Bpfilm.Hu – Budapest Film Zrt. - Hazank Legmagasabb Pontja
Peter Howell, a Toronto Star írója egy óriási, gondosan kidolgozott süteményhez hasonlította A Grand Budapest Hotel t, és hozzátette: mennyire finom is ez a sütemény! Sok helyen méltatták Ralph Fiennes színészi játékát és azt a különleges világot, amit Wes Anderson teremtett meg. Érdekesség [ szerkesztés] A filmnek a szálloda nevén kívül semmi köze Budapesthez. A történet a Szudétákban található, képzeletbeli Zubrowka országban zajlik, melyet a lengyel Żubrówka vodka után nevezett el a rendező. A történetben minden valóságos, de egy nem létező országban játszódik.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Rimaszombat címerével foglalkozik. (Ma Rimavská Sobota, Szlovákia. ) Rimaszombat címere a város első ismert pecsétnyomójáról (1595) A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. A város jelenlegi címere, melyet a rendszerváltás (1989) után vettek használatba. A város címere a Főtéren álló városi levéltár homlokzatán 1801-es évszámmal. (Ezüst alapon vörössel fegyverzett fekete sas. ) A város címerének változata a Főtéren, az egykori megyei hivatal homlokzatán, melyet az 1840-es években Miks Ferenc eredetileg a Fekete Sas szálloda épületeként tervezett. (Égszínkékkel és ezüsttel hasított alapon vörössel fegyverzett fekete sas. ) A rimaszombati MOVE Társadalmi és Sportegylet pecsétje, 1939 Pallas nagy lexikona Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése Rimaszombat 1867 (Seidan Vencel) A város címerének története: A városalapító toposzok sorába tartozhat az a hagyomány, mely szerint a város hét kisebb település egyesülésével jött létre.
A másik magyarázat szerint a név esetleg a II. Géza által alapított és Szent Istvánról elnevezett stefanita ispotályos rend jelenlétével hozható összefüggésbe, akiket szentkirályi kereszteseknek is neveztek (a stefanita elnevezést Györffy György alkotta meg 1997-ben, Pest-Buda kialakulása) és később gyakran összetévesztettek a Johannitákkal. A stefaniták helyi ispotályára a történeti városmagban található, ún. Szentkirályi (utóbb: Tompa Mihály) út, valamint az a helyi hagyomány utalhat, amely a település alapítását is Szent Istvánhoz kapcsolja. Az ispotályos keresztesek jelenlétére utal kurinci "Barát-kút" dűlőben található egykori kolostor, amelyet a hagyomány a johannitákkal hoz kapcsolatba. Nem egyértelműen tisztázott, hogy mikor és milyen körülmények került a Rima folyó balparti része a kalocsai érsekség birtokába. Eredetileg ez a terület – hasonlóan a szomszédos Tornához és Zólyomhoz – minden bizonnyal a király birtokában lévő prédium – erdőispánság lehetett. 1334-ben az érsek a rimaszombati uradalmat elcserélte (Kácsik nembeli Szécsényi) Tamás erdélyi vajdával és egyidejűleg a király a vajda kérésére Rimaszombatnak ugyanazon jogokat adta, melyeket Buda polgárai élveztek, és megengedte, hogy a várost fallal és tornyokkal vegye körül.
Minthogy a mai kis-Magyarország hivatalos neve "Magyarország", ezért akár joggal használható is a Kékesre a "Magyarország legmagasabb csúcsa" elnevezés, még ha az egyesek fülének – nekem is – rosszul cseng és pontatlannak hangzik. Annál furcsább, mikor az informális beszélgetéstől kezdve a "tudományos" írásokig gyakran "hazánk legmagasabb csúcsának" nevezik a Kékest. (És gyanítom, hogy ezen írások szerzőinek általában már eszébe sem jut, hogy történelmi okokból kifolyólag a mai közigazgatási értelemben vett Magyarország területe nem egyezik meg a magyar haza fogalmával. ) Persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mekkora területre szűkíti le a "haza" fogalmát. Az én hazám legmagasabb pontja mindenesetre mindig is a Gerlachfalvi-csúcs volt, és politikai határoktól függetlenül mindig az is marad…
Magas-Tatra.Info: Magyarország Legmagasabb Pontja
Az Északi-középhegység a csúcsok számát nézve is abszolút túlsúlyban van. 1. Kékes (1014 m) Fotó: Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. 2. Hidas-bérc (973 m) Fotó: Szép kilátás blog A Hidas-bérc sziklájáról szép panoráma tárul elénk déli irányba, főleg Gyöngyösre és a felette magasodó Sár hegyre. Sokak szerint a Hidas-bérc nem is számít önálló hegycsúcsnak, hiszen az a Kékes egyik oldalnyúlványának a legmagasabb pontja. 3. Galya-tető (965 m) Fotó: A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter-hegyese kilátó) a Galya-tető legmagasabb csúcsán, a Péter hegyesén álló, az Országos Kéktúra útvonalán található kilátó. Az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója; ettől magasabban fekvő építmény csak egy van az országban, a Kékestetőn álló TV-torony és kilátó.
Az Ökörhegynek is nevezett Pozsáló (vagy Pozsálló) egyébként nem a legmagasabb csúcsa a Rozsnyói-hegységnek, viszont a hegység 1322 méteres teteje, az Aranyasztal továbbra is Magyarország határain kívül rekedt. A Pozsáló azonban csupán szűk fél évig tartotta első helyezését, mivel Kárpátalja 1939 márciusi visszafoglalásával helyét a régi-új északkeleti határon őrködő 2061 méteres Hóvár (ruszinul: Hoverla) vette át. A Hóvár egyébként a Máramarosi-havasok részét képező Csornahora – a "Chornahora" amúgy "Fekete hegy"-et jelent, azonban e hegység nevét a magyarban sem szokták lefordítani, csak legfeljebb magyaros írásmóddal írják le – teteje, manapság pedig ez Ukrajna legmagasabb pontja. Másfél év múlva, Észak-Erdély visszacsatolásával az ország legmagasabb pontjának tekintett csúcs ismét "áttevődött", mégpedig a Radnai-havasok 2303 méter magas tetejére, a Nagy-Pietroszra. A visszaszerzett területekkel kibővült Magyarország legkiemelkedőbb pontját a kormányzó tiszteletére Horthy-csúcsra nevezték át.