használták is, a fogaskerekű Városkút megállójánál található forrás kútházai ma is láthatók, innen nem messze hasonló szerepe volt a Béla király kútjának is. 4 / 10 A svábhegyi Város-kút alsó kútháza Fotó: Tóth Judit Jégverem és könyvtár A kiállítás termeit járva beazonosíthatjuk többek között a hajdani jégvermet, a Zsigmondhoz köthető gótikus nagytermet, és a Nagy Lajos király által alapított királyi kápolnát is. A kétszintes kápolnának ma már csak az alsó része van meg, amit az eredeti leírások alapján rekonstruáltak. Budai vár mátyás király út. Az uralkodó családok valószínűleg a ma már nem létező felső szintet használták. 5 / 10 A királyi kápolna alsó része, a királyi családok a felső kápolnát használták, amiből mára semmi nem maradt Fotó: Tóth Judit A könyvtár mellett külön kódexmásoló és könyvkötő műhely is dolgozott, Mátyás halála után azonban a könyvállomány egyre kisebb lett, a műhelyek feloszlottak, a mesterek hazamentek Itáliába.
Budai Vár Mátyás Király Út
Nem véletlenül marad zöld a bronz Meg is tisztítják a szobrokat. A tisztítási folyamat külön érdekes, hiszen – mint Vecsey Ádámtól megtudtuk – egyáltalán nem mindegy, hogyan végzik el. A bronzszobrok esetében ugyanis az idővel jelentkező "bezöldülés" nem holmi piszokréteg, amit le lehetne mosni, hanem egy kémiai folyamat eredménye. Ennek során a bronz legkülső rétege az esővíz és a városi levegő gázainak hatására tulajdonképpen ásvánnyá alakul vissza: ez az átalakult réteg ezentúl védi is az alkotást a városi légkör bomlasztó hatásától. 1490 A budai vár Mátyás király korában [Előzetes] Halászbástyából nyiló Szent Mihály kápolnában - YouTube. Ezt a patinát ezentúl nem szabad és nem is érdemes eltávolítani, azzal ugyanis a szobor legfelső rétegét is eltüntetnék, amivel vékonyodna az anyag, és tompulnának a részletek. A Mátyás kútjának bronzszobrai esetében éppen ezért egy patinamegőrző tisztítást és restaurálást hajtanak végre, amely óvja ezt a zöld védőréteget. A sólymos alak állítólag Galeotto Marzio olasz humanistát ábrázolja, akiről úgy tartják, gyakran megfordult Mátyás udvarában. A bronz- és a kőfelületek egyaránt megtisztulnak majd (fotó: Both Balázs/) A szökőkút kőből készült részeinek megtisztítása ebből a szempontból egyszerűbb feladat.
Buza Péter várostörténész, a téma kutatója úgy véli, ehhez Szeleczky Márton, Pest megye hajdani alispánja a kulcs, aki 1718-ban kapta meg Mátyás egykori birtokát. Ő építtetett emeletes kastélyt a mai Füvészkert területén, ami valószínűleg a királyi kastély romjain állt. Budai vár mátyás király hotel. Buza Péter úgy véli Szeleczky a legszebb köveket odaajándékozhatta ismerőseinek, akik palotáikba beépítették azokat, így kerültek a kövek a belvárosba. 8 / 10 Illés kútja a Természettudományi Múzeum kertjében Fotó: Tóth Judit 9 / 10 A Füvészkert főépülete ma, alatta, a mélyben talán Mátyás pesti vadászkastélyának romjai is ott vannak Fotó: Tóth Judit A Füvészkert főépületének pincéjében néhány éve régi falmaradványokat találtak. Az épület eredetileg a Festetics-család kastélya volt, előtte Szeleczky Márton barokk udvarháza állt itt, még előtte pedig talán Mátyás vadászkastélya, és a pincében talált kövek egy része abból az épületből származhat. Az bizonyos, hogy a király vadaskertje valószínűleg a mai Füvészkert és Orczy-kert környékén lehetett.