Hunok, Onugorok, Baskírok Vagy Magyarok? | Felvidék.Ma / A Malomban Gyerekdal

Bán Mór Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet Ilyen formán ezeket a történeteket csak az ellenségeik szemüvegén keresztül láthatjuk, töredékesen. Bán Mór A keleti szél harcosaiban arra tett kísérletet, hogy úgy mesélje el a mondákat, ahogyan az akkori hun fejedelmi udvarban láthatták és énekelhették. Az ellenség krónikáiban, és így is csak mozaikokban fennmaradt elemek rekonstruálásához volt szükség a belső fordítóprogramra, amelyet a közös könyvbemutató alkalmával Toót-Holló Tamás jellemzett ekképpen, akit a Mátyásról szóló, metatörténelmi királyregény-trilógiáját lezáró, Csordul a csepp című kötetéről kérdezett Bán Mór. A kettős könyvbemutatóról készült felvételt itt tudja megtekinteni: A hun–magyar rokonság tudata évszázadokon keresztül elevenen élt a magyar néplélekben. Ahogy Bán Mór fogalmaz, ennek valami oka kell, hogy legyen. „Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak” | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ezt bizonyítja mind a lelki rokonság, mind pedig a számos ismerős vonás, amely visszaköszön az ősi kínai krónikák lapjairól, melyeket viszont nem olyan régen, bő száz évvel ezelőtt kezdtek csak részletekben lefordítani az európai nyelvekre.

• „Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak” | Magyar Hang | A túlélő magazin
• BAON - Gongos nőnapi buli a Malomban

&Bdquo;Attila Mint &Raquo;HamisÍTott&Laquo; MÚLt, Nem Tűnik TÚL JÓNak&Rdquo; | Magyar Hang | A TÚLÉLő Magazin

"Kicsit olyan ez, mint amikor az elveszett rokonaink történetét megismerjük" – állítja Bán Mór, aki a kötetben rekonstruált mondatöredékek legnagyobb részét a kínai krónikák nyomán fejtette fel. Ahogyan mindaz, amit Atilláról és a nyugati hunokról tudunk, a görög, római és gót forrásokból, vagyis az ellenségek leírásaiból származik, úgy a keleti hunokat is azok a kínaiak örökítették meg, akiket évszázadokon keresztül rettegésben tartottak. Közismert, hogy ellenük építették a nagy falat, amely milliós nagyságrendű halottal és több száz éven át tartó munkával a világtörténelem egyik legjelentősebb építkezésének számít. Bán Mór szerint mindennek ellenére a fennmaradt leírásokból nem feltétlenül a gyűlölt ellenség megalázó képe bontakozik ki, hanem tetten érhető egyfajta mély tisztelet és csodálat. Ez a fajta viszonyulás tapasztalható egyébként az Atilláról és udvaráról fennmaradt töredékes beszámolókban is. Gondoljunk csak Priszkosz rétorra, a kelet-római történetíróra, aki Atillára minden tekintetben mértékletes uralkodóként emlékszik, akinek minden mozdulata önfegyelemről és visszafogottságról tanúskodik.

Keleti analógiák alapján nem kétséges, hogy Anonymus műve, vagy a magyar királyi udvarban íródott krónikák, például a Képes Krónika úgynevezett hun története régi hősénekek alapján készült, amelyet regösök énekeltek a magyar királyi udvarban még Nagy Lajos király idejében is. Számos olyan elem található a fenti krónikákban, amelyek csak a keleti sztyeppei lovasnépeknél ismert. Mivel azonban ezeket a szokásokat a magyar történelmet nyugati minta alapján kutató német és magyar kutatók nem ismerték, koholmánynak vagy kitalációnak minősítették. Ezen a nézeten is változtatni kell, több figyelmet kell fordítani a középkori adataink alapos és elfogulatlan elemzésére. Visszatérve a természettudomány eredményeire, az ázsiai hunok alapos megismerése révén kiszűrhetjük az európai hun birodalom etnikumai közül a hunokat, megtudhatjuk, hogy a korábban germánnak mondott népek, illetve azok kulturális elemei vajon nem a hunokhoz köthetők-e. Ilyen kutatást egyébként már Ausztriában és Németországban is végeznek, de Georgiában – Grúziában – is végeztek olyan embertani vizsgálatokat, amelyben a kaukázusi és a Kárpát-medencei hun koponyákat hasonlították össze és nagyfokú – több mint 70 százalékos – egyezést találtak.

A legnagyobb siker eddig a fügés-barackos kenyér, illetve a magyar–francia háttérnek köszönhetően a könnyű kakaós csiga. A hely reggelizésre is alkalmas (hétköznap már reggel 6 órától), ez azért is érdekes, mert közben figyelemmel követhetjük a manósapka vagy az egyéb kenyérfélék születését. De ha munka után jutna eszünkbe betérni, este fél nyolcig megtehetjük. Normandiai vajkülönlegesség A pékségben használt vaj Isignyből érkezik. A Breurre D'Isigny PDO eredet­megjelölés, védett és oltalom alatt álló termékek kerülhetnek ezen a néven forgalomba. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan tehenek tejét használhatják fel az elkészítéséhez, melyeket a Cotentin-félszigeten vagy a Bessin régióban tenyésztenek és nevelnek. Az eredetvédett vaj évszázados múltra visszatekintő, hagyományos köpülési eljárással készül. Már a 16. században is erről volt híres ez a kis város. Egy 1774-ben kiadott kereskedői évkönyv is kiemeli a gyönyörű sárga vaj különlegességét. BAON - Gongos nőnapi buli a Malomban. A 19. századig kellett várni arra, hogy a párizsiak is felfigyeljenek az itt készült vajakra.

Baon - Gongos Nőnapi Buli A Malomban

Boldog, mint rég volt, K 25699 Omega: Én elmegyek Én elmegyek Szólt a kisgyerek Neked elmondom Másnak senkinek Majd addig megyek Míg lesz egy kis sziget Ahol boldog leszek Itt az emberek Ahogy néznek rám Érzem, hidegek 24814 Omega: Boldog angyalok Nézz fel, álmok az égen, fénylő csillagok Ott él ki elment innen, de el nem hagyott Nézz fel, szárnyak a szélben, védő angyalok volt már szegény az Isten, de el nem hagyott Érzem 24250 Omega: Az arc Az arc nem a tiéd, Csak hordod valakiét. A szemed fénye Lopott fényszilánk. Arcunkon az idő Saját képét hívja elő És az angyalok végül nem ismernek ránk.

Impresszum Szerkesztő: Farkas Ilona Email: Tárhely: Tá Kft. Weblapmotor: Wordpress 5. 6.